Összecsapás készül a Duna fölött

Tamás Tibor, 2005. szeptember 16. 10:00

 

                                  

                                   

                                  

Ha helyreállhatna a bizalom, barátságosabb közegben lehetne tárgyalni a vízmegosztásról

Kép: Domaniczky Tivadar      

Közelednek a 2006-os választások, és az elõjelekbõl arra következtethetünk, ezúttal sem marad el a környezetvédelmi kampány. A Szigetköz sorsa körül vita készül.

 

A bõsi vízlépcsõ és Szigetköz sorsa a magyar politika szent tehenei közé tartozik. Emlékezetes, hogy 1998-ban a Horn-kormány próbált határozott - gátépítést is fontolgató - terveket megfogalmazni ebben az ügyben, a választási kampány idején kirobbant tiltakozás aztán hozzá is járult bukásához. A Fidesz-kormány idején Székely László dunai kormánybiztos megbízásából egy ökológiai munkacsoport dolgozta ki a Szigetköz rehabilitációjának tervét. A munkát Droppa György, a Duna Kör ügyvivõje vezette. Azt javasolták, hogy az EU-ban és Amerikában régóta alkalmazott eljárással, a hajdani kanyargós ("meanderezõ") Öreg-Duna visszaállításával élesszék újra a dunacsún- bõsi mesterséges csatorna miatt elegendõ víz nélkül maradt Szigetközt. Ehhez az úgynevezett meanderes tervhez a jelenlegi szabályozott fõmederbõl kõszórásokkal kellene átterelni a folyót az eddig töltésekkel lezárt mellékágakba.

 

A meanderes terv azonban elakadt egy másik szervezet, a Duna Charta ellenállásán. Ez a szervezet a Fidesz 1998-as gyõzelmét segítette és nagy informális befolyással rendelkezett az Orbán-kormány idején. (Igaz, a rivális Duna Kör hajdani emblematikus figurája, az alternatív Nobel-díjat kapott Vargha János is környezeti fõtanácsadó lett az akkori miniszterelnöki hivatalban.) A meanderes tervnek végül az tett be, hogy a Duna Charta két befolyásos vezetõje, Hajóssy Adrienne és Karátson Gábor Illés Zoltánnal, a parlament környezetvédelmi bizottságának akkori fideszes elnökével közösen fellépve elfogadhatatlannak minõsítette a Duna visszakanyargósítását. A Duna Charta arra hivatkozott, hogy a folyó vizét a fõmederbe szórt kõvel terelnék a mellékágakba, ez pedig már gátépítésnek minõsülne, márpedig õk a Dunán semmiféle gátat nem fogadnak el. Alternatív javaslattal nem álltak elõ. Az Orbán-kormány ezek után félretette az ügyet.

 

Évek teltek el, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején lényegében semmi nem történt a szlovákok máig várják a hivatalos magyar választ. A társadalmi szervezetek is elhalkultak, a Duna körrõl hosszú ideje nem hallottunk, ahogy a Duna Charta sem tartozik ma a legaktívabb zöldszervezetek közé. A mostanában sokkal ismertebb Védegylet égisze alatt viszont megszületett az alternatív Szigetköz-rehabilitációs terv. Molnár Péter hidrogeológus tanulmánya 2004 végén került fel a szervezet honlapjára, és néhány hete a Magyar Nemzet egy cikke irányította rá a figyelmet. A javaslat a meanderes tervet kizáró megállapításból indul ki: egyértelmûnek tartja, hogy a folyószabályozás elõtti állapotok nem állíthatók vissza. Olyan megoldást keres, amely a Szigetközre jellemzõ vadont rehabilitálná. Ennek érdekében azt javasolja, hogy az Öreg-Duna jelenlegi fõmedrébe szórjanak annyi követ és kavicsot, hogy jelentõsen megemelkedjen a vízszint, és a vízhozam emelkedésekor jusson víz a mellékágakba is.

 

Honnan vennék ehhez a temérdek kavicsot? A Védegylet javaslata szerint egyrészt a mellékágakat levágó kõtöltések és a Bõs alatti kõzátonyok anyagát kellene kitermelni, és a fõmederbe tölteni - másrészt az Öreg-Duna fõága mentén is közel százméteres sávban ki kellene kotorni a kavicsot, hogy a mederfenékbe szórják. Ezzel a Duna szintjének egy-másfél méteres emelését irányozzák elõ.

 

A terv azt is feltételezi, hogy nagymértékben javul az együttmûködés a szlovák féllel. Abból - az eddigi merev szlovák álláspont alapján elég optimistának tûnõ elképzelésbõl - indul ki, hogy Szlovákia a teljes vízhozam jelenlegi kevesebb, mint húsz százaléka helyett átlagosan ötven százalékát juttatná a Szigetközbe - és az Öreg-Duna feltöltése is több szakaszban, a szlovákokkal egyetértésben történne.

 

A Védegylet ezek szerint a mai mederszélességhez képest száz méterrel megnövelt sávban mederré változtatná az Öreg-Duna mai partvonalát. Mit jelenthet ez? Droppa György, az azóta felállt környezetvédõ pártformáció, a Zöld Demokraták Szövetségének szóvivõje felindulva kommentálta a Népszabadságnak a tervet: "jön a bazi nagy kanalas gép", és százméteres sávon betolja a part menti fákat a mederbe negyven kilométer hosszúságú folyószakaszon?

 

A gyakorlatban persze ennél bonyolultabb mûveletre kellene számítani. Droppa György szerint, ha a Védegylet javaslatát valaki meg akarná valósítani, akkor elõször ki kellene vágni a parton az erdõt, a humuszréteget félrerakni, billenõs teherautókra kellene rakni a partok sóderanyagát, és csak ezután lehetne bedönteni a mederbe. Ez pedig a továbbra is Duna Kör-ös ügyvivõnek is számító Droppa szerint egyszerûen képtelenség.

 

A számítások szerint a koncepció végrehajtásához 8-10 millió köbméter anyagot kellene megmozgatni. A Duna Kör által támogatott meanderes terv anyagigénye csak 1-2 százaléka a mederfeltöltésnek. A költségek is a meanderes terv mellett szólnak - folytatja Droppa György. Ez utóbbi költsége húszmilliárd forint alatt maradna, és - bár a Védegylet honlapján olvasható tervezetben nem szerepel költségszámítás - Droppa György becslése szerint a mederfeltöltés mai áron több mint százmilliárd forintba kerülne. Továbbá: a visszakanyargósítást egy év alatt meg lehetne valósítani, a mederfeltöltés ezzel szemben akár 10 évig is eltartana. S nem utolsósorban: amíg a meanderes tervben a folyó bejárná a régi Duna-ágakat, jótékony nedvesítõ hatással élesztve a hullámtér nagy részét, a Duna a mederfeltöltés után is csak az újonnan kialakított meder környékén fejtené ki hatását. A Duna Kör hajdani javaslata gyakorlatilag egyetlen part menti fa kivágását sem igényli - sorolja érveit Droppa.

 

A Szigetköz-vitában a felszínen a két ma már inkább egykorinak nevezhetõ zöldszervezet, a Duna Kör csap össze a Duna Chartával, de a küzdelem valójában két ma is a közéletben tevékenykedõ zöldszervezet - a hajdan a Centrum Pártban is részt vevõ - Zöld Demokraták Szövetsége és a Védegylet - harcáról szól. Eddig kerülték a nyílt mérkõzést (a zöld mozgalom politikai megosztottságáról sem sokat hallhattunk), de mindkét erõ szilárdítja pozícióit, és mivel elõbb-utóbb napirendre kerül a hazai zöldmozgalom nagypolitikai porondra lépése, csatájuk megvívása is küszöbön áll.

Népszabadság Rt. • Impresszum • Hirdetési lehetõségekInfoturnéElõfizetés • Regisztráció • Hírlevél • Adatvédelem • Akciók • Lap tetejére • ©