<<--Vissza  Cikkek-2013 /   <<--CÍMOLDAL-SZIGETKÖZ

 

AZ ÉVSZÁZAD ÁRVIZE LEVONULT - FELELŐSÖKET KERES A GYŐRÚJFALUI POLGÁRMESTER

Miért bontottak gátat?

2013.06.14.


Legyalulva: A győrújfaluiak és polgármesterük, Nagy Imre Attila szerint nem a zöldár előtt kellett volna megbontani a töltést, a vízügyi igazgató álláspontja ellenben az, hogy csak nyáron lehet töltést építeni, erősíteni. A kis képeken a visszaerősítés folyamata látható, fotó: kisalföld-archívum


A megerősített gát a védekezés napjai alatt többször megcsúszott, kritikus helyzeteket teremtve.

----------------------------------------------

AZ ÉVSZÁZAD ÁRVIZE LEVONULT - FELELŐSÖKET KERES A GYŐRÚJFALUI POLGÁRMESTER

Miért bontottak gátat?

Legyalulva: A győrújfaluiak és polgármesterük, Nagy Imre Attila szerint nem a zöldár előtt kellett volna megbontani a töltést, a vízügyi igazgató álláspontja ellenben az, hogy csak nyáron lehet töltést építeni, erősíteni. A kis képeken a visszaerősítés folyamata látható, fotó: kisalföld-archívum

GYŐRÚJFALU - 2013.06.14.

CSÉFALVAY ATTILA

„Hit, szerencse, isteni akarat és társadalmi összefogás" - a győrújfalui polgármester szerint ez tartotta gátjukat. A kialakult helyzet felelőseit keresi. Töltést viszont csak nyáron lehet építeni, a vízügyi főigazgatóság úgy látja: szakszerű volt a védekezés.

Az évszázad árvize levonult, a kedélyek mégsem nyugszanak Győrújfalun, ahol öt napra kitelepítették a falu lakóit a fenyegető Mosoni-Duna miatt. A helyiek már a védekezéskor is azon zúgolódtak: miért kellett megbontani a gátjukat a zöldár érkezte előtt? Nagy Imre Attila győrújfalui polgármester szerint is ki kell vizsgálni ennek körülményeit. Folytatás a 3. oldalon.

AZ ÉVSZÁZAD ÁRVIZE LEVONULT - FELELŐSÖKET KERES A GYŐRÚJFALUI POLGÁRMESTER

Miért bontottak gátat?

GYŐRÚJFALU

FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL.

A megerősített gát a védekezés napjai alatt többször megcsúszott, kritikus helyzeteket teremtve.

„A kialakult helyzetért felelős személyeket meg kell találni és meg kell nevezni! Ez a minimum, amit megérdemelnek a több mint egy hétig rettegésben élő alsó-szigetközi lakosok és az értük szorító fél Magyarország" -mondta Nagy Imre Attila, Győrújfalu polgármestere. „Három nappal az ár előtt - bár nekünk azt mondták, minden rendben lesz a gáttal - laikusként is észrevehető volt, a megbontott szakaszokon gond lehet" - folytatta a településvezető. „Be is igazolódott, hisz a védvonal leggyengébb pontjai ezen a részen voltak." Nagy Imre Attila úgy tudja: bár a kivitelező (a DD konzorcium) egyszerre 150 métert szedhetett volna el, ehelyett kétszer 800 méteres szakaszon folyt a munka. A védekezés kritikus napján megjelenő kivitelező képviselőit szinte lincshangulat várta. „Ha visszaszólnak a dühös helyieknek, elcsattanhatott volna egy-két pofon."

„Túl vagyunk a nehezén és kezdünk magunkhoz térni a sokkhatásból és a fáradtságból. Kérem az érintetteket (győri vízügy, Országos Vízügyi Főigazgatóság és az általuk irányított, ellenőrzött vállalkozó), hogy felelősségük teljes tudatában, szélvész sebességével kezdjenek bele egy olyan megbízható gát építésébe, amelyet végre nem a hit, a szerencse, az isteni akarat és a példaértékű társadalmi összefogás tart össze, hanem a szakszerű körülmények között beépített anyag. Az idő fogy, a következő ár pedig előbb-utóbb érkezni fog..." „Töltést építem csak nyáron lehet" - jelentette ki Németh József regionális vízügyi igazgató. Hozzátette: a feladatokkal csak így végez a kivitelező a megadott határidőig. Az igazgatóság egyébként ezen munkálatok szakmai felügyeletét végzi (megrendelő az Országos Vízügyi Főigazgatóság). „November 15. és március 15. között tilos az építkezés, s ezen időszakon kívül is, fagy esetén nincs lehetőség a kötött anyagból épülő védmű kiviteA lezésére." Az igazgatóság a védekezési munkák befejeztével mindenesetre megvizsgálja, hogy az építési szabályoknak megfelelően járt-e el a kivitelező, mekkora szakaszt bontott meg, s hogy ez mit okozhatott. Hozzátette: egyes részeken az árhullámról szóló jelzés előtt már a megerősítésre is sor került, de volt megbontott, lehumuszolt szakasz is. „A 2002-es árvízkor tapasztalt jelenségek is bizonyították, hogy ezen a részen volt a legrosszabb állapotban a töltés" - mondta.

„Nem elbontották, hanem megbontották a gátat a kivitelezők: ez óriási különbség" - jelentette ki Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a Duna teljes magyarországi szakaszát érintő Duna-projekttel kapcsolatban. „A védműszakasz elejét és végét bontották meg, de az ár érkezte előtt végeztek a megerősítésével (a mentett oldali leterhelést csak részben tudták visszaállítani). A középső szakaszán a töltéstesthez hozzá sem nyúltak. Kockázatelemzés és az előző árvizek tapasztalatai alapján jelölték ki országosan a védvonal leggyengébb pontjait, szakaszait. Ezek közé tartozik a győrújfalui is. A 2002-es tapasztalatok alapján kiviteli munkák nélkül feltehetően ugyanez a helyzet állt volna elő árvízkor, ám akkor vélhetően nem került volna ez a rész a figyelem középpontjába. Ezáltal még nagyobb lehetett volna a baj, s a víz akár el is önthette volna a települést" - mondta.

A szóvivő a munkaellenőrzésről is beszélt: „A műszaki ellenőrzést egy úgynevezett »mérnökszervezet« irányítja, mely szigorú szakmai szabályok szerint folyamatosan ellenőrzi a kivitelező tevékenységét, akinek havi - egyes esetekben heti - jelentési kötelezettsége van. Árvízkor napi jelentések készülnek." Kiemelte: a kivitelezőnek elfogadott árvízvédelmi terve volt, így kezdhette meg a munkát. „Éneikül nem lehetett volna ilyen szakszerűen védekezni" - mondta.

 

 

 

Forrás: kisalfold.hu (KISALFÖLD napilap)

 - LAP TETEJÉRE -


ingyenes webstatisztika