Védik az állatokat                   

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2005-02-06

 

           

            A szigetközi vadakra nagy gondot fordítanak a szakemberek: gyógysze- reket és élelmet kapnak az állatok.

 

 

 

           

           

Hóban és fagyban nehezebben találnak élelmet Szigetköz vadjai: január óta ezért folyamatosan tonnaszám hordják ki a vadásztársaságok a cukorrépát, kukoricát és silót. A takarmányok mellett gyógyszereket is kapnak az állatok, mellyel védik õket a májmételytõl, a férgektõl és a fertõzõdésektõl is.

 

 

A szárított alma segíti az agancs „felrakását"

 

– Nemcsak takarmányozással, hanem féregtelenítéssel is jó kondícióban tartjuk a vadállományt – mondta Törzsök Gyula, a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. fõvadásza. – A májmétely mellett a belsõ élõsködõk ellen is védjük õket ezzel a gyógyszerezéssel, melyet a 28 napos kiürülési idõ miatt a vadászszezonon kívül – február végén – kell elvégeznünk. Azt sem lehet tudni soha, hogy az állatok éppen milyen táplálékot kívánnak. A gesztenye – mely a hasmenés ellen véd – mellett más rostanyagokra, például kukoricaszárra is szükség van a sok szemes- és lédús takarmány mellett.

 

A vad etetése tulajdonképpen egész éves munka. A malacok úgynevezett malactápot kapnak, melynek fehérjetartalma magasabb, s ez tökéletesen kiegészíti a természetben található anyagokat, s nem tartalmaz antibiotikumot és vegyszereket. Az õzeknek szárított almát adunk, melynek hatása az „agancsfelrakásnál" segíthet. A vaddisznókat magas energiatartalmú anyagokkal, fõleg kukoricával etetjük. A mostani idõjárásnál, amikor a hó megolvad, majd ismét megfagy, s egy jégkéreg keletkezik: ez az állatnak könnyen összevagdossa a lábát, mely elfertõzõdhet, s az állat elhullásához vezethet. Ezért nyugalmat és feltört csapásokat biztosítunk nekik.

 

 

Szoktatás az etetõasztalokon

 

– Az is a feladataink közé tartozik, hogy a gyenge, de még életképes vadat megmentsük: étrendjükbe magas csersavtartalmú, hasmenés elleni takarmányokat válogatunk össze. A makk, a vadgesztenye ilyen, amit a cukorrépa és a takarmányrépa mellett célszerû adni. Arra azonban figyelnünk kell, hogy a répa ne fagyjon meg, ha kitesszük, mert így még veszélyes is lehet az állatoknak. Szalmatakaró alá tesszük, így a vad mindig csak kis felületen találkozik vele.

 

– Tíz nap múlva elkezdjük a szarvasok etetõasztalhoz szoktatását. Ezután gyógyszeres kezelést kapnak. Mivel a legerõsebb állat nem engedi a táplálékhoz férni a többieket, ezért több asztalon tálaljuk az élelmet. Mivel a szarvas szaglása jó, ezért fokozatosan lehet csak rászoktatni ezen hatóanyagok felvételére. Ha megszokta a szagot, akkor veszi csak fel a teljes gyógyszermennyiséget. A hullámtéren gallyak, rügyek és kérgek tartalmaznak mikroelemeket és vitaminokat, mely jó kiegészítõ anyag, ezért fákat döntünk ki takarmányozási célra. Vadászkerületenként 500–700 mázsa kukoricát tettünk ki eddig, s 400 mázsa körüli lédús takarmányt, szénát kevesebbet adunk a vadaknak.

 

 

Nem találtak még elhullott vadat

 

– Októberben már vittünk ki az állatoknak kukoricát, ám a viszonylag enyhe idõ miatt akkor „nem vették fel azt" – mondta Takács László, a Szigetköz Vadásztársaság elnöke. A társasághoz tizenkilenc település határában 23 ezer hektár tartozik, közel száz helyen etetnek és 84 úgynevezett sózójuk van.

 

– Eddig 500 mázsányi cukorrépát, 400 mázsa silót és csöves kukoricát tettünk ki az erdõk alá. Két jármûvel folyamatosan hordjuk a takarmányt: a hideg miatt elhullott állattal eddig még nem találkoztunk. Felkészültünk a télre, ám az etetés csak a jobb idõ beálltáig, várhatóan március közepéig tart – mondta az elnök.