<--SZIGETKÖZ CIKKEK

<--FŐOLDAL

Szigetközi települések története

Abda története

2008.03.10. 16:14

A település megközelíthető: az 1-es úton Győr után, de elérhető Sopron felől a 85-ös úton is, vagy az M1-es autópályán; vasúton: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vonalon.

Évszázadokon át a legforgalmasabb hazai útvonal mentén fekvő község. A rábcai átkelő, majd híd a XIII. századtól vámszedő hely volt.

Az országúthoz és a hídhoz fűződnek a település történetének fontos eseményei is. 1051-ben III. Henrik császár csapatai csak nagy veszteségek árán tudtak átjutni az átkelőn. 1566-ban itt vette át Tahy Ferenc, Zrínyi Miklós sógora és Batthyány Boldizsár gróf Salm komáromi kapitánytól a szigetvári hős fejét, amit Kara Musztafa küldött komáromba az alábbi üzenettel: "Kegyelmem jeléül fogadd legvitézebb és legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna". 1588-ban a híd védelmére erősséget emeltek, melyet a török többször feldúlt. Ezen az úton hurcolták 1701 tavaszán, a hegyaljai felkelés leverése után, a bécsújhelyi börtönbe II. Rákóczi Ferencet. 1849 nyarán báró Pöltenberg Ernő tábornok vezetésével védelmezték a honvédek Rábca hidat Haynau seregével szemben. Az elesett, és hevenyészve eltemetett honvédek csontjai a XIX. század végén kerültek elő.

1944 novemberében, a pannonhalmi téglagyárban töltött éjszaka utána, ezen az úton hajtották, illetve hurcolták nyugat felé Radnóti Miklóst és munkaszolgálatos társait. A Rába töltésén lőtték agyon a költőt huszonegy társával.

 

Ásványráró története

2008.03.10. 17:05

A település megközelíthető: az 1-es útról Mosonújhelynél, az M1-es autópályáról Lébénynél kell letérni, és tovább északi irányban.

A település neve és címerének szimbólumelemei (sólyom és evezőlapát) sűrítik a múltat. Az "ásvány" tag - az egykor önálló falurész neve - vizenyős területen ásott árkot jelent. A "ráró" - a másik falurész neve -, mint a honfoglaló magyarok szent madara - kerecsen sólyom - a falu kora középkori, Árpád-kori eredetére utal.

Egy domonkosrendi barát 1308-ban ezt írta Magyarországról: "a folyók legtöbbjének homokja aranyat hord, ezért aztán az urak állandóan mosatják, termeltetik és gyűjtik az aranyat". Ilyen hely volt Ásványráró, ahol köbméterenként 1 gramm aranyat is tartalmazott a Duna-parti föveny, amiből azután hosszú monoton munkával mosták ki az aranyszemcséket.

 

Bezenye története

2008.03.10. 17:05

A település megközelíthető: az 1-es úton, vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább a 150-esen.

A falu magyar, horvát és német neve - Bezenye, Bizonja, Palesdorf - nem csupán lakóinak nemzetiségére utal, hanem jelzi a történelmi múltat is. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek. A később magyarrá vált falut a törökök elpusztították és Dalmáciából, a szintén törökök elől menekülő horvátok találtak itt menedéket. A XVIII. században pedig német telepesek érkeztek. Így vált többnemzetiségű településsé.

 

Darnózseli története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es útról Mosonújhelynél, az M1-es autópályáról Lébénynél kell letérni, és tovább északi irányban, esetleg Mosonmagyaróvárról délkeleti irányban egy mellékúton Halászin keresztül.

A hajdan különálló, de a történelem során fokozatosan összeépülő két település, Darnó és Zseli alkotja a mai községet. Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb részén van a temető, és itt építtette 1440 körül Héderváry Lőrinc az első templomot. Az építtető személye ezt valószínűsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma látható apszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés fia, Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles egytornyú, egyhajós barokk templomot. A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tűzvész a teljes tetőszerkezetet és boltozatot elpusztította. 1965-ben. a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait.

A hajdan különálló, de a történelem során fokozatosan összeépülő két falu, Darnó és Zseli lakói - hogy együvé tartozásukat kifejezzék -, közösen szorgalmazták a régi, sokat szenvedett, a falu fő utcájától távol fekvő templom helyett egy újnak megépítését. A tervek már 1914-ben készen voltak, de csak 1929-ben kezdték építeni, és 1930-ban szentelték fel.

Az 1809-es kismegyeri csata idején Szigetköz Napóleon csapatainak felvonulási területe volt. A Zseli erdő mellett kanyargó Hidegkúti-ér partján áll a "Francia kőkép". Az itt elesett lengyel származású George Rilovit emlékére állíttatta felesége. A falu is saját halottjának tekintette az idegen földben nyugvó tisztet.

 

Dunakiliti története

2008.03.10. 16:24

A település neve a határában épült duzzasztómű, illetve a Bős-Nagymaros vízlépcsővel kapcsolatos szlovák-magyar vitában vált ismertté.

Középkori település, de abból a korból nem maradt fenn műemlék. A mai falukép a XIX. és XX. század fordulóján alakult ki. A falu határában lévő duzzasztómű vezetővel látogatható.

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább északi irányban Feketeerdőn keresztül.

 

Dunaremete története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább keleti irányba, Halászin és Püskin keresztül.

A név eredetét egy hagyomány őrzi. A falu területén két remete éldegélt, akik pártfogásukba vették és letelepítették, a Duna szigetére bujdoklókat. A XV. században a Héderváryak birtoka volt.

 

Dunaszeg története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Győrig, majd tovább északnyugati irányban.

A település a Mosoni-Duna egyik kanyarodásában fekszik, feltehetően innen - a Mosoni-Duna kiszögelléséről - kapta nevét. A látnivalók között kell említenünk a XVIII. század elején a Viczay család által épített templomot és a homokgödri ún. "kis képet", a falu védőszentjének emlékoszlopát. Szerte a Kisalföldön található képoszlopok egyik sajátos változata a homokgödöri kis kép Dunaszegen. Alapelemei hasonlóak a többi négyzetes hasábot mintázó és cseréppel fedett képoszlopokéhoz, de a sarkaihoz illesztett oszlopok és a rájuk boruló tető révén már önálló építménynek tetszik, és a valóságosnál tekintélyesebbnek tűnik.

Ez a megoldás szinte tökéletes védelmet nyújtott a fülkében elhelyezett képeknek, amelyek Szent Vendelt, Szent Flóriánt, Szent Borbálát és Havas Boldogasszonyt ábrázolták. Klasszicizáló formájával, szép környezetével és önálló építészeti megjelenéssel figyelemre méltó alkotás.

 

Dunaszentpál

 

Dunasziget története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető közúton: Mosonmagyaróvárig az M1-es autópályán, onnan pedig a Dunakilitin át vezető úton.

Nevét hiába keresnénk középkori dokumentumokban. Új település, bár régi gyökerekkel bír. Az Öreg-Duna vagy Nagy-Duna szigetek sokaságát építette. A vizek közé szorult települések állattartó népe a nagyobb szigeteken vert tanyát, minden falunak megvolt a maga "szigete". A Szlovákiába szakadt csallóközi, Vajkának Cikolasziget Tejfalunak Tejfalusziget, Doborgaznak Doborgazsziget. Amikor még az egységes természetföldrajzi és kultúrtörténeti tájat, a Szigetközt és a Csallóközt az államhatár nem választotta el, egy sajátos településforma, egy Duna menti tanyavilág alakult ki.

Az állandó településekről nyaranta a csordát a Duna-ágakon átúsztatták, és őszig ott élt ember és állat egyaránt. Így lassan-lassan ott is megvetette a lábát az ember, az állattenyésztés mellett megjelent a földművelés, egyik-másik sziget közigazgatási központtá vált, iskolát kapott, és megindult a faluvá válás útján.

A trianoni határmegvonás önállósította a szigeteket, de ezek nagysága behatárolta az életteret és a "szigetlakók" egyre közelebb kerültek egymáshoz, amit a politika is tudomásul vett. 1968-ban találó nevű Dunasziget néven egyesítették a szigeteket. Az ártéri erdők kísérte Duna-ágban a víz lassú áramlása, cserélődése és gyors melegedése kedvező feltételeket biztosít a nyári strandolóknak, horgászoknak, a városból vidékre menekülőknek.

 

Feketeerdő története

2008.03.10.

Feketeerdő kisközség a Szigetköz északnyugati részén található a Mosonmagyaróvárt Dunakilitivel összekötő 1401-es útvonal mentén. A község igen kedvező természeti környezetben terül el a Mosoni-Duna egyik patkókanyarulatában, vagyis határát három oldalról a folyó jelöli ki.

Az alig tíz utcából álló Feketeerdő rendezett, kiegyensúlyozott település benyomását kelti. Település fejlettségi mutatók tekintetében sok nagyközséget és várost is megelőz. A tanácsi rendszerben a község Dunakilitihez tartozott és csak a rendszerváltáskor nyerte vissza önállóságát. A múlt örökségétől máig sem tud egészen mentesülni a lakosság, mivel az önállósággal vagyont nem kapott vissza, így a Dunakilitin kiépített humán infrastruktúra igénybevételére kényszerül.

 

Győr története

2008.03.10. 16:24

Fontos közlekedési csomópont, kulturális és közigazgatási központ a három folyó - a Duna, a Rába és a Rábca - találkozásánál fekvő, műemlékekben gazdag megyeszékhely, Győr.

A püspöki székesegyházban őrzik a magyar ötvösművészet egyik legértékesebb darabját, a Szent László-hermát, mely I. László király fejereklyéje számára készült a XV. században. Ugyancsak itt van a boldoggá avatott, vértanú püspök, Apor Vilmos szakofágja. Győr és környékének történetét, képző- és iparművészeti értékeit mutatja be a Xantus János Múzeum. Napjaink alkotóinak munkásságát a Városi Művészeti Múzeum kiállításai révén ismerhetjük meg. A városlakók és a vendégek felüdülését szolgálja az itteni gyógy- és élményfürdő.

 

 

Győrladamér története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Győrig, majd tovább északnyugati irányban.

A közeli Nádas-tó egy Holt-Duna-ág maradvány, nádas, sásos, ingoványos terület, egyes feltételezések szerint itt folyhatott a falu nevét adó Ladom-ér. Más verzió szerint a falu nevét az itt birtokos Ladomér esztergomi püspök után kapta.

 

Győrújfalu

 

Győrzámoly története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Győrig, majd tovább északnyugati irányban.

Középkori eredetű falu, első említése 1271-ből származik. Az 1954-es árvíz szinte teljesen elpusztitotta, de újjáépült. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma. A Zámolyi-tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa (tölgy, kőris, szil) -ligeterdeje.

 

Halászi története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább keleti irányban.

Címere és neve hordozza a múltját: lakói a magyaróvári uradalom halszállítói voltak. A XVI. sz.-ban mezővárosi kiváltságot nyert. Évszázadokig a Habsburg család tulajdona volt. A falu temploma a legnagyobb a Szigetközben.

A Szigetközben hosszú évszázadokon át a sárral bevont, vesszőfalú házakat a kiemelkedésekre építették és náddal fedték. Ez az építkezési mód dacolt az árral, a víz levonulása után a vesszőfonatra ismét sarat vertek, kimeszelték és ment tovább az élet.

A XIX. században a tégla megjelenése és a folyószabályozás változást hozott, miközben a világ is kinyílt a kis falvak előtt. A városok barokk építészetéből mintát kaptak, ha szerényebben is, de követték a városok barokkos építészetét. A homlokzatot íves oromzattal díszítették és hullámos vonallal zárták le. A soros elrendezés, tehát a szoba, konyha, kamra sorrend, és a nyeregtető megmaradt, de a nyitott tűzhelyt kémény, a nádfedést a cserép váltotta fel. A másik nagy változás napjainkban, az 1950-es évek árvizei után következett be. A még hagyományos gazdálkodást is folytató lakosok, a városi életmód kellékeit kívánták bevinni házaikba.

A kisvárosokra jellemző négyszögletes telkeken már nem téglalap alapú, hanem a több funkciót is befogadó négyzetes házakat építettek. A soros elrendeződést felváltotta az összetett forma, a nyeregtetőt pedig a sátortető. Amit nem vittek el az árvizek, azt elvitte az 1945 után bekövetkezett életformaváltozás. A Duna-parton vízi sportcentrum van kialakulóban. A futballpálya nyaranta táborozóhely, mellette motorcsónak-kikötő, csónakkölcsönző, a parton szabad strand, híres vendéglővel. A település módszeresen készül az idegenforgalomra. Számosan bekapcsolódtak a falusi turizmusba. Falunap és Duna-parti vigasságok jelentik a programot.

 

Hédervár története

2008.03.10.

A Szigetköz központjában lévő település legfőbb nevezetessége a Héderváry-kastély, és úgy tartják: itt jelent meg először Magyarországon a burgonyabogár.

A falu központjában található kastély, története azzal kezdődik, hogy a XII. században a magyar király hívására hazánkba érkezett Héder lovag, birtokán várat emeltetett. Ennek maradványait rejti a kastélypark végében vizesárokkal körülvett kis domb. Csaknem nyolc évszázadon át itt volt a Héderváry család birtoka. Héderváry Kont István itt szőtte összeesküvését, és innen indult társaival Budára a király, Luxemburgi Zsigmond ellen.

A II. világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. A felújított épület ma szálloda.

A település megközelíthető közúton: Győrig az M1-es autópályán, onnan pedig a győrzámolyi úton.

 

Károlyháza története

2008.03.10.

A település a Kisalföldön, a Mosoni sík peremén található. A Hanság és a Szigetköz határán helyezkedik el. Területén vezet át az M1-es, Budapest-Hegyeshalom autópálya.

Vasútállomása is van, de az a Kimle nevet viseli, amely községnek 2002-ig településrésze volt. A Budapest- Hegyeshalom vasúti fővonalon található.

Története

A kutatásokból kiderült, hogy már a Honfoglalás idején lakott hely volt. A Károlyháza elnevezéssel az 1898-as helységnévtárban találkozhatunk először. Nevét vélhetően a 19. század-ban élt Károly főhercegtől, a magyaróvári uradalom tulajdonosától kapta. Moson 1904-es kataszteri térképén a település heyén csak a vasútállomás felvételi épülete és a major található.

A II. világháború után a birtokot államosították. E település a vasútállomás, valamint a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság V. kerületi telephelye körül alakult ki. A 2002. évi önkormányzati választásokkor (2002. október 20-án) szakadt ki Kimle községből.

 

Kimle története

2008.03.10. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton Mosonmagyaróvár előtt az út jobb oldalán.

A falu nevének egykori előfordulási formája a szláv "kamana" szóval - ami követ jelent - kapcsolható össze. Ez is és az egyik falurész - Novákpuszta - nevében lévő "novák-új" tagnév a szláv eredetet valószínűsíti. Ha igaz is ez a szófejtés, akkor semmiképpen nem hozható kapcsolatba a falu horvát lakóival. Ők később, a XVI. századtól kezdődően több hullámban érkeztek.

A XVIII. században nevezik az egyik településrészt - akkor még önálló falut - Horvátkimlének, a másikat, Magyarkimlének. Az 1966-os faluegyesítés során az egyszerűség kedvéért a jelzőket elhagyták. Kár, hiszen így múltjára utaló jelzőtől is megfosztották a falut.

 

Kisbajcs

 

Kisbodak története

2008.03.11. 13:11

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább keleti irányban Halászin keresztül.

Helytörténészek szerint a bodak szó szláv eredetű és nádas-sáros vízinövényekkel telített területet jelöl. A XIV. századi oklevelekben a falu neve még jelző nélkül fordul elő az egyetlen szigeten lakók egy falut alkottak. 1591-ben viszont már Kisbodak alakban fordul elő a település neve. A Duna áradása elmoshatta a szigetet és kettéválasztotta az addig egységes települést, így lett Kisbodak és Nagybodak/Bodiky. A víz csak elválasztotta, de nem szakította szét őket. Ezt a politika végezte el, amikor a trianoni kastélyban a Dunát határfolyóként jelölték és Nagybodak a templommal együtt a határon túlra került. Kisbodak pedig itt maradt templom nélkül. Az I. világháború után a kisbodakiak a nagybodaki templomot használták. A II. világháború után egészen 1993-ig templom nélkül voltak. Akkor szentelték fel a régi elemeket, a modern vonalakkal ötvöző és nagyon szép belső térkiképzésű templomukat.

 

Kunsziget története

2008.03.11. 13:58

A település megközelíthető: az 1-es úton Öttevénynél jobbra.

A település a szomszédos Öttevény falu része volt és később vált önállóvá. Mai nevének első tagja a kunsági telepesekre, a második pedig a Duna menti fekvésre (Mosoni-Duna-ágai által közrezárt sziget) utal. Az elmúlt években alkotott címere a falu történetét is elmeséli. A pajzs feletti rajz az egykori limes őrtoronyra, a hasított pajzs bal felső mezője a dunai hajómalmokra utal, az alsó mező a Héderváry család címeréből való. A jobb mező alakja a máglyán megégetett Szent Lőrinc, a templom védőszentje.

A vallási hagyományok közül a 'Krisztuskeresés' szerezte a legnagyobb hírnevet a falunak. Húsvét hajnalán a hívek az út menti kereszteknél imádkozva a Jézus sírját felkereső asszonyok nyomában járnak, s reggelre elviszik a feltámadás örömhírét az otthoniaknak. A hagyomány feltehetően a török időkig nyúlik vissza, amikor a templom és pap nélkül maradt hívek a határban lévő kereszteket keresték fel imájukkal húsvét ünnepén. Ezen a népi áhítaton egészen a legutóbbi időkig pap nem vett részt.

 

Likócs története

2008.03.10. 16:24

Likócs Győr egyik kertvárosi városnegyede. A település területe Szent Vid néven a XV. század végéig lakott volt, ezután a győrt ostromló török csapatok többször ezen a helyen táboroztak.

Emiatt elnéptelenedett és lerombolták. A XX. század elejétől lőtér és más katonai jellegű épületek alkották a települést. Csak elszórtan találhatók a gyümölcsösökben épületek. A kertváros az 1954-es Győrhöz való csatolása után jött létre.

 

Lipót története

2008.03.11.

A természeti környezet, a Szigetköz vízivilága és a termálvízű strand vozza ide elsősorban a turistákat.

A települést Lypoldt néven említik először oklevélben: 1237 körül. Sokszor elpusztult árvíz és járványok miatt. A trianoni döntés után piacai jelentős részét elvesztette, 800 hold területű erdőt és legelőt. Az 1954-es árvíz után újjáépült. Lényeges vonzereje a településen lévő termálvizű strand. Az 1968-ban fúrt artézi kútból termális gyógyvíz tört föl. 1978-ban újabb kutat fúrtak, hasonló eredménnyel. Erre a vízre épült a fürdő.

A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályáról - Győr és Mosonmagyaróvár között - Kimlénél kell észak felé letérni.

 

Lucsony története

2008.03.10. 16:24

Lucsony egykori község Moson vármegyében, jelenleg Mosonmagyaróvár városrésze.

A falu Magyaróvár várának tartozéka volt évtizedekig, így nem volt meglepő, amikor 1905-ben hozzácsatolták Magyaróvárhoz. Az egykori Lucsony a mai város legészakabbi részét foglalta el. Az út mentén álló Szent Anna kápolnát az 1713-as pestisjárvány emlékére emelték. A Lucsony utca 6-os számú épület egykoron a bíró rezidenciája volt.

 

Magyaróvár története

2008.03.10. 16:24

Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) egykori település Magyarország nyugati határvidékén. Magyaróvár a mai Mosonmagyaróvár északi része volt, ahol a Lajta a Mosoni-Dunába ömilk. Fekvéséből adódóan síkvidéken feküdt és fekszik ma is

A település a római korban Ad Flexum néven katonai erőd volt. Bélyeges téglák tanúsága szerint, illetve a várkapufolyósóba másodlagosan befalazott antik feliratos kövek szerint a XIV. római légió állomásozott itt.

Először magyarul egy 1263-as Ouwar, míg németül egy 1271-es írásos emlék Altenburh néven említi.

Magyaróvár a trianoni békekötés előtt Moson vármegye törvényhatóságának, a Magyaróvári járás szolgabírói hivatalának és járásbíróságának, telekkönyvi hivatalnak, királyi közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, adófelügyelőségnek és királyi tanfelügyelőségnek volt a székhelye. Magyaróvár régi várában működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. 1888-tól ezen az akadémián tanult Székács Elemér növénynemesítő is. Az oktatást segítette a település főgimnáziuma is. Működött kórház is (Karolina-kórház), takarékpénztár, óvoda, sőt, az Oszták-Magyar Bank is fenntartott egy fiókot itt. A királyság korában Frigyes főherceg birtoka volt.

Ipara is jelentékeny volt. Volt itt sörgyár, tehenészet, sajtgyár, gőzfűrész, gőzmalom, tölténygyár, sőt téglagyár is. Az első világháború alatt épített lőpor- és ekrazitgyár, amely 10.000. munkást tudott volna foglalkoztatni, még a háború után is legalább a fele üresen állt. Később új iparágak bevezetésével próbálták meg fokozatosan kihasználni a már felépült gyárat.

Magyaróvár régente nagyközség rangban állt, később az 1921-ben években előbb rendezett tanácsú város, majd 1929-ben – az előbbi jogállás megszüntetéséből adódóan – megyei város rangra emelték. 1905-ben Lucsonyt csatolták hozzá, majd 1939-ben Mosonnal egyesítették.

 

Máriakálnok története

2008.03.12. 14:17

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonig, majd tovább keleti irányban egy mellékúton.

A "kálnok" szó szláv eredetű, és nádas, sásos mocsári rétes, sáros területet jelent. Ez a név kétségkívül fedi a földrajzi környezetét. A falunak van német neve is Gahling. A török háború után a színmagyar Szigetközben csak egyedül itt telepedtek le németek. A németek letelepedése és a közelben található forrás csodakútként való tisztelete következtében erősödött a XV. század óta meglévő Mária-kultusz, és ezért kapcsolódott a Mária előtag a "kálnok" szóhoz. A kicsi, de annál ismertebb kápolnát is ez a Mária-kultusz emeltette, ezért fűződött több csoda a kápolnához.

 

Mecsér története

2008.03.12. 14:21

Az M1-es autópályáról vagy az 1-es útról, illetve Győrből a Duna és a Mosoni-Duna közötti útról érhető el a település.

A település neve valószínűleg szláv eredetű, és kardművest jelent. Későbbi lakói magyar folyami fuvarozók és hajómolnárok voltak. Ezeket az időket nemcsak néhány, szépen helyreállított házuk őrzi, de az egész település, amelynek élete szorosan kötődik a Mosoni-Dunához.

 

Moson története

2008.03.10. 16:24

Moson nagyközség a Mosoni-Duna partján állott és áll ma is Mosonmagyaróvár részeként. Az egykori falu a mai város déli részét foglalta el.

Története

Első említése 1046-ból származik Musun alakban. Mosonnak hajdanán erős vára volt, ispáni központ, ahol Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak. A vár kiváló fekvésével védte az ország Ny-i kapuját, ellenőrizte a hanság mocsarai között az egyetlen járható utat, így sem a keresztesek, sem a tatárok nem tudták bevenni. A föld-fa erődítésből kiépült földvár sáncdarabjai a Hansági Múzeumban láthatóak.

A vár az idők során elenyészett, s bár a helyi hagyomány szerint II. Ottokár, aki 1271-ben elfoglalta a védők kiéheztetését követően lerombolta, enek semmiféle régészeti bizonyítéka nincs. A vár jelentősége a XIII. század végére szűnt meg, amikor a korszerű kővár – Óvár átvette szerepét. A későbbi Moson vármegye innen vette a nevét. Az Árpád-házi királyok idejében virágzó kereskedőváros volt, a XV. században is mezővárosként emegetik. Ám a XX. század elején, a vasút kiépítésekor kezdte elveszíteni jelentőségét.

Mosonban egyetlen lényeges ipari létesítmény volt, egy gépgyár (Kühne mezőgazdasági gépgyár), ahol 1926-ban 750 munkás dolgozott. Külön érdekes, hogy a szomszédos Magyaróvár mellett Mosonnak is volt kórháza.

1848. december 18-án itt győzött Görgey Artúr tábornok Jellasics horvát bán ellen. 1939-ben Magyaróvár megyei várossal egyesítették, s azóta Mosonmagyaróvár néven szerepel.

 

Nagybajcs története

2008.03.12. 15:14

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Győrig, majd tovább északi irányban a 14-es úton Vámosszabadi után északkeletre.

A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. A halászatot - és az aranyászást - később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.

Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, XVII. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja.

 

Öttevény története

2008.03.12. 12:28

A Mosoni-Duna és a Rábca gyakori kiöntéseire vezeti vissza a hagyomány a falu nevét: Öntés - Öntevény - Öttevény. A XIX. században Öttevény-szigetnek nevezték.

A település megközelíthető: az 1-es úton Győr után, vagy az M1-es autópályán Győrig, majdt tovább az 1-es úton; vasúton: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vonalon.

A Mosoni-Duna és a Rábca gyakori kiöntéseire vezeti vissza a hagyomány a falu nevét: Öntés - Öntevény - Öttevény. A XIX. században Öttevény-szigetnek nevezték. A Duna itt hatalmas meandert írt le, ekkor a falu még a Szigetközhöz tartozott. Később a folyó kanyarulatát levetélte, és Öttevény a Mosoni-síkság települése lett. Oklevelek már 1210-ben említik a települést.

Birtokosai voltak a Héderváryak és a Szentgyörgyiek is. A Bécsbe vivő országúton Hochstrass (Hackstrass) néven, mint beszállóhely szerepelt a XVI-XVII. században. A szélesen terpeszkedő Mosoni-lapályon a XIX. században Magyarország legnevesebb családjai a legmodernebb gazdálkodást folytatták. E gazdagságnak és szemléletnek az eredményeként egymást követően épültek a kastélyok és a kúriák.

 

Pinnyéd története

2008.03.10. 16:24

Az egykori halászfalu nevét 1494-ben említik először. A török hódoltságot követően kertészek és mesteremberek népesítették be. 1950-ben csatolják a városhoz.

Körülményes a megközelítése, viszont a XIX. század végéig ez biztosította önállóságát. Közelében található a Püspökerdő, ami a győriek kedvelt kirándulóhelyévé vált, ezt Győr tüdejének is nevezik.

 

Püski története

2008.03.12. 16:24

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább keleti irányban Halászi után.

A név utal a múltjára, a falu a győri püspök birtoka volt.

 

Rajka története

2008.03.12. 16:24

Rajka elsősorban az itteni, a Magyarország és Szlovákia közötti határátkelő miatt vált ismertté.

Rajkának Pozsony és Bécs közelsége révén nagy piaca volt, vásártartási joggal rendelkezett, és a XIX. században járási székhellyé vált. E korból származó leírás szerint van "Duna malma, sok uradalmi és nemesi udvar épülete, 72 kézművese, 4 kalmárja és nemes udvarházzal bírnak itt nemzetségek." A zárt utcasoron lévő házak két- vagy négyosztatú homlokzata - még a jelentős átalakítás ellenére is - őrzi a tehetős múltat. Érdekesség, hogy ebben a községben éltek a híres zeneszerző, zongoraművész, Liszt Ferenc ősei, és itt született a nagypapa, Liszt Ádám is.

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvárig, majd tovább a 150-es úton; vasúton: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vonalon.

 

Révfalu története

2008.03.10.

A révfalusi római katolikus templomRévfalu a Mosoni-Duna bal partjára esik. Földrajzilag a Szigetközhöz tartozik. Eredetileg három községből tevődött össze: Révfaluból, Pataházából és Malomsokból.

Ezek a községek Révfalu néven egyesültek; a települést 1905-ben, több évtizedes vita után, Győrhöz csatolták. A Révfalu és és a történelmi Bácsa község közötti területet Kisbácsa néven ismerjük. Révfalu és Kisbácsa ma Bácsával együtt Győr városrészei. A Rábca és a Mosoni-Duna határolta „Püspeök zigeth"-ről 1567-ben olvashatunk először, amikor királyi téglavetők települtek le területén. Sziget önálló település volt, melyet 1905-ben csatoltak Győrhöz. 1907-ben a Rábcának új medret ástak: helyén széles, mély fekvésű zöldterület, a Bercsényi Miklós liget alakult ki.

A Mosoni-Dunán a történelem folyamán mindig volt átkelési lehetőség: kompok, hajóhíd. Ma három híd vezet át Révfaluba:

Kossuth híd, melyet gyakran Révfalusi hídként emlegetnek: A közúti forgalmat vezeti át Szigetköz és a Medvei-Dunahíd felé,

Vásárhelyi Pál gyaloghíd, amit a helyiek Kis Erzsébet hídnak is neveznek: Sziget városrészt köti össze Révfaluval. 1969-ben létesítették,

A 14. számú főút forgalmát átvezető Széchenyi közúti híd: Szlovákia, Vámosszabadi illetve a Szigetköz felé.

Ezeken a hidakon kivül nincs más átkelési lehetőség a Szigetközbe, csak Kimle, Mecsér és Halászi községeknél van közúti híd.

 

Vámosszabadi története

2008.03.12. 12:28

A szlovák határ közelében lévő település neve elsősorban a közúti határátkelő miatt vált ismertté, de a horgászok körében is népszerű ez a hely.

A település Alsóvámos és Győrszabadi egyesítéséből jött létre 1950-ben. A "vámos" tag utal arra, hogy a Dunán áthaladó út mellett évszázadokon keresztül vámszedőhely volt. A "szabadi" tag pedig azt a hajdani állapotot őrzi, amikor a falu lakói kiváltságokkal rendelkező úgynevezett "szabadosok" voltak. Vámosszabadi lakói egykor hallal adóztak, és ma is a horgászok paradicsoma.

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Győrig, majd tovább északi irányban a 14-es úton.

 

Vének története

2008.03.12.

Magyarország északnyugati részén, a Szigetköz csücskében, Győrtől 14 km-re helyezkedik el. Vének kicsi falu a Szigetközben a Nagy-Duna és Mosoni-Duna találkozásánál. Jelenleg mindössze 154 fő él a helységben.

Őseiknek régebben nagy problémát okozott a Duna gyakori áradása. Vének és a vele határos Szőgye, a Szigetközi Ármentesítő Társulat megalakulásával és az általa kezdeményezett töltés építése révén vált védettebbé a folyó pusztító hatásától. De nemcsak a víz az egyetlen kincse ennek a pici községnek, hanem a helység határában található páratlan látványt nyújtó erdős terület is.

A települést kizárólag közúton lehet megközelíteni. Gépkocsival a 14-es számú főútvonalon haladva Nagybajcsnál lekanyarodva, Kisbajcs fele menve érhető el. A megyeszékhelyről menetrendszerint induló autóbuszjáratokkal is el lehet jutni a községbe.

 

Forrás: Kisalföld - www.kisalfold.hu