Pénzhozó tarvágás, költséges visszatelepítés               

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2006-01-03

 

           

            A tarvágás jó pénzt hoz, ám kötelezettségei is vannak a magánerdõ-tulajdonosoknak.

 

 

 

           

 

A megyei erdõk 30 százaléka ma gánkézben van. A gyõri erdõfel- ügyelet vezetõje szerint a pénzt hozó fakitermelés után a már költ ségekkel járó erdõtelepítés jó néhányszor nehézségekbe ütközik. Három-négyezer hektár erdõt még mindig nem jelentettek be a felügyeletnek, így ott elvileg nem is gazdálkodhatnának a tulajdonosok.

 

A tarvágás jó pénzt hoz, ám kötelezettségei is vannak a magánerdõ-tulajdonosoknak: a visszatelepítés kezdetére jó néhány esetben elfogy a bevétel. A legtöbbször még most is nemesnyáras kerül a földbe. Németh Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat gyõri erdõfelügyeletének vezetõje elmondta: több ezer hektár erdõt be sem jelentettek még hozzájuk.

– A megyében több mint 80 ezer hektár erdõt tartunk nyilván, ebbõl 23–24 ezer hektár van magánkézben – kezdte a vezetõ.

 

– Sajnos még mindig sok a felügyeletnek be nem jelentett terület – körülbelül 3–4 ezer hektár –, ahol elvileg a tulajdonosok nem is gazdálkodhatnának. Itt a gyérítés, felújítás elmaradt, s könnyen tönkremehetnek ezek a területek.

 

 

Tízezer forintos bírság köbméterenként

 

– Akik bejönnek hozzánk, kapnak egy gazdálkodási kódot, majd egy erdõtervi kivonatot. A magánerdõ-tulajdonosoknak a kötelezõ tízéves terv szerint kell „gondolkodniuk". Ebben meghatározzák, mikor lehet gyéríteni, s tarvágásra, felújításra mikor kaphatnak engedélyt. Megyénkben a tarvágás a leggyakoribb. Természetesen akadnak visszaélések is: idõnként az erdészeti felügyelet engedélye nélkül vágják ki a fákat. Ilyenkor a bírság letermelt köbméterenként tízezer forintra rúg.

 

 

Saját pénzüket kapják vissza

 

A hosszú távú terv alapján éves tervet is be kell adni a tulajdonosoknak: ezek alapján kapnak engedélyt – akár sürgõsségi eljárás keretében is – a gyérítésre, tarvágásra, felújításra. A tarvágás után két éven belül be kell ültetni az érintett területet. Ehhez „támogatást" is kapnak az erdõgazdák, akik a vágások után erdõfenntartási járulékot fizetnek: akác esetében ez 500, egyes fafajoknál pedig 600 forint köbméterenként. Ez az összeg bekerül az erdõfenntartási alapba, s beültetés után ezt az összeget folyamatosan visszakapják a növendékfák „megéledése" alapján. Ha a visszatelepítés csúszik, pénzbüntetésre számíthat a tulajdonos. A beültetést lágy lombú fák esetében hat év alatt, tölgyfa esetében tíz év alatt kell befejezni: vagyis ekkorra már biztosan „erdõ lesz belõle".

 

 

A legtöbb nemesnyár

 

A tízéves tervben meghatározott, hogy tarvágás esetén milyen fafajt kell az adott területre visszaültetni: általában a termõhelynek megfelelõt. Ebbe a kérdésbe a zöldhatóság is beleszól: több esetben hazai fajtát írnak elõ. A legtöbb visszatelepített fa azonban a megyében ma is a nemesnyár. Egyébként a be nem jelentett területek tulajdonosai általában közömbösek (az osztatlan közös tulajdon is fokozza ezt a közönyt), mivel ott gyakran még nem lehet a fákat kivágni. Aki pénzt akar látni erdõjébõl, s emiatt kivágást szeretne, az általában engedélyt kér nálunk. A legtöbb gond azonban a felújítással van: a kitermelésbõl befolyt összeget jó néhány erdõgazda nem teszi félre erre a célra – mondta Németh Ferenc.

 

 

Telepítés számokban

 

A beültetett csemeték darabja 50–60 forint fajtától függõen. Egy hektárra 1200 darab nyárfacsemete, ám 8–10 ezer kõris- vagy tölgycsemete fér. A vadvédõ kerítést a vadászatra jogosult adhatja: általában használt drótot s karókat. Egy hektárra négyszáz méter drótkerítés és 150 darab kerítéskaró kell. A csemeték gödrének darabját 22–25 forintért fúrják ki, s egy ilyen 60–80 centiméter mély. Az ültetést végzõ szálanként általában 20 forintot kap. A beültetett erdõ hiánypótlása általában az idõjárástól és a vadkártól függ. Hiába védi ugyanis kerítés a területet, a vadkár akár negyvenszázalékos is lehet egy évben. A nemesnyárast kapálni nem, csak kaszálni kell: évente kétszer, kézzel és géppel is.

 

 

Visszaélések

 

Olyan eset is elõfordult már, hogy a kárpótláson kapott erdõ egy részét már levágottan kapták a tulajdonosok, az érintett részt azonban nekik kellett beültetniük, s így a költségeket is állni. Nemrégiben az Alföldön magánerdõ-tulajdonosok hajléktalanok nevére íratták területüket, s ott engedély nélküli tarvágást végeztek. Az illetékes felügyelet a hajléktalanokon viszont nem tudta behajtani a kirótt bírságot.