Megfelezhetik a vadászterületet                       

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2004-05-10

 

           

            A tizenegyezer hektáros szigetközi rész feletti vadászatról és vadgazdálkodásról folyó egyezkedésben körvonalazódik a lehetséges megállapodás: megfeleznék a területet. A vita a határszakasz kijelölésérõl, a bírósági per pedig a közgyûlések jogszerûségérõl folyik.

 

 

 

            Közgyûlés, ellenközgyûlés, per, viszontper. Nagyjából így foglalható össze a vadászati jog gyakorlásáért indult csata két társaság között a Szigetközben. Most viszont megegyezés születhet: legalábbis ezt remélik a szigetközi polgármesterek.

 

Lapunkban már többször beszámoltunk (2004. február 1., február 16. és március 11.) a vadászati jog gyakorlásáért folytatott vitáról. Elõször január végén a polgármesterek alapította Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. – egy, a KAEG Rt. jogtalannak minõsített földtulajdonosi közgyûlésén – szerezte meg a vadászati jog gyakorlását tizenegyezer hektár felett (51 százalékos többséggel).

 

A Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. által aztán márciusban összehívott közgyûlésen – melynek összehívását a másik kft. tartotta jogtalannak – a vadászati jog eddigi gyakorlóját, a KAEG Rt.-t erõsítették meg pozíciójában, szintén 51 százalékos szavazati aránnyal. Az ügy áprilisban a bíróságon folytatódott. Korábban a megyei földmûvelésügyi hivatal úgy nyilatkozott elsõ fokon: a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft.-t bejegyzi a jog gyakorlójaként. A KAEG a – szerintük jogtalan – határozat ellen fellebbezett. Azóta ezt a határozatot az FVM megyei hivatala felfüggesztette.

 

Reménykeltõek az eddigi tárgyalások a vadgazdálkodásról, közel lehet a megegyezés – mondta Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere. – Igaz, idõközben két per is folyik az ügyben: a januári közgyûlés összehívását és az ott hozott határozatokat a KAEG Rt., a márciusit mi tartjuk jogtalannak. Közben többfordulós tárgyalásokon egyeztettünk, s úgy érzem, közel állunk a megállapodáshoz.

 

Abból indulunk ki, hogy ennek a résznek több mint ötven százaléka magánterület, s csak 24 százalék van az erdõgazdaság tulajdonában. Így a fennmaradó rész is a tárgyalás alapját képezi. Az ötvenöt százalékos részarányt már elfogadhatónak találjuk: a Rajkától Dunaszigetig tartó részen vadászhatnánk és vadásztathatnánk. A vita most a terület határáról folyik: szeretnénk, ha az úgynevezett Jegenyés, a Derékerdõ és a Lóvári erdõ közül legalább kettõ hozzánk tartozna.

 

Dr. Magas László, a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. vezérigazgatója úgy véli: a tárgyalások folynak, annak végkimenetele csak a két félen múlik. Információink szerint bonyolítja a helyzetet, hogy a KAEG-nek 2007-ig érvényes bérkilövési szerzõdései vannak a vitatott területeken, így megegyezés esetén a vadászati jog átruházásának idõpontja is kétséges lehet.

 

 

           

           

            Megyénkben 1700 külföldi vadászik évente