Tizenötmillió hiányzik a vizsgálathoz                

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2003-07-12

 

           

            Amint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzattól megvett – egykori termelõszövetkezeti – területen üdülõtelkek kialakítását tervezi egy mosonmagyaróvári cég Ásványrárón. A terület múltjával kapcsolatban azonban aggályok merültek fel.

 

 

 

            Az ásványrárói majorság sertéstelepén egyes vélemények szerint a keletkezett hígtrágyát és állami tetemeket nem kezelték az állat-egészségügyi szabályoknak megfelelõen. Mayer Béla, a Szigetköz Termelõ-, Kereskedõ- és Szolgáltató Szövetkezet elnöke szerint az egykori sertéstelep járványügyi védekezés szempontjából a legmagasabb kategóriába tartozott.

 

– Jó két évtizede 5,2 hektáron 300 kocás disznótelepet létesítettünk a település határában – kezdte az elnök. – Egyik szippantónknak csak az volt a dolga, hogy a zárt aljzatú aknákból eltávolítsa a trágyalevet. A telepen belül ürítés nem is volt, a szippantó a folyó trágyát kihordta a szántóföldre. Sajnos az évek folyamán egyre kevesebb kocát tartottunk a telepen, míg a kilencvenes évek végére – elsõsorban gazdasági okokból – bezártuk a sertéstelepet.

 

„Az elhullottakat elvermeltük"

 

– Bezártuk azt a sertéstelepet, mely mûködésének ideje alatt a járványügyi védekezés szempontjából a legmagasabb kategóriába tartozott – veszi át a szót Cséfalvay György, a község állatorvosa. – Az akkori állat-egészségügyi szabályzat a disznók esetében megengedte, hogy az elhullott állatokat elvermeljük. Egy méter széles és három méter mély hullaemésztõ gödörbe tettük, majd elföldeltük a tetemeket. Szerencsére telepünkön kevés elhullás volt, s csakis a növendékeket vermeltük itt, a többit Gönyûre vitték – mondta az állatorvos.

 

Nem akartak sertéshizlaldát

 

– Az önkormányzattal kötött szerzõdésünk minden pontjáért felelõsséget vállalunk – folytatja Mayer Béla. – A nemrégiben magánkézbe került hatvan hektárból csak húsz hektár volt a szövetkezet területe, a környezetében lévõ többi ingatlant az önkormányzat magánszemélyektõl vásárolta meg. Néhány éve felmerült, hogy egy holland cég ezer anyakocás sertéshizlaldát kíván létesíteni a településünkön. Ennek központja legalább két és fél kilométerre lett volna a majorság területétõl. Elõrehaladott tárgyalásokat folytattam a céggel, már az adásvételi szerzõdés aláírására került volna sor, amikor kiderült: az önkormányzat nem ad ki elvi engedélyt erre a területre.

Ez a határozat épp arra az idõre esett, amikor a sertéstelepet és a környezõ részeket eladták annak a mosonmagyaróvári cégnek, amely most üdülõtelkeket akar ott kialakítani. Kénytelen voltam jelezni az elutasító szándékot a holland vállalatnak – tiszteletben tartva az önkormányzat döntését –, s emiatt az üzlet meghiúsult – mondta az elnök.

 

– Tudomásom szerint a környezetvédelmi vizsgálat lefolytatásához tizenötmillió forint hiányzik. Nem tudom viszont, hogy milyen egészségügyi feltételek szükségesek az üdülõterület itteni kialakításához, de például egy szálloda építéséhez szerintem biztosan adottak a lehetõségek – vélekedett a település állatorvosa.