Szigetköz: a film forog tovább?           

 

 

           

            2004-10-11

 

           

            A filmipar számára egyre vonzóbb a szigetközi táj: a harminc évvel ezelõtti A dunai hajós és a három éve forgatott Napóleon címû produkció után a térségben élõk többsége a jövõben is profitálna az ottani forgatásokból.

 

 

 

            André Szõts Mátyás király életét is megfilmesítené: ha az évek óta húzódó terv megvalósul, a film rendezõje Szabó István, fõszereplõje Leonardo Di- Caprio, az egyik helyszín pedig ismét a Szigetköz lehet.

„ Bár akadtak gondok a Napóleon-film forgatása kapcsán, összességében a térség, a falu és az itt élõk is profitáltak belõle. André Szõts akkor ígéretet tett, hogy a Mátyás király életérõl szóló film egy részét is a Szigetközben forgatnák" – mondta Tóth István dunaszigeti polgármester.

 

 

 

Koncz Gábor, a duna(sziget)i hajós

 

Elõször harminc évvel ezelõtt készült magyar szuperprodukció a térségben. Magyar színészek – Koncz Gábor, Bujtor István – dolgoztak itt a megfilmesített Verne-alak, a dunai hajós történetének megformálásakor. A híres magyar filmben megismerjük Borus Demetert (Koncz Gábor alakítja), a dunai horgászverseny gyõztesét. Borus fogadást köt, hogy végighajózik a folyón és közben csak azt eszi, amit kifog.

 

Ám alig indul el, a történet szerint máris szárnyra kap a hír, hogy a kiváló sportember nem más, mint Szergej Ladko, a hírhedt rablógyilkos. A Dunasziget alatti ágrendszerben forgatott 1974-es filmben is szerepeltek már helyi statiszták.

 

 

Gondok Napóleon miatt

 

A táj szépségét hosszú ideig – fõleg a folyó elterelését követõen, politikai okok miatt – nem használták ki a filmesek, egészen 2001-ig. A Napóleon életérõl szóló Christian Clavier és Gérard Dépardieu fõszereplésével készült – tizenkétmilliárd forintba kerülõ – négyszer százperces sorozat több csatajelenetére vonultak fel a filmesek Dunaszigetre. Eleinte aztán sorra gyûltek a gondok: az egyik helyszínrõl kiderült, hogy magánsziget, majd a forgatás kedvéért alacsonyabb lett a vízszint, emiatt halak pusztultak el.

 

A vadászok szerint elriasztották a vadakat, s kártérítést követeltek, a környezetvédõk pedig természetkárosítás gyanúja miatt tettek feljelentést. A forgatás végére aztán mindenki megbékélt: a hatóság szerint mindenki rendben visszakapta a területét.

 

 

A térség is profitált

 

– Annyi bizonyos, természetkárosítás a forgatás alatt nem történt – meséli Tóth István dunaszigeti polgármester. – A filmesek minden engedélyt beszereztek, a szakhatósággal bejárták a területet. Igaz, kínos dolgok akadtak, de a legtöbb esetben alaptalan vádaknak bizonyultak. A Duna visszahúzódásával a halak egy része úgyis általában szárazra kerül, a Nyárasi-erdõben a szarvasokat pedig egyáltalán nem érdekelte a forgatás. Ágyúdörgés helyett csak füst volt, a hanghatásokat a stúdióban „tették hozzá".

 

A spanyol falu felégetésekor az õsgyep egy része megégett, de ez sem okozott nagyobb kárt. Horribilis összegeket költöttek szemétszedésre és -szállításra, valamint a mellékhelyiségekre a filmesek. „Napóleonból" nemcsak a falu, de a térség is profitált: a turisták felfigyeltek a tájegységre. A reklám miatt az ilyen felkéréseket a jövõben is fel kell vállalni, a nehézségeken pedig túl kell lépni – mondta a polgármester.

 

A Kisalföld információi szerint a vadásztársaság hatmillió forintot kapott a produkciótól. A helyi önkormányzat – melynek egyik termét kibérelték – tizenkilenc nyílászáróját cserélték a forgatás végén. Egy szamárért – gazdástul – egy napra tízezer forintot fizettek, egy lovas katona – aki maga vitte a lovat – húszezret kapott. A magánkézben lévõ erdõbirtokossági társulásnak hetvenezer forintot fizettek bérleti díjként.

 

 

A film forgatókönyve kész

 

Dunasziget polgármestere megemlítette: André Szõts a Napóleon-film forgatásakor elégedett volt a természeti adottságokkal, s megígérte neki: a Mátyás király életérõl tervezett produkció egy részét is itt forgatják. Az irodalmi forgatókönyv elkészítésére vonatkozó felhívást 2001 szeptemberében tették közzé. A beérkezett negyven pályamunkát elbíráló bizottság tagja volt André Szõts is. A producer véleménye szerint a témát nagyon nehéz megragadni, a film ugyanis szólhat a csatázó, a romantikus, a szerelmes, az igazságot szolgáltató vagy a diplomata Mátyásról. André Szõts szerint egy nemzetközi léptékû Mátyás-film költségvetése 30 millió dollárra rúgna (a Napó-

 

leoné 40 millió volt). Úgy véli, hogy ma nincs olyan magyar színész, akire egy ilyen koprodukció finanszírozása épülhetne: talán Leonardo Di Capriót kellene megnyerni a fiatal Mátyás király szerepére. A tervezett film producere elmondta, hogy Szabó Istvánt akarta megnyerni rendezõnek: õ ezt nem utasította el, és nyitott volt a forgatókönyvek tanulmányozására. Egy éve azonban nincsenek új fejlemények: úgy tûnik, a kezdeti lelkesedés után a film ügye egyelõre lekerült a napirendrõl.