Töltésdíj: felháborodás                        

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2004-06-11

 

           

            A Szigetközben az árvízvédelmi töltések útjainak használatáért fizetni kell. Célunk az, hogy minél kevesebben használják közlekedésre a gátat – mondta el lapunknak Janák Emil, az Észak–dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje.

 

 

 

           

 

Eszerint „töltésközlekedési engedélyt" kell kérniük, s évi 1500 forintot leróniuk az autósoknak. A szigetköziek többsége ezt „kekeckedésnek" érzi.

Papír nélkül szabálysértés

 

A folyók mellett lévõ töltések többségét nem közforgalmú útként építették ki, így azokon általában nem lehet gépjármûvel közlekedni – mondta el lapunknak Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje. – Igaz ez a Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal töltéseire is, melyet a kihelyezett közlekedési jelzõtáblák is bizonyítanak. Így mûködési területünkön a töltések használatához „töltésközlekedési engedélyt" kell kérni.

 

– Akinek ilyen papírja nincs, az szabálysértést követ el. Az engedélyért évi 1500 forintot kell leróniuk az autósoknak. A tehergépjármûvek, traktorok, munkagépek együttmûködési szerzõdés alapján, vagy évi 3000 forint megfizetésével hajthatnak fel a gátra. A töltésközlekedési engedélyt a szigetközi szakaszmérnökség ásványrárói irodájában lehet igényelni.

 

 

Kérhetik a rendõrök az engedélyt

 

– Azok a gazdálkodók vagy üdülni vágyók, akiknek a hullámtér közelében van a birtokuk, áthajthatnak a gáton, ehhez nem kell engedély. Aki viszont útjai lerövidítése miatt használni akarja a töltést, annak éves díjat kell fizetnie. Rendõri igazoltatásnál engedélyét fel kell mutatnia az autósnak.

 

– Ezzel az intézkedéssel az volt a célunk, hogy minél kevesebben használják a gátakat. Ugyanis tömörítik a kavicsot, ezáltal folyamatos karbantartásra szorul az út. Ráadásul az utóbbi idõben egyre több krosszmotoros szántja végig a gátak oldalát: a kiszakított gyep gyengítheti árvizek idején a töltés ellenállását. A rendõrséggel megállapodást kötöttünk az ellenõrzést illetõen: gátõreink számonkérésének vagy figyelmeztetésének ugyanis kisebb a súlya. Tavaly az önkormányzatoknál is felhívtuk a figyelmet az engedély beszerzésére. Azoknak a vállalkozóknak, akik például az erdészettõl kapnak hosszabb távú megbízást, szerzõdést kell kötniük az igazgatósággal, melyben vállalják, hogy károkozás esetén az eredeti állapotnak megfelelõen helyreállítják a töltést, és az okozott kárt megtérítik – mondta Janák Emil.

 

 

Ritkán ellenõriznek

 

Gergó Gábor, a Moson-magyaróvári rendõrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetõje lapunk érdeklõdésére elmondta: a gátakon behajtani tilos táblát tettek ki.

Ha valaki engedély nélkül felhajt a töltésre, akkor szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtható. Ez legfeljebb tízezer forint lehet. Az ellenõrzést inkább körzeti megbízottak végzik, a közlekedésrendészeti osztály dolgozói ugyanis ott ritkán ellenõriznek.

 

A szigetköziek lassan ötödrangúak lesznek"

 

Egy névtelenséget kérõ szigetközi horgász szerint felháborító ez a rendelkezés, s nem fog engedélyt vásárolni a jövõben sem.

– Egyszerûen nem értem: ha egy vízügyi dolgozó kimegy a falu határába, mondjuk a szövetkezeti földúton – ami ugye nem közút –, akkor tõle is engedélyt kellene kérni? – kérdezi a férfi. – Úgy érzem, a szigetköziek lassan már csak ötödrangú polgárnak számítanak. A töltést ezután is használni fogom, ám nem fogok 1500 forintot befizetni, s engedélyek után futkározni. Kíváncsi leszek, a rönkszállító autók nyáron mennyire teszik tönkre majd a belsõ utakat. Egyébként azt sem értem, a horgászjegyem mellé miért kell külön engedélyeket beszereznem, ha a dunakiliti erõmû területén akarok pecázni.

 

 

„ Miért kekeckednek?"

 

Ekker Károly, Kisbodak polgármestere sem tudott korábban arról, hogy fizetni kell a gátutazásért. Állítja: a helyi önkormányzatot nem kereste meg a vízügy az engedélyek beszerzésével kapcsolatban.

– Aki Kisbodakról Lipótra tart, az 4–5 kilométert is megspórolhat, ha a gátat használja. Ugyanez a helyzet Dunasziget felé. Nálunk a személyautók is használják a töltést, s nem értem, miért „kekeckednek" velük. Tavasszal, amikor a rönkszállítók szétgyúrhatnák a töltéseket, a gátõr úgyis lezárja a sorompókat. Én még nem is hallottam a faluban olyan emberrõl, aki kiváltotta volna a „töltésközlekedési engedélyt".