Uniós ötszázmillió tájrehabilitációra                 

 

 

           

            2004-10-01

 

           

            A Felsõ-Mosoni-Dunatáj Társulás szlovák–magyar közös uniós projektjén egymillió eurós támogatást nyert a Szigetköz rehabilitációjára, s újabb egymillió központi forrásból érkezhet.

 

 

           

 

           

 

           

A Parlagnyilasi-ág a vízpótlás kulcsa   

A tervek szerint – balatoni mintára – különbözõ munkacsoportokkal megalakulna a Szigetközi Fejlesztési Tanács. „A Szigetköz-projekt integrált döntéstámogató eszköz megalkotása és bevezetése a fenntartható víz- és területgazdálkodás elérése érdekében, szlovák–magyar együttmûködés keretében" címû LIFE–III. Environment pályázat az Európai Unió Környezeti Fõigazgatóságától pozitív elbírálást kapott, így a szigetközi térség fejlesztésére elõször sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni.

 

A teljes projekt összege 2 millió 168 ezer euró, melybõl összesen 1 millió 76 ezer eurót nyert Brüsszelbõl a Felsõ-Mosoni-Dunatáj Társulás a hazai projektfejlesztõ cég, a Geonardo Kft. segítségével. Az ötvenszázalékos önrészükre a tervek szerint a Környezetvédelmi Minisztériumnál pályáznak: ott ugyanis rendelkeznek a LIFE-pályázatokra elkülönített összeggel. A mostani nem csupán az eddigi legnagyobb költségvetésû, magyarországi szervezetek által Brüsszelbe benyújtott LIFE-III.-projekt, de európai mércével mérve is kiemelkedõnek számít minõségét és költségvetését tekintve. A projekt megvalósítására létrejött öttagú nemzetközi konzorcium célja a fenntartható víz- és területgazdálkodás, valamint a vízpótlás megvalósításának irányába mutató fejlesztések, beruházások végrehajtása, s ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése.

 

 

Elõször magyar–szlovák együttmûködésben

 

Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere, a Felsõ-Mosoni-Dunatáj Társulás vezetõje szerint több olyan projektet is szerettek volna a térségfejlesztésre beadni, mely az eddig elmaradt rehabilitációt segítené.

– Feladatainkat megvalósítandó komplex pályázatot alig találtunk az idegenforgalmi-ökoturisztikai programok együttes kezelésére. Végül egy olyan megalapozó projektet készítettünk el, mely az egész Szigetköz rehabilitációját feltárja, s ütemezi a megoldási lehetõségeket. Ez az elsõ alkalom, hogy magyar és szlovák önkormányzatok, vízügyesek és kutatók – s profitorientált cégek – összefognak, hogy minél szélesebb körben lehessen a térség gondjait kezelni. A mostani brüsszeli döntéssel sikerült végre a Szigetközben élõknek lehetõséget teremteni: az itt élõk határozhatnak arról, milyen végsõ képet adnak annak a tájnak, melyben élnek. Az elmúlt tizenkét évben kiderült, hogy ez fõvárosi irányítással nem mûködik. A jövõben meghatározhatjuk a további vizsgálatok irányát és módját, s a rehabilitációs projektek tartalmát megalapoznánk. Az egymillió eurós önrészre hamarosan pályázni fogunk: a pénz a tárcánál megvan, csak egy gesztus értékû döntésre van szükségünk, mellyel bebizonyíthatják, hogy fontos számukra Szigetköz. Értesítjük Persányi Miklóst a pályázat sikerérõl, s kérjük az együttmûködés lehetõségét.

„ Az elnyert összeg legnagyobb részét az Ásványráró alatti Parlagnyilasi–ág rehabilitációja jelentené, mellyel megoldódna az Alsó–Szigetköz vízpótlása. A mentett oldali vízpótlás ezzel kezelhetõvé válik, s a szárazon maradt csatornák is vizet kapnának. A minisztérium az önrész mellett többletforrásokat – több száz millió forintot is juttathat erre a célra."

 

 

Fejlesztési tanács munkacsoportokkal

 

A rehabilitáció mellett a térségfejlesztés is elõnyt élvez: balatoni mintára alakulhat meg a Szigetközi Fejlesztési Tanács, mely a kistérségek felett állna. Létrehozása már elõkészületben van. Az infrastrukturális-fejlesztési munkacsoport vezetõjének Majthényi Tamás halászi polgármesterre érkezett javaslat, a nemzetközi kapcsolatok és a nemzeti park-natúrpark kérdésének kezelésére pedig Tóth István dunaszigeti polgármestert szeretnénk felkérni. A halászatra is egy külön „szekció" jönne létre, hisz társadalmi igény ezen gondok kezelése. Az elektromos halászat teljes betiltását szeretnénk elérni. Úgy véljük, a halászati jogot a helyi önkormányzatok kezébe kell adni, akik a horgászegyesületekkel közösen lehetõséget kapnának az élõvizek rehabilitációjára. E munkacsoport vezetõjére egyelõre nincs jelölt.

 

 

A térség harmonikus fejlesztése

 

A projekt elõkészítését és a pályázat elkészítését a Geonardo Kft. koordinálta. Az elõkészítési munkálatokat és várhatóan a projekt szakmai koordinálását irányító Kitley Gábor igazgatóhelyettes elmondta: a Szigetköz-projekt megvalósításának kedvezményezettje a Felsõ-Mosoni-Dunatáj Társulás, mely egyben az általa létrehozott Szigetköz–Csallóköz önkormányzati gesztori szövetség vezetõje is. A szövetség tagja még a szlovákiai önkormányzatok mellett a Felsõ-Dunatáj Társulás és az Alsó-szigetközi Önkormányzatok Szövetsége. A projektben partnerként vesz még részt a Geonardo Kft. mellett a Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövizig), a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Vituki) és a szlovákiai Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vuvh). A projektet tavasszal adták be közvetlenül Brüsszelbe, és októberben a bírálati szerzõdéskötési folyamat után indulhat el: futamideje 36 hónap.

 

Átfogó célja egy fenntartható vízgazdálkodási és földhasználati menedzsment döntéstámogató eszköze kifejlesztése, az EU vízkeretirányelvének megfelelõen a lehetõ leghatékonyabb vízügyi szabályozás érdekében. A Szigetköz Európa egyik legnagyobb ivóvízbázisa, melynek környezeti adottságai drasztikusan megváltoztak a Duna 1992-es elterelését kö vetõen. Az egyedülálló környezeti és természeti értékek megõrzése mellett fontos a térség harmonikus fejlesztésének megalapozása egy integrált vízgazdálkodási és környezetirányítási rendszer segítségével, mely közvetve biztosítja a Szigetköz környezeti erõforrásainak fenntartható használatát.

Elsõdlegesen egy átfogó környezetállapot-vizsgálatra lesz szükség, valamint egy térinformatikai adatbázis felépítésére. A tapasztalati kutatásokat a felismert problémák elemzése követi. A következõ lépésben a szociális és gazdasági tényezõk vizsgálatára kerül sor. Itt a fenntarthatóság szempontjából leglényegesebb folyamatok kerülnek majd elõtérbe. Most következnek a szerzõdéskötési tárgyalások, október közepén pedig lesz a hivatalos megbeszélés, melyre meghívást kap majd minden érdekelt.

 

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter kedden a minisztériumba hívta a szigetközi vezetõket. Eközben a magyar–szlovák tárgyalások egy újabb eleme, hogy a bõsi konfliktus megoldására közös tervet kell készíteni. Még az idén folytatódhatnak a tárgyalások: a magyar álláspont az elõzõ kormány idején kidolgozott megoldási javaslatra épül.

A Szigetköz-projekt célja egy integrált döntés-elõkészítõ eszköz megalkotása, illetve ezen keresztül az alsó-szigetközi vízpótlási rendszer hiányzó elemeinek kiépítése. A cél: hozzásegíteni a szigetközi–csallóközi régió egészét egy egységes és fenntartható víz- és területgazdálkodási rendszer kiépítéséhez. A döntés-elõkészítõ eszköz megalkotása magában foglalja a széles körû végfelhasználói igényfelmérést, a szociális-gazdasági, valamint környezeti állapotfelméréseket éppúgy, mint a korábbi politikák hatásainak elemzését. Az itt kapott adatok, elemzések alapjain létrehozott egységes térinformatikai rendszer lesz az alapja annak a döntéstámogató eszköznek, melynek segítségével a jövõben a vízpótlási kérdések, régiót érintõ egyéb környezeti, gazdasági események, döntések hatásai modellezhetõk.

 

 

           

            A Szigetközre idén 198 millió jut