Nem kezdeményez a Szigetköz                       

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2005-04-08

 

           

            Már három natúrparki kérelem fekszik a minisztérium asztalán, ám egyik sem a Szigetközé.

 

 

 

           

           

illusztráció       

Haraszthy László helyettes államtitkár szerint „alulról" kell kezdeményezni ezt a minõsítést. Bár a térségnek ígérték az elsõ jogszabályilag elfogadott natúrparkot idénre, mára a Vértes is beelõzött.

 

A természetvédelmi törvénybe nemrégiben bekerült a natúrpark, mint – az unióban is létezõ – jogi fogalom. Eszerint az érintett térség szervezetei, önkormányzatai kérhetik a natúrparkká minõsítést: a Szigetközben egyelõre nincs, aki ezt megtegye" – állítja Haraszthy László helyettes államtitkár. Mint ismert – nem hivatalosan – Magyarországon hat bejegyzett natúrpark mûködött eddig. A Szigetköz korábban nemzeti parki álmokat dédelgetett – s ehhez koncepciókat is kidolgozott –, ám a miniszter tavaly egyértelmûen kijelentette: egyelõre a feltételek hiánya miatt natúrpark lesz 2005-ben a térségben és esetleg a szomszédos Csallóközben. Azóta azonban mintha senki sem érezné fontosnak ennek kezdeményezését.

 

 

Önkormányzatok szervezete kérte

 

A miniszter védetté nyilváníthatja a Szigetközt, ám ezt valakinek kezdeményeznie kell – folytatta a helyettes államtitkár. – A térség tájvédelmi körzetének bõvítése folyamatban van, ám ez csak az elsõ lépés. A natúrparkká minõsítést nem felülrõl, hanem alulról kell kezdeményezni. A tárcához már három térségbõl érkezett megkeresés: a legutóbbi Vértes által beadott projekt több mint százoldalas és egy jól kidolgozott koncepció.

 

A miniszter még egyetlen alkalommal sem élt a lehetõséggel, hogy egy területet natúrparkká nyilvánítson, így nincs ebben még kialakult gyakorlat. Mindenesetre, a Vértes esetében az ottani önkormányzatok olyan szervezetet hoztak létre, melyet mindegyikük támogatott: ellenjegyzésükkel kérelmezték a natúrparkká minõsítést. Emellett a földtulajdonosokkal és használóival is megegyeztek. A natúrparki minõsítést olyan terület kaphatja meg, ahol – a nemzeti parkhoz képest – kisebb a természeti érték, hisz az idegenforgalommal is összhangba kell hozni. A miniszter natúrparki „címkét" adhat, s ezzel a pályázatoknál elõnyt élvezhetnek.

 

 

Jó projekt esetén néhány hónap

 

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet bõvítése folyamatban van, a természetvédelmi hivatalba már felterjesztették. A kezelési terv elkészítése után miniszteri rendelet szabályozhatja a kiterjesztést, ám elõtte egyeztetni kell a társminisztériumokkal: ez lassítja a folyamatot. A natúrparki minõsítés egy tökéletes pályázat esetén akár egy hónap alatt elintézhetõ: ha kisebb kiegészítéseket kérünk, akkor is csak néhány hónap az átfutási ideje. Ezután történhet meg az ünnepélyes felavatás: az elsõ natúrpark megszerzésére most a Vértes a legnagyobb esélyes – mondta Haraszthy László.

 

 

A példa: Írott-kõ

 

A Kisalföld már 2004. szeptember elsején megkereste az Írott-kõ Natúrpark vezetõit. Kiderült: az Írott-kõGeschriebenstein Natúrparkról magyar–osztrák vegyes bizottság kezdte meg az elõkészítõ munkálatokat. A tényleges munkák 1994-ben kezdõdtek, a megnyitásra két évvel késõbb került sor – ám csak az osztrák oldalon. Az Írott-kõnél 1997 szeptemberében avatták fel a natúrparkot. Létrehozója és mûködtetõje az Írott-kõ Natúrparkért Egyesület. Megalakulásuk egyedülállónak tekinthetõ, mivel egyaránt magába tömörít magánszemélyeket, vállalkozásokat, önkormányzatokat, nemzeti parki igazgatóságot, erdészetet, turisztikai hivatalt, továbbá természetbarát-, városszépítõ és közéleti egyesületeket. Az egyesület a natúrpark fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket kidolgozta, s egyeztetett az érintettekkel.

 

Az egyesület ügyvezetõ szerve a háromtagú elnökség, az önkormányzatokat érintõ ügyek és a nagyobb horderejû döntések elõkészítésekor azonban a kibõvített elnökség ülésezik. Tagjai az elnökség tagjain kívül a tagönkormányzatok képviselõi, illetve a természet- és környezetvédelmi, az erdõ- és mezõgazdasági, az üdülési és vendéglátási, a kulturális, valamint a településrendezési szakterületek felel õsei. A szervezetnek jelenleg csaknem 80 tagja van. A szakmai-személyi feltételeket egy titkár Phare-programfelelõs, egy térségi turisztikai menedzser és egy ügyintézõ foglalkoztatása biztosítja. A natúrparkprojektben érintett önkormányzatok nevében Kõszeg lett a gesztor: õk pályáztak a Phare CBC Nagyprojekt Alaphoz. Ekkor két alprojekt finanszírozására nyílt lehetõség.

 

Az egyik a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek részeként elkészült egy átfogó helyzetelemzés, meghatározták a natúrpark fejlesztési irányait, továbbá olyan projekteket dolgoztak ki, amelyek ezek megvalósítását segítik elõ: ugyanis egy terület natúrparkká nyilvánítása önmagában nem eredményez gazdasági növekedést. Bakos György, az Írott-kõ Natúrparkért Egyesület elnöke korábban a Kisalföldnek elmondta: szervezetük évente körülbelül tízmillió forintos állami támogatást kap, ám korábban ez az összeg jóval nagyobb volt.

 

A pályázatokon viszont 1997 óta cs aknem 300 millió forintot nyertek. Emellett tagdíjakból, adományokból és a felajánlott adók egy százalékából is kerül a kasszájukba. Az elnök szerint a natúrpark szervezeti felépítését náluk viszonylag gyorsan megoldották, ebben a helyi erdészet és nemzeti parki igazgatóság segített.

 

 

 

           

            Ismét kevesebb pénz jut a Szigetközre            

            Szigetköz: 230 millió jut jövõre