Vissza Tájértékek  / Szigetköz  

             

HÉDERVÁR EGYEDI TÁJÉRTÉKEI

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET FOTÓGALÉRIA TÉRKÉP

 

térk

egyedi tájérték megnevezés

koordináták

adat

fotó

EOVx

EOVy

kultúrtörténeti

1

SZENT MIHÁLY TEMPLOM

277743

531138

adat

fotó

2

TEMETŐ

278058

531492

adat

fotó

3

TEMETŐI KERESZT

278049

531466

adat

fotó

4

ADY UTCAI KERESZT

277757

531070

adat

fotó

5

PIÉTÁS KERESZT

277259

530377

adat

fotó

6

MILLENNIUMI KERESZT

277988

531256

adat

fotó

7

MILLENNIUMI EMLÉKMŰ

277546

530757

adat

fotó

8

BURGONYABOGÁR EMLÉKMŰ

277570

530774

adat

fotó

9

KOSSUTH LAJOS EMLÉKTÁBLA

278009

531147

adat

fotó

10

PESTIS EMLÉKOSZLOP

277984

531150

adat

fotó

11

PRO PATRIA KOPJAFA

277714

531104

adat

fotó

12

CSERKÉSZ KOPJAFA

278030

531278

adat

fotó

13

KONT EMLÉKHELY

277542

530455

adat

fotó

14

PEREGRINUS-KÁPOLNA

277740

530536

adat

fotó

15

BOLDOGASSZONY-KÁPOLNA

278035

531304

adat

fotó

16

KASTÉLY

277692

530779

adat

fotó

17

VÁRDOMB

277836

530999

adat

fotó

29

VILÁGHÁBORÚS EMLÉKTÁBLÁK

277733

531123

adat

fotó

természeti

18

KASTELYPARK

277805

530661

adat

fotó

19

ÁRPÁD-FA

278019

531293

adat

fotó

20

FEKETEFENYŐFA

277268

530377

adat

fotó

21

FELJÁRÓ-DŰLŐI ERDŐ

278350

531642

adat

fotó

22

LOVAGLÓPALYA

276971

529737

adat

fotó

23

VADASKERTI-LEGELŐ

276515

531591

adat

fotó

24

ZSEJKEI-HOLTÁG

274093

534154

adat

fotó

25

HIDEGKÚTI-HOLTÁG

277796

531552

adat

fotó

26

HÉDERVÁR-DARNÓZSELI-HOLTÁG

277805

531024

adat

fotó

27

BAGICSI-LAPOS

278546

530826

adat

fotó

28

BÁNYATÓ

277365

529369

adat

fotó

           

Országos jelentőségű védett területek

           
1 Vadaskeri-erdő
2 Mosoni-Duna

 

(A fotógalériában több fotó is található a tájértékekről)

 

 

 

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

 

Ez a település volt a középkori Szigetköz egykori központja, a település története összefonódott a Héderváry család múltjával és a Szigetközt sújtó gyakori árvizekkel.

1145-ben alapították[forrása?], de a környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Dunaszigetét (Szigetközt) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.

Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.

A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért kétszáz társával együtt kivégezték 1393-ban. Emlékét őrzi a Kont fa. A család másik tagja, Héderváry János, győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry kápolnát.
1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét.

A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson vármegye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak.

Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a 17. századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben.

Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család.

Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is.

1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, és gyűjteményét elárverezték.

Örököse, gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A hagyomány szerint itt találtak először az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi.

1891-ben Hédervár „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

A II. világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma szálloda.
1960-ban elhunyt a Hédervári gróf Khuen-Héderváry család utolsó tagja.

 

Forrás: wikipedia.org

 

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Szent Mihály Templom
Szinonima:

Jelzet: 1

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): templom
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A gondozott park közepén álló egykori plébániatemplom forrásainkból először 1643-ban kerül elénk. A láthatóan XVII. századinál korábbi épület műemlékei kutatását 1989-ben végezték el ennek alapján állítható, hogy az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, karcsú toronnyal ékes templomot a XV: század első felében építették, de egyes állítások a XIII. század második felét jelölik meg, mint építési időt. A csúcsíves, díszes faragott, festett kapuzata egykor déli oldalon volt, felette 3, enyhén csúcsíves ablak ült a hajófalban. Hasonló méretű, rézsűs ablakok vágták át a szentély keleti és déli falát. A szentélyhez kápolna, sekrestye csatlakozott. A boltozott szentélyhez síkfödémes hajó tartozott, nyugati felében karzattal: a tornyot, csupán belülről lehetett megközelíteni.
Kor/Keletkezés időpontja: XIII. század második fele
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Temető
Szinonima:

Jelzet: 2

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Temető
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Dózsa utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A sírkert jellegzetességei, a nagyon idős és rendkívül nagytermetű feketefenyőfák.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Temetői kereszt
Szinonima:

Jelzet: 3

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Feszület
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Dózsa utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Kőkereszt korpusszal és Máriával. Felirata: BOLDOGOK KIK ITT NYUGSZANAK / DÍCSÉRJÜK A JÉZUST A talapzaton: EMELTETT ÖZV. HORVÁTH ZIPPRIÁNNÉ SZÜL. KASZÁS MARGIT 1910
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Ady utcai kereszt
Szinonima:

Jelzet: 4

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Feszület
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Vaskerítéssel körülvett kőkereszt korpusszal és Máriával. Felirata: IMÁDUNK TÉDED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED / 1901 JÚLIUS 16 A hátulján egy kőlapon: HELYREÁLLÍTTATTA EMMERICH HORVÁTH ÉS FELESÉGE 2001-BEN
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Piétás kereszt
Szinonima: Piéta

Jelzet: 5

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Szentek szobra
Pontos helyszín: Parázsszeg tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Kimle felé vezető utat őrzi a Pieta, a Fájdalmas Szűz szobra, amely a sasvári pieta mintájára a XVII. század közepén készült, és a Parázsszeg téren áll.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Millenniumi kereszt
Szinonima:

Jelzet: 6

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az ezredéves államiságot jelképező kettőskereszt a Boldogasszony kápolna előtti öreg kocsányos tölgyfa ligetben áll.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Millenniumi emlékmű
Szinonima: 7

Jelzet:

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Fő u. Rózsa F. u. találkozása
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Borbély Károly hédervári születésű művész alkotása. Az emlékmű krómacélból és kőből készült, 4.7 m magas.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.fesztivalirodagyor.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Burgonyabogár emlékmű
Szinonima:

Jelzet: 8

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Fő u. Rózsa F. u. találkozása
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az 1997-ben felállított szobor annak emlékét őrzi, hogy 1947-ben Héderváron látták meg először a származási helyéről kolorádó-bogárnak is nevezett kártevőt. A bronzbogár nem a kártevő iránti tiszteletre, sokkal inkább az ellene hihetetlenül gyorsan kibontakozó országos méretű, szervezett növényvédelemre utal. A szobor Marászi Manuella, Zsédely Tibor és Csáki László alkotása.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.vendegvaro.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kossuth Lajos emléktábla
Szinonima:

Jelzet: 9

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emléktábla
Pontos helyszín: Deák Ferenc tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Deák Ferenc téri ligetben áll egy kőoszlop és arra erősítve a márványtábla, melynek felirata: EZEN EMLÉKTÁBLÁT KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA HÉDERVÁR ÖNKORMÁNYZATA A KOSSUTH EMLÉK ÉV ALKALMÁBÓL 2002-BEN
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Pestis-oszlop
Szinonima:

Jelzet: 10

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Pestis-oszlop
Pontos helyszín: Deák Ferenc tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az un. Pestis szentekkel díszített oszlopot az Istenbe vetett hit és a népi hiedelemvilág emeltette. A Pestisjárványtól való félelem, vagy az attól való megmenekülés késztette a közösségeket, hogy fogadalmat tegyenek és oltalmat remélve maradandót alkossanak. Héderváron 1863-ban volt nagy pestis járvány. Valószínű ekkor emelték az oszlopot. Erre utal a címer is, az Esterházy és az egyesített Viczay-Héderváry címer is.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Pro patria kopjafa
Szinonima: Oross-féle kopjafa

Jelzet: 11

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kopjafa
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Hédervári Baráti Kör és a Hédervár Templomaiért Alapítvány segítségével az egyházközség az 1990-es években elvégeztette a templom külső-belső restaurálását. A falu lakói és az elszármazottak adományokkal, jelentős társadalmi munkával, ingyenes szakmunkával támogatták a felújítást. A templom előtti parkban az első falunap keretében 1990-ben kopjafát, emlékoszlopot avattak, amelyet Orosz János és Orosz Gergely faragott. A több mint ötméteres emlékoszlop három oldalára a falu történetének hagyományok szerinti nevezetes dátumait és korhű címereit, a negyedikre a Pro patria feliratot faragták. Az oszlop fias tulipán formában végződik, amit a népi fafaragók az anyaság és a szülőföld szimbólumának tartanak.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Cserkész kopjafa
Szinonima:

Jelzet: 12

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kopjafa
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Gróf Khuen-Héderváry Károly – aki 1923-tól 1942-ig volt hazánk főcserkésze – tiszteletére 2003 szeptemberében cserkészek találkoztak Héderváron. Az ünnep kezdetét kürtszó jelezte, majd Juhász József polgármester köszöntője után a Magyar Cserkészszövetség főtitkára, Ormay József méltatta a főcserkész életútját. A Boldogasszony-kápolna kertjében felállított kopjafát dr. Galla Gábor esperes szentelte meg.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kont-emlékhely
Szinonima: Kont-fa, Kont fája

Jelzet: 13

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékfa
Pontos helyszín: Fő utcáról közelíthető meg, a Hédervár-Darnózseli-csatorna mentén
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Héderváry Kont István az egykor itt állt szürke nyárfa alatt szőtte összeesküvését az idegen uralkodó ellen. A famatuzsálem elpusztult, de újat ültettek helyette. Az Anjou-házból származó, fiú utód nélkül hunyt el. Nagy Lajos trónját 1387-ben Luxemburgi Zsigmond foglalta el. A középkori véres királydrámák és hatalmi harcok, összeesküvések és kegyetlen megtorlások kísérték uralkodását. E harcok egyik epizódja a faluhoz kötődik. Héderváry Kont István itt szőtte összeesküvését és innen indult társaival Budára a király ellen. Szörnyű sors várt rájuk. A király 32 nemest kivégeztetett. A véres megtorlás és a XIX. század romantikával átszőtt nemzeti érzése a nem túl jelentős összeesküvést a nép szemében az idegen származású zsarnok elleni nemzeti szabadságharccá emelte, és a résztvevőket hőssé magasztosította. A nép az eseményt látható helyhez - az egykor itt álló hatalmas szürke nyárfához - kapcsolta, a hagyományt megtartotta, a fát ápolta. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett és rá emléktáblát helyezett. A famatuzsálem elpusztult, de a hagyomány tovább él: a falu lakói új fát ültettek. A fához és a kemenceszerű építményhez további legendák fűződnek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.vendegvaro.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Peregrinus-kápolna
Szinonima:

Jelzet: 14

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kápolna
Pontos helyszín: Fő utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Darnózselire vezető út mentén, a kastélyhoz közel nyolcszögű kápolna áll. 1709-ben építtette Héderváry-Viczay Jób felesége, Ebergényi Eszter a vándorok védőszentjének, Peregrinusnak a tiszteletére. Az épület nyolcszögletes alaprajzú finoman stilizált kőkeretes kapuval. A nyolcszög csúcsain emelkedő háromélű oszlopok fogják keretbe a sima falsíkokat. A szájhagyomány szerint egy főrangú hölgy Franciaországból gyalog jött Hédervárra. Már elérte a mezővárost, de jártányi ereje is elfogyott. Lába a hosszú vándorlás alatt feltörött és elnyomorodott. Ideérve lelki ereje is elhagyta, s a kápolna helyén összeesett. Midőn megtalálták, a kastélyba vitték és ápolni kezdték. Mivel lázálmában megjelent neki Peregrinus, a vándorok védőszentje, mihelyt felgyógyult, megfestette a szentet úgy, ahogy álmában látta, s egyúttal tiszteletére megépítette ezt a kápolnát.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Boldogasszony-kápolna
Szinonima:

Jelzet: 15

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kápolna
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A templom a Héderváry család temetkezési helye is volt, és a XVII. századra megtelt. Viczay Jánosné Héderváry Kata a század második felében a templom északi oldalához új kriptát és lorettói kápolnát építtetett. Magyarországon ez a legkorábbi ilyen építmény. Átalakították a templomot is, lebontották a sekrestyét, magasították a falakat. A hajó eredetileg sík födémes lehetett, a nyugati oldalán állt a karzat. A kápolna kövezetét 1692-ben készítették. 1753-ban még három felszentelt oltára volt a templomnak, a negyedik a lorettói kápolnában. A plébános a hívek jámborságának fokozására és teljes búcsú elnyeréséért itt misézett, és nemcsak a jeles Mária-ünnepeken. A Boldogasszony-templom tehát plébániatemplom, Mária-kegyhely, s egyúttal az uraság temetkezőkápolnája is volt ebben az időben. A lorettói kápolnát és a templomot 1808-ban renoválták, s mivel ismét elfogyott a hely, új családi kriptát is építettek. Ezt a harmadik sírboltot Grassalkovich Anna készíttette, és ő volt az első is, akit ide temettek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kastély
Szinonima:

Jelzet: 16

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kastély
Pontos helyszín: Fő utca kanyarulatában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Darnózselire vezető út mentén, évszázados fák alkotta parkban áll a falu legismertebb épülete, a háromszintes, három saroktoronnyal ékes kastély. A kastély napjainkra maradt tömege, barokk összképe a XVII. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye. Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, a többszáz-éves várkastély már nem felelt meg a kor reprezentációs és társadalmi igényeinek, átépítése szükségszerű volt. Az 1755-ben meginduló átépítés során először feltöltötték a várárkot, nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját ide került a barokk díszlépcső, előterébe és a mellette lévő földszinti szobába – sala terrana – lugasos, indás kifestés készült. A sávos, lizénás homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták, egységes barokk képet alakítottak ki. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Várdomb
Szinonima: Zsidó-domb

Jelzet: 17

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Történelmi emlékhely
Pontos helyszín: Fő utcában, a kastélyparkban
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Géza fejedelem idején történt a német származású Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) testvéreknek Magyarországra történő bejövetele. Héder comes - A Héderváry család őse - 1146.-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ez alatt az idő alatt építhette fel a Héder várát, amely a mai kastélytól kissé északkeletre levő halmon volt és évszázadokon át volt e család birtokában. Ezt a helyet ma Zsidó-dombnak is mondják a helyiek
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.jupiter.elte.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kastélypark
Szinonima:

Jelzet: 18

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kastélypark
Pontos helyszín: Fő utca kanyarulatában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A kastély előtt először franciakert létesült, majd fokozatosan átadta helyét annak a tájképi kertnek, melyet ma élvezhetünk. A XIX. század elején készültek a parkban látható kővázák és a kis szigeten lévő Kentaur-szobor.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Árpád-fa
Szinonima:

Jelzet: 19

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Jelesfa
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Boldogasszony templom előtt álló kocsányos tölgyről a héderváriak azt tartották és tartják, hogy Árpád vezér ehhez a fához kötötte a lovát egykor, sokan még a kötőfék nyomait is felfedezni vélték. A hagyomány szerint így több mint ezeresztendős, valójában hétszázötven év körülinek becsülik a korát. A tölgy kerülete 710, átmérője mintegy 230 centiméter, magassága tizennégy méter. Az ország legöregebb élő fái közé tartozó matuzsálemet 1963-ban felállványozták, gyógykezelték, restaurálták. A kezelés abból állt, hogy eltávolították a fa elszáradt részeit, betonnal betömték üregeit, s megtisztították a fagyöngyöktől. A község vezetése és lakói is mindent megtesznek a műemlékfa életben tartására, féltőn óvják és gondozzák. 2007-ben a betegeskedő hédervári Árpád-fa két ága is letörött, s mentőakció indult az egyetlen ép rész megmentéséért. Az összefogás eredményeképp egy fővárosi szakcég néhány héttel később kezdte a munkálatokat. A törzsápolás során az odvas, korhadt részek után levették a facementet, kitisztították a fát az ép részekig: szinte teljesen kibelezték a tölgyet, többmázsányi korhadékot szedtek ki. Ezt követően az üreget szellőzni nyitva hagyták.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: Rügyezik a megmentett Árpád-fa Kisalföld 2008.04.01, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Fekete fenyő
Szinonima:

Jelzet: 20

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Jelesfa
Pontos helyszín: Vámkerék utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A védett érték egy feketefenyő (Pinus nigra), illetve a koronavetülete alá tartozó terület a Hédervárról Novákpusztára vezető út mentén. A fa nem túlságosan idős, körmérete mellmagasságban 205 cm. Botanikai értéke -már csak a faj tájidegen voltát is figyelembe véve- nem túlzottan jelentős. A védettség indoka elsősorban történeti értékével magyarázható. Valaha ezen a helyen állt a földesúr ítéletvégrehajtó helye. Egyesek szerint ez a fa nem azonos az eredetileg védetté nyilvánított fával. A fa és a mellette álló piéta helyi védett érték.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Feljáró-dűlői-erdő
Szinonima: Meggyesi-erdő

Jelzet: 21

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Ligeterdők
Pontos helyszín: A Táncsics Mihály utca folytatásában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A holtág falu feletti kanyarulataiban (Feljáró- és Plébános-dűlő) kialakult ártéri-ligeterdő nagy része kőris-tölgy-ligeterdő jelleget mutat, szegélyein sűrű rekettyefüzesekkel. Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Lovaglópálya
Szinonima:

Jelzet: 22

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Erdő-gyep mozaik
Pontos helyszín: A Vámkerék u. és a Rózsa F. u. között
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A védett érték a novákpusztai közút mellett, Hédervár közvetlen közelében, a falutól alig párszáz méterre található. A terület trapézhoz hasonló, szabálytalan négyszög alakú. Jelenlegi művelési ága: legelő. A földrészlet két oldalán vadgesztenyefák kettős sora található, melyek alatt egykor galopp-pálya húzódott. A másik két oldalról a fákat sajnos kivágták. A terület zömét kitevő központi gyepes térségen a múltban lovasjátékokat űztek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Vadaskerti-legelő
Szinonima: Vadaskert melletti legelő

Jelzet: 23

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsárrétek
Pontos helyszín: A falu D-i részén, a Vadaskerti-erdő alatt
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A 2000-es évek közepéig ez volt a falu marhalegelője, a tehenészeteket itt is felszámolták, mint a legtöbb szigetközi faluban, így a legelő is megszűnt legelő lenni. A Natura 2000 kijelöléssel megmenekült a beszántástól, így ma üde kaszálórétként fennmaradhatott.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Zsejkei-holtág
Szinonima: Zsejkei-csatorna

Jelzet: 24

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A falutól K-re és DK-re
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág a mentett oldali vízpótlás egyik főága, rajta keresztül jut pótolt víz az Alsó-Szigetközbe. Kiszélesedő részei még mutatják a jellegzetes szigetközi holtágak arculatát. Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Hidegkúti-holtág
Szinonima: Hidegkúti-ér

Jelzet: 25

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A falut kettészeli a Fő és az Árpád utcákon keresztül
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Hidegkúti-holtág Vadaskerti-erdőben kanyargó szakasza országosan védett, a felsző szakasza, a Zsejkei-holtágig viszont nem. A falut kettészelő szakasza jelentős tájképi értéket jelent, csakúgy, mint a felsőbb, kőris-tölgy-ligeterdőben haladó része. Az előbbi szakasz nem védett, míg a felső rész Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Hédervár-darnózseli-holtág
Szinonima:

Jelzet: 26

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A kastélyparkot kettészeli és az Ady utcával párhuzamosan folyik.
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág Darnózseliről érkezik és félkörben körülöleli a falut. Áthalad a kastélyparkon és a falu közepén egyesül a Hidegkúti-holtággal. Valaha ez bővízű Duna-ág volt, ami talán a várat is körülvette.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Bagicsi-lapos
Szinonima:

Jelzet: 27

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A Kossuth utca végén.
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág medre mára beszűkült, és annyira feltöltődött, hogy a szélein el is szántották. Sásos nádas társulások kísérik, helyenként cserjések szegélyezik
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Bányató
Szinonima: Kallói-tó

Jelzet: 28

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Állóvízhez kapcsolódó képződmény
Pontos helyszín: A kimlei országút mellett
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani homok- ill. homokos-kavics- (sóder) bánya helyén visszamaradt tó partjai rendeződtek sarjú nyáras szegély alakult ki és megjelent a nádas is. Jelenleg drótkerítéssel bekerített terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Világháborús emléktáblák
Szinonima:

Jelzet: 29

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emléktábla
Pontos helyszín: Ady Endre utca, Szent Mihály templom oldalán
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az I. és II. világháború hédervári hősi halottaira emlékező márványtáblák a Szent Mihály templom oldalára vannak erősítve.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése:
Szinonima:

Jelzet:

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták):
Pontos helyszín:
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők:
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010