Kritikus az osztály létszáma

A költségvetés 35-40 százalékát az önkormányzat állja

                       

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2005-02-08

 

           

            A szigetközi falvakban ezekben a napokban a helyi iskolák jövõje a téma a testületi üléseken.

 

 

 

            A szigetközi falvakban ezekben a napokban a helyi iskolák jövõje a téma a testületi üléseken, a szülõi értekezleteken. A pedagógiai intézet javaslatai nyomán ugyanis lesznek tanodák, melyek nem úszhatják meg az õszi átszervezést. A Kisalföld úgy tudja, hogy a megyei pedagógiai intézet (MPI) „kritikus tanulólétszámokat" Püskin, Lipóton, Dunaszigeten, Mecséren, Máriakálnokon és Bezenyén – mely a többlettámogatások miatt eddig könnyebb helyzetben volt – állapított meg.  Közülük ez Püski, Mecsér és Máriakálnok esetében az egész intézményt, Lipóton a korábban megmaradt alsó, Dunaszigeten a felsõ tagozatot érintheti.  A lehetséges befogadókról készített felmérés szerint Rajka a legkevésbé, míg Lébény a legjobban kihasznált oktatási intézmény.

 

 

A megyei pedagógiai intézet (MPI) a korábbi felkérés alapján alternatív javaslatokat fogalmaz meg a Mosonmagyaróvár környéki önkormányzatoknak az iskoláik átszervezésével kapcsolatos „döntés-elõkészítéshez". Ebben a törvényesség és a gazdaságosság szempontjai szerint elemzik a települési iskolák helyzetét. Az alapelvek közé tartozik, hogy az óvoda és az alsó tagozat helyben, akár összevont csoportokban is mûködhessen, míg indokolt esetben a felsõ tagozatok társulásban, legalább két párhuzamos osztállyal induljanak.

 

 

Valahogy meglegyen az óraszám

 

Az MPI tapasztalatai szerint a tantárgyfelosztásnál jelenleg az az alapelv, hogy „valahogy" meglegyen a pedagógusok kötelezõ óraszáma. Kifogásaikban megemlítik, hogy nincs együttmûködés az intézményvezetõk között. A szakos ellátottság igen eltérõ: jó néhány helyen a pedagógusok képesítés nélkül is tanítanak. A kritikus létszámmal mûködõ iskoláról hozott példa szerint az egyik szigetközi intézménybe 50 alsós és 60 felsõs jár. Nyolc tanítóval és öt szaktanárral oktatják a diákokat, ám többek közt biológiából, földrajzból és fizikából nincs szakos pedagógus. Egy nevelõre átlagban nyolc tanuló jut, s az önkormányzat a 32,8 milliós állami normatívát 22,2 millióval (a teljes intézményi költségvetés negyven százalékával) egészíti ki.

 

 

Eltérõ önkormányzati szerepvállalás

 

Az önkormányzatok anyagi szerepvállalása is meghatározó az intézmények fenntartásában. Az óvodák esetében – százalékos arányban mérve – a legkevesebb helyi forrás Rajkán érkezik be, ahol a 99 gyerekre 23,5 milliós állami normatíva mellett 4,7 milliós önkormányzati támogatás jár (17 százalék). A legtöbbet Héderváron kell költeni az óvodásokra, ahol 36 gyermekre a 9 milliós központi normatívához 12,6 milliót helyben tesznek hozzá (54 százalék).

 

Az iskoláknál Kimle ad a legkevesebbet: a Károlyházáról is átjáró, összesen 266 tanulóra 68,8 millió érkezik az államtól, melyet 19,3-del kell megtoldani (16 százalék). Az arányokat tekintve a legtöbbet Várbalogon tették be az intézményi büdzsébe: a 17 alsós gyermek 4,9 millió állami támogatásához még 7,3 milliós önkormányzati kiegészítést kellett hozzátenni (59 százalék). Az önkormányzatok helyzetét nehezíti, hogy a pedagógusok bére januártól 7,5 százalékkal – szeptembertõl újabb 5 százalékkal – emelkedhetne, ám ezt sok helyen egyelõre nem tudták kigazdálkodni. Ez településenként 3–4 millió forint többletteherrel járhat.

 

 

A számok tükrében

 

A kistelepülések állami támogatása szeptembertõl a következõképp alakul. A 3500 és 3000 lakos közötti községekben az állami fejkvóta óvodásonként és iskolásonként 12 ezer 500 forint. 3000 és 1100-as lélekszám között 25 ezer jut. Ugyanez az összeg érvényes 1100 fõ alatt, ám csak az általános iskolásokra. Ha viszont az 5–8. osztály társul, akkor az óvoda és az 1–4. osztály után 50 ezer forint jár gyermekenként.

Befogadó iskola minden érintett intézmény esetében bõven lenne: az úgynevezett „bejárónormatíva" az ovi és az általános iskola esetében 25 ezer, középiskolásoknál 15 ezer forint: ezt az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti azok után a tanulók után, akik a közigazgatási területen kívülrõl vagy a külterületrõl járnak be. Intézményfenntartó társulás keretében a bejárónormatíva alapfokon 45 ezer forint, melynek feltétele az átlaglétszámok megléte és a közös alapítás, üzemeltetés, költségvetés meghatározása.

 

 

Sorban állnak a befogadni vágyók

 

Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere szerint kényszerû helyzetbe kerültek. Az MPI február huszadikára ígérte a végleges vizsgálati eredményt, s ez az anyag a helyi képviselõ-testület elé kerül. Széles szerint az iskolával biztosan „valamit kezdeni kell". Az önkormányzatot megkeresték már mosonmagyar-

 

óvári és környékbeli intézmények, hogy szívesen befogadnák diákjaikat. Szándékuk azonban mindenképp az, hogy a gyerekek helyben maradhassanak, s tagintézményként mûködhessenek tovább. Információink szerint Dunaszigeten – bár az MPI javasolja a felsõ tagozat átköltöztetését – 2005 õszén is folytatódik az oktatás az 5–8. osztályokban is. Az „önhikibõl" ugyanis jövõ januárig még biztosan futja az intézmény mûködtetésére. Püskin az egész iskolát fenyegeti a veszély, ám a tantestület mellett az önkormányzat is ragaszkodik az iskolához. Sõt, Zsoldos Ferenc polgármester szerint akár még befogadók is lehetnének (más kérdés, hogy mely iskolát fogadnák be – a szerk.). A lipóti alsó tagozat Hédervárra költözhet, Mecsér pedig Lébény felé kacsingat.

Bár korábban szó esett arról, hogy a kistérségi társulás saját iskolabusza vinné az átszervezésben érintett gyerekeket õsztõl: most úgy tûnik, hogy ez – forráshiány miatt – csak a Volántól rendelt különjáratokkal valósulhatna meg.