Szervezkedés a gönyűi duzzasztás ellen?   

           

            2006-02-03

 

            A vízügyi igazgató szerint betonos duzzasztómű nem épül, felesleges tehát ijesztgetni az embereket.

 

Eredics Imre győri alpolgármester szerint ez sportszerűtlen támadás, hisz sokkal többről, tájrehabilitációról van szó. Valóban: a gönyűi kikötő fejlesztésének terve – amelyre már a pályázati összeg is rendelkezésre áll – a Mosoni-Dunára nagy hatással lehetne. Az új torkolati mű (egy gumigát) megépítése szintemelkedést hozna a pangó vizű győri folyópartokon.

 

A kikötőfejlesztés hatása előnyt jelenthet a Mosoni-Duna rehabilitációjára benyújtott pályázatnál is. Mindez azonban kevés: úgy tűnik, ismét a fővárosból kap támadást egy régióbeli gátépítés terve – értesült a Kisalföld. Bárdos Deák Péter, a Védegylet Duna-szakértője lapunknak elmondta: mindenféle duzzasztó építését ellenzi a védegylet, így a gönyűit is.

 

A gáttal van gondjuk

 

A kikötő építésével nincs gondunk, mivel erre valószínűleg szükség van, a gátépítést azonban nem támogatjuk. Gönyűnél közpénzből, korábban már mesterségesen feltöltötték az árterületet (megszüntetve azt), amit felháborítónak találunk. Az a véleményünk, hogy ha a Mosoni-Dunán hajózni szeretnének, akkor több vizet kell a szlovák féltől kérni, így magasabb vízszinttel ez megoldható lenne – mondta Bárdos Deák Péter.

Ez utóbbi megállapítással azonban több gond is akad. A Mosoni-Duna kimlei szakasza például nyáron másodpercenkénti negyven köbméter víz bevezetése esetén strandolásra alkalmatlan: kiönt a víz a partig. A másik gond pedig az, hogy magasabb vízállás esetén a védőtöltésekkel még nem rendelkező Mecsért elöntené a Mosoni-Duna. A Dunaszeg és Győr közötti szakaszon viszont egyes időszakokban rendkívül alacsony a vízállás, amitől leginkább a megyeszékhely szenved.

 

Hajóssy aláírást gyűjt?

 

Információink szerint Hajóssy Adrienne, a Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportjának tagja (a „papírtigris" elméletet hirdette) ellenzi a gönyűi gátépítést.

 

Ezt megerősítette egy névtelenséget kérő szigetközi polgármester is, akit azzal keresett meg Hajóssy, hogy segítsen megakadályozni a Győr melletti duzzasztást. Törzsök Gyula gönyűi polgármester annyit mondott: ő is hallott már arról, hogy szervezkedés – sőt, aláírásgyűjtés is – indult a torkolati mű ellen.

 

A Kisalföld megkereste a mosonmagyaróvári egyetemi karon irodát kapó, s ott monitoringozó Hajóssy Adrienne-t is, aki korábbi „sérelmeire" hivatkozva kijelentette, nem nyilatkozik a Kisalföldnek. Annyit azonban elmondott: a Védegylet tagjaként egyetért az álláspontjukkal, hisz korábban is az volt a jelmondatuk: „minden szabadon folyjék". Hozzátette: aláírást gyűjteni viszont „nem ér rá".

 

Amiről a fejlesztés szól

 

Legutóbb még optimistán nyilatkozott minden érintett arról, hogy ha a 2007 elején beadandó pályázatot az EU elfogadja és támogatásra méltónak ítéli – az elbírálásra egyébként legfeljebb hat hónapja van a közösségnek –, akkor már 2007 végén megkezdődhet a kivitelezés, s 2010-re elkészülhet Gönyűnél a torkolati mű.

 

A fejlesztés lényege: a gönyűi kikötő medencés kikötővé válik, ami azt jelenti, hogy nem lesz nyitott a Mosoni-Duna felé, így a folyó teljes vízhozama nem halad keresztül rajta, s a hajók közlekedését nem befolyásolja nagymértékben a vízszint változása, tervezhetőbb lesz a hajóforgalom.

 

Ezt a folyó torkolatának áthelyezésével és egy új torkolati mű (a korábban felvetődött betonos duzzasztómű helyett hajózható gumigáttal) megépítésével oldják meg a szakemberek. Ez biztosítja, hogy a vízszint Győrben se csökkenjen a tervezett 230 centiméter alá, az ezzel együtt megépítendő hajózsilip pedig újra beindíthatja a környéken a vízi turizmust, egészen a Szúnyog-szigetig. A vízszintemelkedés megteremti a hajózás alapvető feltételeit a Mosoni-Dunán, de nemcsak a hajósok járnak jól, hanem a part menti élővilág is. A változások kedvezően hatnak majd az Alsó-Szigetköz talajvízszintjére – ez a vizes élőhelyek mellett a mezőgazdaság számára is fontos –, s hatékonyabb lesz a Szigetköz vízpótlása.

 

Több megoldást vizsgáltak

 

Janák Emil vízügyi igazgató elmondta: a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kezdeményezésére három éve tart a Mosoni-Duna rehabilitációs tervezése az uniós vízkeretirányelveknek megfelelően.

 

A folyó nem tekinthető jó állapotúnak a keretirányelv szerint, mivel számos emberi beavatkozás történt: például a mosonmagyaróvári duzzasztónál az átjárhatóság nem biztosított. Viszont az alsó szakaszon jelentős medersüllyedések voltak. Ezért a MEH pénzéből elindult a rehabilitációs tervezés, mely két célt szolgál: egyrészt a keretirányelvnek való megfelelést, másrészt a vízpartok használatát az emberek számára. Minden Mosoni-Dunához kötődő önkormányzatot bevontak ebbe a tervezési munkába: a gesztor Győr és Mosonmagyaróvár lett.

Olyan megoldások születtek, melyekre elvi engedélyt kapott most már a megyeszékhely: a teljes Mosoni-Duna rehabilitációjával végre megvalósulhat a jó ökológiai állapot. Ennek egyik része például az, hogy a torkolat térségében olyan megoldást kell találni, ami a korábbi folyószint-dinamikát visszaállítja.

 

A város beruházása keretében több műszaki megoldást is megvizsgáltak: az ökológiai igények mellett számos más igény is felmerült. Például Gönyűnél felvetődött egy nagy beton duzzasztómű megépítése. Jelenleg ez nincs benne a tervezésben. Megvizsgálták, majd megállapították: akkora többletköltséggel jár, ami már gazdaságosan nem finanszírozható.

Senki nem gondolkodik betonduzzasztó építésében a térségben. Célszerű volna, ha a Védegylet beszerezné a pontos információkat: nem kellene ijesztgetni ezzel senkit. A vízkeretirányelv betartása a célja minden önkormányzatnak: nem duzzasztóművek építése, hanem rehabilitációs beavatkozás.

 

A gönyűi kikötő fejlesztése pályázatot nyert: ennek kapcsán lehetne megoldani az alsó szakasz rehabilitációját. Át kell helyezni a Mosoni-Duna torkolatát: ennek kapcsán kell olyan műszaki megoldásokat találni, amely az egész Alsó-Szigetköz talajvízszint-csökkenését megakadályozza. Az ötvenes évek vízmagasságát kellene biztosítani. Most akkor van gond, ha középvízhozamnál kisebb vizek érkeznek: ekkor kompenzálásra van szükség. Például olyan gumigáttal, amellyel kisvizes időszakban 1,5–2 méteres vízszint-stabilizálást lehet létrehozni. Ez egy rugalmasan változtatható fenékküszöb, melyet beillesztenének a mederbe – mondta Janák Emil.

 

Tudják az igazságot?

 

Eredics Imre győri alpolgármester nehezen tudta palástolni felháborodását a hír hallatán. Először is emlékeztetett mindenkit arra, hogy a győri közgyűlés (s így jelképesen a város) kiállt a Mosoni-Duna rehabilitációja mellett, az itt élők ugyanis pontosan tudják, miért és mennyire fontos a torkolati mű a térségnek. „Azért sportszerűtlen Budapestről indítani a támadást, mert az ottaniak nincsenek tisztában azzal, hogy ez a fejlesztés nem azt jelenti, hogy a Duna hajózhatóvá válik Győrnél, hanem sokkal többről szól. Kérdezem: a tájrehabilitációról vajon beszélnek akkor, amikor meg akarnak vétózni valamit, ami nekünk jó? Tartok tőle, hogy nem, s ezzel félrevezetik azokat, akik a ťDunát féltikŤ. Nagyon remélem, hogy még időben leállítják ezt az egészet" – mondta az alpolgármester.