Megalakul a Szigetközi Fejlesztési Tanács                  

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2005-09-13

 

           

            A mûködési szabályzat elkészült, a szándéknyilatkozatok aláírásra várnak: idén megalakul a Szigetközi Fejlesztési Tanács (SZFT).

 

 

 

            Elsõsorban területi feladatokra koncentrálnak. Az SZFT-nek kilenc tagja lesz, az elnök Szakács Imre lehet: a szervezet mûködését a költségvetésbõl és pályázati pénzekbõl finanszírozzák.

 

A fejlesztési tanács megalakításának ügyét hivatalosan még tavaly decemberben Lipóton Tóth István dunaszigeti polgármester vetette fel Persányi Miklós miniszternek. Nemrégiben aztán szándéknyilatkozatot juttattak el az érintett polgármestereknek, a megyei területfejlesztési tanács elnökének, társulási elnököknek a kérdésben.

 

A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvények és országgyûlési határozat alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kinyilvánította, hogy létre kívánja hozni a Szigetközi Fejlesztési Tanácsot. A gyõri székhelyû FT alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtására, azaz a régiós, kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására jön létre. Elsõséget kap a Duna és a mellékágrendszer ökológiai rehabilitációja, a térséghez kapcsolódó rekreációs és turisztikai fejlesztések, az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósítása.

 

 

Infrastruktúra, idegenforgalom, gazdaság

 

A Szigetközi Fejlesztési Tanács (SZFT) szervezeti és mûködési szabályzata is elkészült már. Eszerint a tanácsnak kilenc tagja lesz, mûködési területe a gyõri és a mosonmagyaróvári statisztikai kistérség. A tanács a térség ügyeiben javaslatot tesz az országos tervekhez illeszkedve a hosszú távú területfejlesztési koncepcióról, valamint a térség fejlesztési programjáról.

 

Dönthet a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról, valamint véleményezi az illetékességi területét érintõ koncepciókat és a megyei területrendezési terveket. Egy ilyen szervezet megalakításához persze pénz is kell: a tanács forrásokat gyûjt a mûködéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához. Emellett kezdeményezi a térség területrendezési tervének elkészítését. Kiemelt figyelmet fordítanak a határon átnyúló együttmûködés segítésére és ösztönzésére, a Szigetköz gazdasági erõforrásaina k, valamint környezeti állapotának fejlesztésére, az életfeltételek javítására, a humán erõforrások fejlesztésére.

 

 

A tanács – elképzelései szerint – tevékenysége során figyelmet fordít a térségben élõk munkához jutásának elõsegítésére és a térségek jövedelemtermelésének elõmozdítására. Az idegenforgalom fellendítésében is segíthetnének: a turisztikai fogadóképesség növelése, a vendéglátás, a szálláslehetõségek, a vízi turizmus, a termálturizmus és a konferenciaturizmus fejlesztése is a hatáskörébe tartozik. Az agrárgazdaság, a biogazdaság, a falusi turizmus, az ökoturizmus fejlesztése, a helyben megtermelt termékek piacra jutásának támogatása már kapcsolódik a Szigetközi Nemzeti Parkról megfogalmazott elképzelésekhez. A rossz infrastruktúrán is javítanának: a közúti és vízi közlekedés, a kerékpárutak, turistautak fenntartására és fejlesztésére is gondoltak.

 

 

A dunai pénzeket felhasználnák

 

Az SZFT hatáskörébõl nem ruházható át, hogy elfogadja a Szigetközt érintõ hosszú távú területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot és az alprogramokat. Emellett jóváhagyja a megvalósítást szolgáló pénzügyi tervet, s megállapodást köt az érintett tárcákkal, területfejlesztési tanácsokkal ezek finanszírozásáról.

 

Dönthetnek a Szigetköz területén túli egyes területfejlesztési feladatok ellátására készült tervezetekrõl, ha az a tanácshoz tartozó pénzzel valósul meg. A Szigetközi FT üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente munkaterv szerinti programmal tartja: ülései nyilvánosak. Nem mellékesen: a tanács tagjai díjazásra nem jogosultak. A mûködéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázati források, valamint a tanácsban részt vevõ szervezetek biztosítják.

 

– Ha ez a tanács megalakul, akkor az önkormányzatok olyan pénzekhez juthatnak, amelyeket saját fejlesztésükre tudnak fordítani – állítja Babos Attila dunaszegi polgármester. – A Duna másik oldalán már létrejött egy ilyen szervezet, s szeretnénk mi is a „folyóra szánt" pénzekhez hozzájutni és felhasználni. A települések elõtte persze konzultálnának, hol s milyen értékekre kellene alapozni.

 

Széles Sándor máriakálnoki településvezetõ szerint, ha a szándéknyilatkozatot minden érintett elfogadja – amelyre az elõzetes szóbeli megkérdezések után jó az esély –, akkor a Miniszterelnöki Hivatal támogatását kérik.

 

– Mivel Szakács Imre az elnöke a megyei területfejlesztési tanácsnak – ahonnan forrásokat szakíthat ki a Szigetközi FT is –, ezért szerintem õ lenne alkalmas az elnöki feladatokra. A kilenctagú tanácsban az elnök mellett egy-egy ember a megyei és regionális területfejlesztési tanácstól érkezhet, míg hárman a gyõri és hárman a mosonmagyaróvári kistérség polgármesterei közül. Szerintem a két városvezetõt mindenképp delegálni kellene, így két-két „vidéki" elöljárónak maradna hely.

A Kisalföld információi szerint több bizottság is létrejöhet a tanácson belül: infrastrukturális, halászati és környezetvédelmi.

 

 

           

            195 millió jut idén a Szigetközre          

            Szigetközi regionális kutatóközpont épül         

            Védõernyõ Szigetköz falvainak