Kocinger (is) „harmadik országot                    

 

 

           

            Cséfalvay – mti

2005-12-19

 

           

            „ Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Buda- pest közötti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértõinek bevonásával is tárgyaljon” – reagált Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos Sólyom László korábbi megegyezést sürgetõ felvetésére.

 

 

 

            „ Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Buda- pest közötti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértõinek bevonásával is tárgyaljon" – reagált Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos Sólyom László korábbi megegyezést sürgetõ felvetésére.

 

„ A vízhiány miatt a Szigetköz a pusztulás képét mutatja, végsõ óráit éli. Meggyõzõdésem, hogy mindkét fél érdeke, s elsõsorban a természeti környezet érdeke a rövid és záros határidõn belüli megállapodás. Ha ez nem sikerül, meggondolandó, hogy a konkrét kérdésekben harmadik fél közremûködését kérjük a vita rendezéséhez" – tudósított a Kisalföld Sólyom László köztársasági elnök másfél hete történt pozsonyi látogatásakor elhangzottakról.

 

 

„ Leküzdhetetlen szemléletbeli különbségek"

 

„ A magyar fél politikai, a szlovák viszont – az ítéletnek megfelelõen – szakmai érdekeket védelmez a bõsi ügyben született hágai ítélet végrehajtásáról folyó szakértõi tárgyalásokon" – „válaszolt" a magyar elnöknek a pozsonyi Pravda címû lapban Dominik Kocinger, a bõs–nagymarosi vízlépcsõ építését és üzemeltetését felügyelõ szlovák kormánybiztos. Kocinger szerint Sólyom László, a környezetvédõként is ismert magyar köztársasági elnök a közelmúltban háromszor is kijelentette: igaz ugyan, hogy a bõsi kérdés szakmai és környezetvédelmi kérdés, ám annak politikai háttere van. „Márpedig ma már úgy lenne rendjén, ha kizárólag szakmai kérdésként kezelnék" – folytatta a szlovák kormánymegbízott.

 

A szakértõk tárgyalnak ugyan, de aligha jutnak egyezségre, ha mindkét fél más szemszögbõl nézve védelmezi a saját álláspontját. A „leküzdhetetlen szemléletbeli különbözõségek a magyar kormány tavaly decemberi határozatából erednek", mert Budapest a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletére hivatkozva végérvényesen elvetette, hogy a vízlépcsõ megépítésérõl és üzemeltetésérõl szóló 1977-es államközi szerzõdés értelmében alsó duzzasztómûvet építsen a Dunán – állítja Kocinger. „A mi szakértõink erre úgy reagálnak, hogy rendre felszólítják a magyar felet: terjesszen elõ olyan új tervet, amelynek alapján jobban teljesíthetõk az 1977-es szerzõdésben eredetileg megfogalmazott közös célok."

A szlovák kormánybiztos jelezte:

 

a magyar fél tavasszal Mosonmagyaróváron rendez nemzetközi konferenciát a Szigetköz kiszáradásának kérdésérõl: ott, ahol majd a bõsi erõmû környezeti hatásait tíz éve figyelõ közös monitorozás eredményeit is prezentálják.

 

„ Szó sincs egész Szigetközrõl"

 

Kocinger szerint a szlovák szakemberek már modellezéssel bizonyítani tudták: „ha a Dunát Bõsnél nem duzzasztanák, folytatódott volna a folyó medrének további beékelõdése, s ezért a Mosoni-Dunába évente csupán néhány napon át jutna víz". Az egész térséget vízzel ellátó Mosoni-Duna napjainkban „turisztikai Eldorádó", mindössze egy keskeny, a Duna régi medre mentén húzódó sávban alacsonyabb a talajvíz szintje, „de az sem száradt ki egészen".

 

„A vegetáció ugyan változik, de szó sincs az egész Szigetközrõl" – állítja a szlovák kormánybiztos, aki szerint „a kellemetlen légkör legfõképpen a magas rangú politikai vezetõk, nem utolsósorban a jelenlegi magyar államfõ kijelentései nyomán keletkezik". „Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél a Duna Szap és Budapest közti szakaszáról harmadik ország nemzetközi szakértõinek bevonásával is tárgyaljon" – mondta Dominik Kocinger.