Nem tetőzött, csak ''megállt'' a Duna                  

 

            Cs. A.

2006-04-04

           

            Mecséren és Dunaszentpálon homokzsákokkal védekeznek a Mosoni-Duna áradása ellen.

           

Mecséren és Dunaszentpálon homokzsákokkal védekeznek a Mosoni-Duna áradása ellen. A vízügyi igazgató szerint a néhány centis apadás ellenére egyelőre csak „megállt" a Duna Nagybajcsnál.

 

Mecséren péntek óta pakolják a homokzsákokat a helyi önkéntesek. Több ezer darabot tettek már az alig egy méter magas töltés köré. Még vasárnap éjjel is áradt a folyó, a mecsériek éberen figyelik a vízszint emelkedését. Hétfő délelőtt a mosonszentmiklósi és lébényi önkéntes tűzoltók is segédkeztek, kiegészülve a mecsériekkel és vízügyesekkel.

 

A munkát a polgármester, Gerháth Zoltán irányította. A zsákokat a falu határából érkező homokkal töltötték meg. Kovács Mihály, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hansági szakaszmérnöke is a gáton szervezte a munkát. Két csoportban ötven önkéntes pakolta a zsákokat reggel óta: a helyi Vöröskereszt szendvicseket osztott a megéhezett munkásoknak. A mecsériek a házi búvárszivattyúkat is beindították.

 

Hiába vannak meg a tervek a több kilométeres árvízvédelmi töltésre, arra legkorábban jövőre lesz állami pénz. Márpedig a víz nem kíméli őket: a Mosoni-Duna Kimle felől is veszélyeztet, ám Dunaszentpál felől a visszaduzzasztás miatt is védekezni kell. Erre hívta fel figyelmünket Fekete Zoltán alpolgármester, aki panziója tetejére invitált. Innen körbelátni: Dunaszentpál felől dolgoznak a markolók és a munkagépek, mert már megjelent a víz a falu határában. Másik oldalról az önkéntesek a „kistöltés" megerősítésén fáradoznak. Tegnap estére a darnózseli polgárőrök és önkéntes tűzoltók is megérkeztek erősítés gyanánt.

A vízügyi igazgatóság közleménye szerint a Nagy-Duna felső-ausztriai szakaszán stagnáló magas vízállások alakultak ki a Dunán és mellékfolyóin.

 

Nagybajcsnál megállt az emelkedés és 757 centiméteren tetőzik a folyó. Az apadás mértéke ma reggelig nem lesz jelentős. A győri vízmérce tegnap reggel 712 centimétert mutatott, a tetőzés dél körül volt. Harmadfokú a készültség a Nagy-Dunán a Vének–Dunaremete, a Mosoni-Dunán pedig a Vének–Dunaszentpál közötti és a Győr–Kunsziget közötti szakaszon, a Rábán a Győr–Árpás, Győr–Koroncó és Koroncó–Mórichida közötti szakaszon. A belvízvédelmi csatornák telítettsége tovább növekedett. Jelenleg 7560 hektáros területet borít belvíz az igazgatóság területén.

 

Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a helyes kifejezés a néhány centis apadás ellenére az, hogy Nagybajcsnál nem tetőzött, hanem „megállt" a Duna. Elhúzódó védekezésre kell számítani. Mecséren és Dunaszentpálnál elkezdődtek a munkák. Úgy tűnik, nem lesz akkora gond ott, mint 2002-ben. A belvíz is „fejfájást" okoz, tizenegy szivattyútelep működik. A Kisalföld megkérdezte: a dunakiliti és bősi műtárgyak nélkül milyen lenne a helyzet a Szigetközben? Az igazgató szerint könnyíti a helyzetet a vízlépcső, növeli a biztonságot. A Szigetköz kétharmadán elsőfokú a készültség, fokozatosan vezeti le az árhullámot az Öreg-Duna és a vízlépcső. A töltés lábáig ér a víz, ami a természet számára is hasznos elöntésnek felel meg.

(Cs. A.)

 

Árvízvédelmi veszélyhelyzet

 

A kormány a súlyos árvízhelyzetre való tekintettel hétfőn délután három órától  veszélyhelyzetet rendelt el: a kora délutáni órákban a Duna Budapestnél elérte a 848 centiméteres  rekordmagasságot.

Árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdetett ki a miniszterelnök – a kormányzati koordinációs bizottság javaslatára – hétfőn 15  órától több folyószakaszra.   

 

„Az árvíz-védekezési vészhelyzetet a Duna folyón a  Komárom–Esztergom–Budapest–Tass szakaszra, illetve az Ipoly folyón  Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakaszra hirdetem ki" – mondta  Gyurcsány Ferenc a bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón  tegnap. 

Az árvízi veszélyhelyzet a folyószakaszok  mellett lévő települések közigazgatási területére is érvényes.

 

A következmények

 

A rendelet értelmében az árvíz elleni védekezés költségeinek  teljes körű felméréséig a veszélyhelyzet elhárításához szükséges  költségek fedezetét a kormány biztosítja.  A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a  fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a  polgármester gyakorolja. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy a közúti, vasúti, vízi  és légi járművek forgalmát a nap meghatározott tartamára, illetőleg  meghatározott útvonalra korlátozzák, illetve  közlekedésüket az  ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen  megtiltsák. 

 

Az ország meghatározott területén elrendelhető a lakosság  ideiglenes kitelepítése is. A rendelet szerint a lakosság  elszállításáról a polgármesternek kell gondoskodnia.  Emellett elrendelhető az ország meghatározott területén való  tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, ez azt jelenti,  hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy  onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.  

 

A veszélyeztetett területekről a honvédelmi, nemzetgazdasági és  más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását, biztonságba  helyezésük végett, szintén el lehet rendelni.  Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre  alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele is.  A  veszélyhelyzet elhárításába  a Magyar Honvédség, a határőrség és a rendvédelmi szervek is  bevonhatók.

 

„Az elmúlt 24 órában az árvízvédelmi készültség teljes hossza már  meghaladta a háromezer kilométert, ebből 842 kilométeren már  harmadfokú készültség van" – ismertette Gyurcsány Ferenc tegnap kora délután. 

 

Hétfőn délután három órakor a Duna Budapestnél elérte a 848 centiméteres  (2002-ben mért) rekordmagasságot.     

Ezalatt a védekezés becsült költsége meghaladta a 200 millió  forintot, önkormányzati és állami védműveken 10 ezer ember  védekezett, és a kitelepítések során összesen 52 településről 458  ember hagyta el lakóhelyét; valamennyien biztonságos körülmények  közé kerültek. 

 

Bocskai István honvédségi szóvivő tájékoztatása szerint  technikai eszközöket csoportosít át a Magyar Honvédség a Duna és a  Tisza áradása miatt veszélyeztetettnek ítélt térségekbe, hogy minél  gyorsabban és hatékonyabban megkezdhessék az emberi életek és anyagi  javak mentését, ha az szükségessé válik.

 

Vasúti közlekedés

 

A folyók magas vízállása miatt több vonalon sebességkorlátozást  vezetett be a MÁV, de van olyan vasútvonal is, ahol leállt a  vasúti közlekedés. A vonatok hosszabb menetidővel közlekednek a  Budapest–Győr, illetve a Szerencs–Sátoraljaújhely közötti  vasútvonalon, Almásfüzitő és Esztergom között pedig szünetel a  vasúti közlekedés.  

 

Ivóvíz-korlátozás

 

Grosschmid Sándor megyei tiszti főorvos arról tájékoztatta a sajtót, hogy ivóvíz-korlátozást rendeltek el Komárom-Esztergom  megyében Dömös és Pilismarót településeken a dömösi ivóvízbázisról  kitermelt ivóvíz minőségének romlása miatt, mivel a Duna élővize  bejutott némelyik kútba. Így biztonsági okokból  ivóvízként való  fogyasztását megtiltották.  (mti)

 

Európa-szerte rendkívüli állapotok a folyókon

 

Csehország

 

Csehországban hétre emelkedett az  idei áradások halálos áldozatainak a száma, s tartani lehet attól,  hogy egy vasárnap este a megáradt folyóba esett s egyelőre hiába  keresett 6 éves kisfiú lesz a nyolcadik áldozat. A cseh kormány hét körzetben rendkívüli állapotot rendelt el. A hétfő reggeli jelentések szerint Észak-Csehországban  kritikus helyzet alakult ki, miután az Elba és számos kisebb helyi  patak és folyó vízszintje továbbra is emelkedik. A Morva, a  Dyje és a Jevisovka folyók vízállásának emelkedése miatt nem kevésbé  súlyos a helyzet a délkeleti országrészben. 

 

Ukrajna

 

Az árvíz halálos áldozatokat szedett Ukrajnában is; Kárpátalján,  a Perecsenyi járás Poroskő (Poroskovo) falujában egy ötéves kislány  és egy nyolcéves kisfiú vízbe fulladt, mert egy hegyi patak kilépett  a medréből és az ár magával ragadta őket. Kárpátalján több kisebb  folyó és patak kiöntött, az árvíz számos kárpáti falut elvágott a  külvilágtól. 

 

Szerbia

 

Szerbiában a Duna áradása nem fenyeget egyelőre lakott  területeket, de a folyó menti észak-bácskai üdülőfalvak már víz  alatt vannak. A tetőzést ezen a szakaszon április 5–6-ra, Belgrádnál  április 10-re várják.

 

Szlovákia

 

Szlovákiában a hét végén valamelyest javult az árvízhelyzet,  helyenként azonban továbbra is súlyos az árveszély. A legrosszabb  helyzet a döntően magyarok lakta Bodrogközben és az egyik,  Mátyusföld peremén fekvő nagyközségben, Nádszegen alakult ki. A  bodrogközi folyók közül – noha több folyón van harmadfokú készültség  – hétfőn délelőtt a Latorca jelentette a legnagyobb veszélyt. A  folyón vasárnap 1983 óta példátlanul magas, 936 centiméteres  vízállást mértek. 

 

Románia

 

Romániában az Al-Duna menti településeket fenyegeti árhullám, s  árvizek pusztítanak számos erdélyi megyében.  A legfrissebb  jelentések szerint a Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi  vízgyűjtő medencéiben lehullott esők és a hegyekben gyorsan olvadó  hó miatt sok patak, helyi jelentőségű folyó és több helyen a nagyobb  folyók is kiléptek medrükből. Lakott települések, nagy kiterjedésű  termőföldek kerültek víz alá, az ár falvakat zárt el a külvilágtól  és gondokat okoz a közlekedésben.

 

Ausztria

 

Gátszakadás történt hétfő hajnalban a Morva alsó-ausztriai  szakaszán a 2100 lakosú Dürnkrutnál, a település egy része víz alá  került, 250 épületből, köztük számos hétvégi házból kellett  kiköltöztetni a lakókat – közölte az alsó-ausztriai tűzoltóság. A  kényszerintézkedés 300–400 embert érint.

 

Németország

 

Óránként egy centiméterrel emelkedett hétfőn az Elba vízszintje  a folyó németországi szakaszán, a tetőzést mára várják. Hétfő  reggel Drezdánál – ahol rendes körülmények között 200 centiméteres a  vízmagasság – 738 centiméter magas vízállást mértek.