Zöld Front a bácsai égetõvel szemben             

 

 

           

            2004-07-19

 

           

            A bácsaiak és a környezetvédõk sok év után pert nyertek a Legfelsõbb Bíróságon, amely kimondta: a környezet- és vízügyi fõfelügyelõség által a hulladékégetõre kiadott mûködési engedélyt felül kell vizsgálni.

 

 

 

           

           

Kattitntson a képre >> Égetõ probléma? Több hulladék megsemmisítésére egyelõre nem kapott engedélyt a bácsai cég.            

Bárány István önkormányzati képviselõ és a Zöld Front (civil környezetvédõkbõl alakult egyesület) pert nyert az Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõséggel szemben, amely engedélyezte a bácsai hulladékégetõ mûködését. A per évek óta húzódik, megértéséhez tizenöt évet kell visszamenni az idõben: a gyõri hulladékégetõ egy 1989-ben kiadott – a bácsaiak részérõl azóta is vitatott – hatósági határozat alapján kezdhette meg mûködését.

 

Tizenöt éve még nem léteztek a jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályok, így a civileknek sem volt sok esélyük, ha meg akarták akadályozni mondjuk egy hulladékégetõ létrejöttét. A fordulat 1995, a környezetvédelmi törvény megalkotása után következett be, s a környezetüket féltõk kaptak is az alkalmon, sorra jogi kontrollt kértek – vagyis bírósághoz fordultak. Ezt tették a bácsaiak is, az elsõ sikert (nyilván az õ szempontjukból) 2000-ben érték el:

 

Négy éve ideiglenesen bezáratták a hulladékégetõt, mert a megengedett dioxinszint sokszorosát mérték. A veszélyeshulladék-feldolgozást csak hónapokkal késõbb és jelentõs átépítés után engedélyezték újból Bácsán. Ezzel azonban nem ért véget az ügy, sõt, csak most kezdõdött igazán...

 

A bácsai hulladékégetõ újraindítására engedélyt adó hatósággal szemben ekkor indított pert az önkormányzati képviselõ és a Zöld Front – az idõpont 2000 augusztusa. Számukra nem kezdõdött jól a pereskedés, hiszen elsõ, majd másodfokon is a környezet- és vízügyi felügyelõségnek adott igazat a bíróság. A felperesek azonban ezt nem hagyták annyiban, a Legfelsõbb Bíróságon (LB) is beadták a kérelmüket, ahol felülvizsgálatot kértek. Meglepetés vagy sem, ezt ítélje meg mindenki maga, ettõl még tény: fordult a kocka. Az LB a közelmúltban a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s új eljárást rendelt el – vagyis újból meg kell vizsgálni az égetõ mûködési engedélyét.

 

 

Nem volt közmeghallgatás

 

A felperesek azt kifogásolták, hogy az égetõ létesítésekor és késõbb, a mûködési engedély kiadásakor nem vonatkozott semmilyen szabályozás a környezeti hatásvizsgálatokra. A környezetvédelmi törvény másrészt azt is kimondja: ha egy hulladékégetõ 25 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben növelni kívánja a tevékenységét, akkor az engedélyezéshez részletes hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Ennek lényeges mozzanata, hogy az érintett lakosság körében közmeghallgatást kell tartani, s az itt feltett kérdéseket érdemben elbírálni. Az égetõ tevékenysége eddig két alkalommal, 1994-ben és 1999-ben növekedett több mint 25 százalékkal, de egyszer sem volt közmeghallgatás.

 

 

Az ítélet hatása

 

A legfelsõbb bírósági ítéletnek, úgy tûnik, további hatása is van, a civilek ugyanis még egy „csatát" nyertek néhány napja – ráadásul per nélkül. A bácsai hulladékégetõ a közelmúltban kért és kapott is engedélyt újabb bõvítésre: évente 11 ezer tonna veszélyes hulladék feldolgozására. Az engedélyt kiadó környezet- és vízügyi felügyelõség azonban a saját határozatát visszavonta. Indokként azt írta: észlelte, hogy az eljárásban elmaradt a részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat. Éppen az, amit az LB is kifogásolt az elsõ perben...

 

 

Nem tudtak a döntésekrõl

 

A hulladékégetõ vezetése hivatalosan még nem értesült sem a Legfelsõbb Bíróság végzésérõl, sem a visszavont engedélyrõl. A Kisalföldtõl tudta meg, hogy egyik döntés sem neki kedvez. Így ezeket nem kívánta kommentálni, annyit azonban elmondott: a törvényes utat betartja a cég, s ha a mûködési engedélyhez felülvizsgálat szükséges, azt is vállalja. A bõvítéssel kapcsolatban mindenesetre tény: egyre több az elégetendõ hulladék, így a bõvítés szükséges lenne. Még akkor is, ha a civilek ezt most egy idõre biztosan megakadályozták.

 

 

 

           

Kapcsolódó linkek:

 Reflex Környezetvédõ Egyesület