2009 június

 

Az MSZ 20381:1999 helyett

 

Nature conservation. Cadastre of unique landscape features

E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény 6. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes. A törvény 6. §-ának (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, vagy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá.

 

 

1.     Alkalmazási terület

A szabványt alkalmazni kell az egyedi tájértékek országos szintű egységes megállapítása és nyilvántartása során,

 

2.     Szakkifejezés és meghatározása

egyedi tájérték

Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van

A természet védelméről szóló törvény erejétől fogva (ex lege) védett természeti területek és értékek nem képezik az egyedi tájérték kataszterezés tárgyát.

Az M4.2.2.2. szakaszban felsorolt élőhely nem minősül egyedi tájértéknek, ha az országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen helyezkedik el.

 

3.     Az egyedi tájértékek osztályozása

Az egyedi tájértékek főtípusai a következők:

·      kultúrtörténeti egyedi tájértékek;

·      természeti egyedi tájértékek

·      tájképi egyedi tájértékek.

Az egyedi tájértékek főtípusainak. típusainak, altípusainak és leggyakrabban előforduló fajtáinak felsorolását az M4 fejezet tartalmazza. Az adatlapon további fajtákat is meg lehet jelölni, ha az adott objektum nem feleltethető meg a felsorolásban szereplő egyik fajtának sem.

 

4.     A vizsgálati terület meghatározása

Az egyedi tájértékek felvételét minden esetben a település(ek) teljes közigazgatási területére kell elkészíteni.

 

5.     Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele

5.1.   Adatgyűjtés

Az adatgyűjtés során az egyedi tájérték vonatkozó irodalmi forrásaira, a helyszíni felvétel adataira, tapasztalataira és az adatközlőktől személyesen begyűjtött információkra kell támaszkodni.

Az irodalmi források körébe tartoznak a helytörténeti és általános érvényű monográfiák, tanulmányok, publikációk, kutatási jelentések, település- és területrendezési tervek, térképek, fényképek stb.

A helyszíni adatgyűjtéshez 1:10000-es méretarányú topográfiai vagy annál részletesebb, helyrajzi számokat és a földrészletek határvonalát tartalmazó nyomtatott vagy digitális térkép, műholdas helymeghatározásra alkalmas vevőkészülék, digitális fényképezőgép és az M1 fejezet szerinti adattáblázat terepi adatfelvételhez használt példánya szükséges.

Az irodalmi forrás és a helyszíni felvételezés mellett célszerű a helyi lakosság azon tagjait felkeresni, akik a település helytörténetét vagy az adott objektumot jól ismerik. A különböző forrásokból származó információkat a helyszínen ellenőrizni kell Az adatközlőktől begyűjtött, a helyszínen nem megállapítható, megbízható másodlagos forrásokkal alá nem támasztott adatokat, mint feltételezést kell dokumentálni, és ezt a körülményt az adatlapon jelezni kell Az adattáblázat terepi adatfelvételhez használt példányának kitöltésekor törekedni kell arra, hogy lehetőleg a helyszíni adatgyűjtés során történjen meg az adatlapon szereplő adatok, információk meghatározása.

Már a helyszíni adatgyűjtés során figyelembe kell venni, hogy az objektum akkor minősül nyilvántartásba vételre alkalmas egyedi tájértéknek, ha

·   a táj karakterét meghatározza, illetve jelentős mértékben befolyásolja, továbbá rendelkezik az alábbi jellemzők legalább
egyikével:

·   településkaraktert meghatározó, illetve befolyásoló jelleg:

·   tájszerkezet mozaikossága/változatossága/sokfélesége;

·   ritkaság/egyediség/különlegesség; régiesség/ősiségi jelentőség; hagyományőrzési jelentőség/nevezetesség; homogenitást
megtörő jelleg, patriotikus jelentőség;

·   etnikai/néprajzi jelentőség.

A geomorfológiai egyedi tájérték (M4.2.1.2. szakasz) altípus esetében javasolható a jelenleg ható felszínalakító folyamatokat szemléletesen tükröző területek felvétele is.

Az érték nyilvántartásba vételre való alkalmasságának tájvédelmi szempontú objektív megállapításához többszöri helyszínelés is szükséges lehet (az évszak, a napszak, a csapadók stb. függvényében)

5.2.   Az adatfeldolgozás módszere

5.2.1. Általános előírások

Az adatfeldolgozás célja olyan dokumentáció összeállítása, amely alkalmas az egyedi tájértékek megállapításának és nyilvántartásának szakmai megalapozására.

Az adatfeldolgozáshoz a következő dokumentumokra van szükség;

·   az adattáblázat terepi adatfelvételhez használt, kitöltött példányai;

·   digitális fényképek;

·   települési összesítő lapok,

·   települési összesítő térképek

Az adatfeldolgozás tegye lehetővé, illetve segítse elő az egyszerű és egységes adatkezelést, -módosítást, illetve a felvett adatok számítógépes adatbázisba való rendezését

5.2.2.        Adatlapok

Az adatlapokat A/4-es formátumban kell elkészíteni. Az adatlap a következő elemeket tartalmazza:

·   áttekintő térkép az objektum településen belüli elhelyezkedéséről, illetve a fényképkészítés helyéről és irányáról;

·   fénykép,

·   az adatokat tartalmazó adattáblázat, az M1. fejezet alapján, az M2 fejezetben megadott szempontok szerint

 

Az adatlap egyes elemeit célszerű az M3. fejezet alapján elrendezni Ha valamely egyedi tájérték dokumentálásához további térképek, fényképek megjelenítése szükséges, azt a megfelelő jelzettel ellátott külön lapon kell az adatlaphoz csatolni

Az adattáblázatban csak az adott objektum szempontjából értelmezhető adatokra kell információt megadni. Az adott objektum szempontjából nem értelmezhető adatok esetében fel kell tüntetni, hogy az nem releváns. Ha lehetőség van rá, célszerű a tulajdonos, illetve a kezelő megnevezése is.

Az adattáblázat a Természetvédelmi információs rendszerben (TIR) rögzítendő adatféleségeket is tartalmaz, ezért az egységes adatfeldolgozás lehetőségének biztosítása érdekében különösen fontos az M2 fejezetben részletezett szempontok következetes érvényesítése a kitöltés során.

5.2.3 Települési összesítő lapok

Az adatgyűjtés befejezése után összesíteni kell az adott település közigazgatási területén található egyedi tájértékek adatait. Több településre kiterjedő vizsgálat esetén településenként kell az összesítő lapokat elkészíteni

Az összesítő lapon fel kell tüntetni az egyedi tájértékek jelzetét, megnevezését és típusának kódját.

5.2.4. Települési összesítő térképek

Az adatlapok alapján el kell készíteni a települési összesítő térképet. A településenkénti összesítő térkép alaptérképének méretarányát a közigazgatási terület kiterjedésének megfelelően kell megválasztani (jellemzően M=1:25000 vagy M= 1 10000).

A térképen fel kell tüntetni a település közigazgatási határát, valamint az egyedi tájérték helyének megjelölését a jelzet egyértelmű hozzárendelésével.

A települési összesítő térképek alapján településcsoportonként is lehet összesítő térképet készíteni

 

5.3. Nyilvántartás

Az egyedi tájértékek kataszterezése országos szinten többéves gyűjtőmunka. A kataszterezés nem tekinthető lezártnak, hiszen ma még értéktelennek tartott tájalkotó elemekről az idő bebizonyíthatja, hogy az utókor számára megőrzendő, kultúrtörténeti jelentőségű emlék A hiányzó adatokat, az új egyedi tájértékeket a kataszterbe folyamatosan be kell építeni.

A katasztert szükség szerint, de legalább tízévenként célszerű felülvizsgálni

Az: egyedi tájértékek körének felülvizsgálata, a nyilvántartás (kataszter) karbantartása (felvétel, módosítás, törlés) a nemzeti park igazgatóságok feladata. Ha nem a nemzeti park igazgatóságok végzik a felmérést, a felmérőnek el kell juttatnia a felmérési adatait a település közigazgatási területén működési területével érintett nemzeti park igazgatósághoz. A nemzeti park igazgatóság által nyilvántartásba vételre alkalmasnak minősített egyedi tájértékeket a településrendezési tervben fel kell tüntetni.

Az adatokat a Természetvédelmi információs rendszerben (TIR) is rögzíteni kell

 

 

M1. Az egyedi tájérték nyilvántartásához szükséges adatok (adattáblázat)

PH.                                                             P.H,

igazgató                                                            jegyző

nemzeti park igazgatóság

polgármesteri hivatal

M2. Útmutató az egyedi tájértékekhez tartozó adattáblázat kitöltéséhez

 

a) A település neve kizárólag a település hivatalos megnevezése legyen A településrészek megnevezése, illetőleg a belterületi

fekvés megjelölése a pontos helyszín címszónál kerüljön feltüntetésre. A nyilvántartást megkönnyíti, ha az adatlap véglegesítése során az adatfeldolgozó a megye és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság nevét feltünteti

b)Az azonosítást szolgáló jelzet (sorszám) több település egyedi tejértekéinek együttes felvételekor is mindig településenként 001-től induljon. Az egyedi tájértékek sorrendbe állítása tetszőlegesen történik, mivel a kataszter utólagos bővítése, változtatásának lehetősége eleve feltételezi a rugalmas sorrendet is. Az esetleges korábbi felmérés során felhasznált jelzetet az előzmény számára fenntartott rovatban kell feltüntetni.

c) Az egyedi tájérték megnevezése lehetőleg a helyben használt pontos nevet tartalmazza. Több névváltozat esetén célszerű mindegyik változatot feltüntetni Első helyre a hivatalos vagy - ha nincs ilyen - a legszélesebb körben elismert, elfogadott név kerüljön.

d)Az egyedi tájértékek főtípusainak, típusainak, altípusainak megnevezését és az azokhoz tartozó, leggyakrabban előforduló fajtákat az M4. fejezet tartalmazza

Az egyedi tájértékek tipizálását lehetőleg a fajta szintjéig kell elvégezni. A különböző típusbesorolásoknak különböző oszlopban kell szerepelniük.

Ha az egyedi tájérték több főtípusba is besorolható, az érték elsődleges jelentősége szerinti főtípusba célszerű besorolni, és az esetleges bizonytalanságot a Megjegyzés rovatban feltüntetni. (Példa a Rákóczi-fa besorolására: ha a helyi közösség kultúrtörténeti értékét becsüli, akkor az M4.1.1.7. szakasz szerinti altípusba, ha a biológiai értéke jelentősebbnek minősíthető, akkor az M4.2.2.1 szakasz szerinti altípusba sorolható.)

Ha az egyedi tájérték több típusba, altípusba besorolható, ezek közül az érték szempontjából leginkább releváns típust, altípust kell az első helyen feltüntetni

Ha a kultúrtörténeti érték eredeti funkciója nem ismert vagy bizonytalan (pl. kaptárkövek), ajánlatos minden lehetséges típust, altípust - lehetőség szerint fajtát - megnevezni, és a bizonytalanságot a Megjegyzés rovatban jelezni.

Ha a felvett egyedi tájérték egy altípuson belül több fajtába is besorolható, akkor minden fajtát meg kell nevezni. Előfordul, hogy egy fajta - kiterjedését tekintve - magában foglal egy másik fajtát (pl kastélykert - kastély, udvar - kerekes kút, gyertyános-tölgyes -forrás) Ebben az esetben elegendő a nagyobb, azaz a bennfoglaló fajta megnevezését föltüntetni, és a főbb jellemzők címszó alatt említeni a fajtán belül megtalálható egyéb értékfajtákat

e)  A pontos helyszín címszó alatt célszerű feltüntetni a településrész megnevezését, valamint belterületen a közterület nevét vagy
a címet, külterületen pedig a dűlőnevet és/vagy a tájrészlet földrajzi megnevezését.

I) A helyrajzi szám megadása a helyrajzi számokat és a földrészletek határvonalát tartalmazó térkép alapján történhet. Az EOV-koordinátákat elsődlegesen terepi mérés eredménye alapján célszerű megadni Alapvetően vízszintes kiterjedésével jellemezhető objektum esetén a súlyponti koordinátákat vagy a jellemző pontok koordinátáit célszerű megadni. Az X-érték 0-tól 400 000-ig terjedő 6 jegyű szám, az Y-érték 400 000 fölötti 6 jegyű szám lehet.

g) A főbb jellemzők között az egyedi tájérték külső formai ismertetőjegyeit (anyagát, formáját, méreteit stb.) kell elsősorban feltüntetni. A nyilvántartásba vételre való alkalmasságot alátámasztó adatokat is szükséges feltüntetni az 5.1 szakaszban leírtak alapján.

Célszerű jelezni, ha az egyedi tájértékhez felirat, ismertető szöveg kapcsolódik.

Itt célszerű megadni a közvetlen környezetre vonatkozó információkat is (pl. annak rendezettségét, egyéb értékes elemeit).

Biológiai egyedi tájértékek esetén célszerű feltüntetni a jellemző fajokat, élőhelytipusokat

i) Az állapot és a veszélyeztetettség címszó kitöltése sok esetben speciális ismereteket is igényel Mivel a kataszterezés során általában nem várható el szakértők széles körének közreműködése, ezért a minősítést az objektíven érzékelhető állapot egyszerű leírásával (pl. jó állapotú, hiányos, rongált) vagy az irodalmi adatok feldolgozásával kell végezni. A veszélyeztetettség például a helytelen használatból, a kezelés hiányából, szakszerűtlen felújításból vagy a környezeti ártalmakból adódhat. Lehetőleg az egyedi tájérteket veszélyezteted tényezőt (pl. mezőgazdasági művelés, közlekedés, hulladéklerakás) is fel kell tüntetni,

j) A szükséges intézkedés általában valamely használatra, tevékenységre vonatkozó korlátozás (pl. művelésből kivonás) vagy pedig a védelem szempontjából kedvező hasznosításra, továbbá az egyedi tájérték állagmegóvására, esetleg restaurálására, felújítására, környezetének rendezésére stb. vonatkozó javaslat lehet. A szükséges intézkedés az állapotra és a veszélyeztetettségre vonatkozó információ alapján határozandó meg, egyszerű leírással.

k) A tulajdonos címszó alatt az ingatlan tulajdonosát kell megnevezni az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok szerint. A kezelő az egyedi tájérték fenntartója, gondozója, használója, illetve az adott ingatlanon gazdálkodó személy, társaság.

A tulajdonos, illetve a kezelő megnevezése a védelmi intézkedések megvalósítása miatt fontos, a kataszterezést és a minősítést nem befolyásolja Ezért a tulajdonos, illetve a kezelő megnevezése a felmérést, illetve a nyilvántartást végző szerv mérlegelésén, lehetőségein múlik,

Ha az ingatlan tulajdonosa nem azonos az ingatlanon lévő egyedi tájérték tulajdonosával, célszerű mindkét tulajdonost megjelölni.

I) Az adatfelvevő címszó alatt az adott egyedi tájérték helyszíni felvétele alkalmával, vagyis az adatfelvétel időpontjában jelen lévő

személy(ek) nevét, illetve elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím) kell feltüntetni. Az adatfelvétel körülményei címszó alatt a napszakot ós az időjárási viszonyok rövid leírását, vagy az adatfelvétel esetleges nehézségeit kell szerepeltetni.

m) Az adatforrások címszó alatt célszerű megadni az egyedi tejértekkel kapcsolatos adatok másodlagos forrásait, azaz az irodalmi forrásokat ós a közlések forrását, továbbá az adatközlő nevét, elérhetőségét

n) Az önkormányzat állásfoglalásának tartalmaznia kell, hogy az érintett település önkormányzata a település számára jelentős értéknek fogadja-e el az adott egyedi tájértéket, valamint hogy felvállalja-e, illetve részt vesz-e, és ha igen, milyen minőségben az egyedi tájérték magőrzésében, fenntartásában,

o) Az adatlapokat a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság pecsétjével, valamint a nemzeti park igazgatóság igazgatójának aláírásával kell ellátni, Ha az érintett települési önkormányzat egyetért az egyedi tájértéknek a kataszterbe való felvételével, úgy az önkormányzat pecsétjével és a jegyző aláírásával is hitelesíteni kell az adattáblázatot

p) A megjegyzés rovatba az adatféleségekhez szorosan nem kapcsolódó, a kataszterezés, a minősítés, a nyilvántartás vagy a megőrzés szempontjából fontosnak tartott információt célszerű beírni.

M3. Az egyedi tájérték adatlapja M3.1. Az adatlap elrendezése

M3.1.1. Az adatlapon mellékelt helyszínrajzot célszerű 1: 10000-es EOTR-, illetve 1; 4000-es (esetleg 1 2000-es) kataszteri alaptérkép felhasználásával elkészíteni - a megközelítési irányok és a tájékozódást megkönnyítő egyéb adatok, terepi objektumok, valamint a fényképek készítési helyének és irányának feltüntetését tartalmazó vázlatrajz csatolásával

M3.12. Minden adatlapra legalább egy fénykép kerüljön, ami az adott egyedi tájértéket bemutatja. Ha a korrekt ismertetés megkívánja, akkor több fénykép is elhelyezhető egy adatlapon. Így például gondolni lehet a közvetlen környezet bemutatására is. Ha rendelkezésre áll, akkor mellékelhető a korábbi (eredeti) állapotot bemutató archív fénykép is

 

M3.2. Az adattáblázat kitöltési mintája

 

 

 

M4. Az egyedi tájérték főtípusai, típusai, altípusai és fajtái (előírás)

 

M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek

M4.1.1. Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek

M4.1.1.1. Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás

Településszerkezet

Utcakép

Közintézmény épülete

Kastély, kúria

Lakóépület, épületrész, udvar

Tájház

Köztéri szobor

Parasztfürdő

Mosóhely, mosóház

Kapu

Pad

M4.1.1.2. Birtokjel, határjel

Határdomb, határhalom

Határkő

Határjelző kőrakás

Határárok

Határmezsgye

M4.1.1.3. Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín

Templom, imaház

Kolostor, monostor

Kápolna

Remetelak, remetebarlang

Kálvária, kálváriadomb

Harangtorony

Harangláb

Feszület

Képesfa

Szentek szobra

Szentháromság-szobor

Pestis-oszlop

Fülkés szikla, „kaptárkő"

„Jeleskő", „szerkő'

M4.1.1.4. Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás

Temető Ravatalozó Sírkő Síremlék Fejfa, kopjafa

M4.1.1.5. Védelemmel kapcsolatos létesítmény

Erőd, vár

Várfal, vártorony, bástya

Városfal, városkapu, őrtorony

Sánc, árok

Bunker

Tűzvigyázó torony

Tűzoltólaktanya, tűzoltószertár

M4.1.1.6. Földméréssel kapcsolatos létesítmény

Földmérési alapponthoz kapcsolódó létesítmény Nevezetes földrajzi ponthoz kapcsolódó jelzés

M4.1.1.7. Zöldfelületi létesítmény, objektum

Park

Vadaspark

Közintézmény kertje

Kastélykert, kúriakert

Gyűjteményes kert

Faegyed,

Jelesfa

Fasor

Fásítás

M4.1.2. Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájértékek M4.1.2.1. Út, útvonal vagy annak részlete

Hadi út

Postaút

Kereskedelmi út

Zarándokút

Csordaút, hajcsárút

Mélyút

Vasút

Erdei vasút

Lovasút

Hajóvontató út

Kötélpálya

Sikló

M4.1.2.2. Útvonalakat összekötő létesítmény

Híd

Alagút

Viadukt

Rév

Komp

M4.1.2.3 Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény

Vasútállomás

Őrház, bakterház

Vámház

Kikötő

Útkaparóház

M4.1.3. Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek

M4.1.3.1. Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték

Erdészház, vadászház, erdei kunyhó

Csúszda, rakodó

Vadászles

Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos emlékhely

M4.1.3.2. Agrártörténeti egyedi tájérték

Majorság

Tanya

Pince, pincesor, pincetelep, pincefalu

Présház, borház

Istálló, ól, pajta

Terménytároló, magtár, csűr

Verem

Hídmérleg

Öntőzőmű

Halastó

Csőszkunyhó

Kemence, aszaló, füstölő

Fokgazdálkodás létesítményei

Művelési szerkezet

Fás legelő

M4 1.3.3. Ipartörténeti egyedi tájérték

Műhely, üzemépület

Erőmű

Vashámor, vaskohó

Mészégető

Malom, malomárok, malomtó

Kenderáztató

M4 1.3.4. Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték

Külszíni fejtés, anyagnyerő hely

Horpa

Fúrótorony, aknatorony

Táró, ereszke

Szállítópálya, sikló, vasút

Rakodó

Dúsító, őrlő, törő

M4.1.3.5. Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték

Csatorna

Zsilip

Gát

Tározótó

Áteresz

Szivattyútelep

Víztorony

Forrásfoglalás

Kút

Tóka

Közterületi csap

Falikút, vízköpő

M4.1.4. Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek

M4.1.4.1. Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték

Ütközet-, illetve csatahely, táborhely, tanácskozóhely

Honvédsír, katonasír, sírmező

Emlékmű, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla

Emlékház

Emlékfa, emlékfasor, emlékfásítás

Emlékliget, emlékkert, emlékpark

Híres személlyel kapcsolatos emlékhely

Történelmi, népmondai emlékhely

Ideiglenes jelleggel létesített, kulturális eseménnyel kapcsolatos építmény vagy terepalakulat

„Jeleskö"

M4.1.4.2, Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték

Turistaház, kulcsosház Kiépített turistaút Pihenőhely Kilátótorony

 

M4 1.4.3. Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték

Csárda Fogadó Panzió Szálloda

M4.2. Természeti egyedi tájértékek M4.2.1. Földtudományi egyedi tájértékek M4.2.1.1. Geológiai egyedi tájérték

Mélységi magmás kőzet feltárása, előfordulása

Vulkáni kőzet feltárása, előfordulása

Üledékes kőzet feltárása, előfordulása

Metamorf kőzet feltárása, előfordulása

Ásvány-előfordulás, -lelőhely ősmaradvány előfordulása, lelőhelye

Rétegtani jelentőségű feltárás, képződmény

Törés, vetődés feltárása, előfordulása

Gyűrődés feltárása, előfordulása

M4.2.1.2. Geomorfológiai egyedi tájérték

Intrúziós (benyomulásos) domborzati forma

Vulkáni eredetű domborzati forma

Gyűrt domborzati forma

Töréses-vetődéses domborzati forma

Tömegmozgások által létrehozott felszínforma

Folyóvíz munkája által létrehozott felszínforma

Szél munkája által létrehozott felszínforma

Karsztforma

Sajátos kőzetminőséghez kötődő felszínforma

Komplex eredetű felszínforma

Sajátos keletkezésű mikroforma

M4.2.1.3. Talajtani egyedi tájérték

Talajszelvény Talajmintázat Talajtani folyamatok felszíni bélyegei

M4.2.1.4. Víztani egyedi tájérték

Forrás

Folyóvízhez kapcsolódó képződmény

Állóvízhez kapcsolódó képződmény

M4.2.2. Biológiai egyedi tájértékek M4.2.2.1. Növényegyed, növénycsoport

Erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély

Erdősáv vagy erdősáv maradványa

Facsoport, fasor

Fa, jellegfa

Cserjecsoport, cserjesáv

Mezsgye

M4.2.2.2. Élőhely

Hínámövényzet

Mocsarak, mocsárrétek

Lápok, láprétek

Hegyvidéki gyepek

Szikesek

Homoki gyepek

Sziklagyepek, lejtőszlyeppek

Löszgyepek

Pionír élőhelyek, zátony, löszfal, szakadópart, sziklafal

Cserjések, erdő- és cserjés szegélyek

Erdő-gyep mozaikok

Láp- és ligeterdők

Üde lomboserdők

Sziklás erdők, bokorerdők

Fenyőerdők

Felhagyott gyümölcsösök, szőlők

M4.2.2.3. Állatok tartózkodására szolgáló hely

Fészek, fészektelep Táplálkozóhely