Szlovák-magyar megállapodás a natúrparkról             

 

 

           

            2004-03-23

 

           

            Persányi Miklós magyar és Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter keddi pozsonyi találkozóján megállapodott: közös natúrparkot létesítenek Szigetköz–Csallóközben.

 

 

           

 

           

           

Vízmegosztási kérdésekrõl csak áprilisban esik szó: Magyarország az uniós csatlakozás hozta vízkeretirányelvek után vár több vizet a Dunába, Szlovákia minisztere elsõsorban a szigetközi ágrendszer talajvízszint-emelésérõl beszél. A két miniszter a pozsonyi megbeszélések után a határszéli Dunacsúnyba sietett. Itt tájékoztatást kaptak szlovák szakemberektõl az ottani tározó mûködésérõl, valamint a csallóközi és a szigetközi ágrendszer helyzetérõl. Ezután a dunai ártér természetvédelmi területeit keresték fel, majd a bõsi erõmûnél fejezõdött be a közös program.

 

A közeljövõben felgyorsulnak az események a bõsi erõmû és a vízmegosztás kérdésében a magyar–szlovák tárgyaló felek között. Ennek elsõ lépését, a tegnapi pozsonyi és dunacsúnyi megbeszélést – melyet április 13-án egy újabb szakmai delegációs tárgyalás követ – értékelte lapunknak a két környezetvédelmi miniszter.

 

 

„ Nem érdemes szaporítani a nemzeti parkokat"

 

– Természetvédelmi és vízügyi kérdések voltak a tegnapi megbeszélés napirendjén – kezdte Persányi Miklós. – Megegyeztünk abban, hogy létesítünk egy szlovák–magyar natúrparkot a Szigetközben és a Csallóközben. Mindkét oldalon kezeljük majd a védett területeket. A Natúra 2000 programban érintett területeken – amikor azok a két határon összeérnek – közösen lépnek fel a szakembereink.

 

Hulladékgazdálkodásról is esett szó: az uniós csatlakozás után harmonizáljuk a határokon átszállított hulladékok rendszerét, nehogy valamelyik ország hulladékimportõrré válhasson. A vízügyi együttmûködésben pedig küszöbönáll egy új határvízi egyezmény aláírása.

 

– Hogyan folytatódnak a vízmegosztási tárgyalások?

– A magyar vélemény ebben kérdésben egyértelmû, ettõl nem szeretnénk eltérni: az ágrendszerbe lényegesen nagyobb mennyiségû vizet kell biztosítani. A magyar kormány egyértelmûen megfogalmazta: nem szeretne újabb vízlépcsõt létesíteni a Dunán. Rengeteg egyéb technikai részlet van, amit tisztázni kell, hisz itt jelentõs költségekrõl és ökológiai hatásokról van szó. Bõs ügyében a tárgyalások már hosszú ideje folynak, de láthatóan semmilyen eredményre nem vezetnek.

 

„ Az uniós csatlakozás jó alkalmat biztosít arra, hogy legyenek közös rendezõ elvek: ilyen a vízkeretirányelv, mely a vizek jó ökológiai állapotának biztosítását írja elõ. Ha egy adott területen nincs elegendõ víz, ott errõl nagyon nehéz beszélni. Azt kell kidolgoznunk, hogyan lehet kedvezõ ökológiai állapotot elérni ebben a régióban."

 

A szigetköziek többsége csalódott és dühös amiatt, hogy nem lesz nemzeti park a térségben. Mi volt ennek az akadálya?

– Magyarországon van egy nemzeti parki hálózat, amit elsõsorban az ökológiai értékek karaktere határoz meg. Annak nincs akadálya, hogy egy nemzeti park irányítsa a területet, hisz most is ez történik: a Fertõ–Hanság Nemzeti Park igazgatósága végzi el az itteni teendõket. Ahhoz, hogy ilyen szervezeti egység létrejöjjön, jelentõs költségvetésre is szükség van.

 

Nálunk nem nemzeti parkból van kevés, hanem az igazi, modern módon mûködõ nemzeti parki tevékenységbõl. Ilyen kis országban, mint a miénk, lehetne kevesebb ilyen természetvédelmi forma is: szaporítani nem érdemes. Az elõnyt, amit ez az állapot jelent, a natúrpark is biztosítani tudja. Fontos, hogy a szlovák és magyar területek, szakemberek összehangoltságát biztosítani tudjuk.

 

„ Nem rajtunk múlt"

 

Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter úgy véli: rajtuk nem múlt a nemzeti park létrejötte.

 

– Nekünk a nemzeti park ellen sem volt semmi kifogásunk. A szakembereink feltérképezték az itteni értékeket. Megvizsgáltuk, mely részeket lehetne besorolni nemzeti park kategóriába: találtunk is ilyet, sõt, meg tudtuk volna tenni, hogy nemzeti park legyen a mi oldalunkon. Azonban nincs kifogásunk bármilyen más kategória ellen sem. A nemzeti park létrejöttéhez jogi változás nem kell, megegyezésen múlik minden.

 

– Lát esélyt kompjárat indítására vagy híd felállítására Szigetköz és Csallóköz között?

– Korábban szó esett arról, hogy Lipót és Bõs, valamint Dunasziget és a szlovákiai Doborgaz között komp járhatna. Ezek a projektek egyelõre félbemaradtak, ám mi nem vagyunk ellene – csak pénz kérdése az egész.

 

Mirõl folytatódhatnak a tárgyalások?

Bõs és a vízmegosztás kérdésében az alapvetõ kérdés a szigetközi szakasz talajvizeinek visszatöltése. Áprilistól minden bizonnyal ezekrõl a tanulmányokról esik majd szó. Minden ilyen találkozáson azonban felvetõdnek a jogi kérdések is.

 

 

„ Semmiféle hátrányt nem szenvednek"

 

Haraszthy László helyettes államtitkár, a Szigetközi Nemzeti Park elõkészítõ bizottságának elnöke szerint a természeti folyamatok hiánya miatt nem lehet egyelõre nemzeti park a Szigetközben.

Remélhetõleg rendezõdik végre a vízmegosztás kérdése, s a térségbeli erdõk átalakítása is várhatóan hosszú folyamat lehet. Nem az a célunk, hogy a társadalmat irritáljuk a nemzeti park létrehozásának hosszú elõkészületével.

 

Mi készek lennénk, a természeti folyamatok hiánya miatt azonban nem lehet ezt megvalósítani. A helyiek semmiféle hátrányt nem szenvednek emiatt, a natúrpark részeként ugyanolyan jó pályázati lehetõségek kínálkoznak majd az Európai Unióban is – mondta el a helyettes államtitkár a Kisalföldnek.

 

 

 

 

           

            Cél a nemzeti park létrehozása