Ketten ugyanabban a székben             

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2004-03-11

 

           

            A Kisalföld Erdõgazdaság Rt. által összehívott tegnapi földtulajdonosi közgyûlésén a vadászati jog eddigi gyakorlóját – a KAEG Rt.-t – ezúttal megerõsítették pozíciójában. Az ügy áprilisban a bíróságon folytatódik, ugyanis korábban a megyei földmûvelésügyi hivatal elsõ fokon – a januári közgyûlés alapján – a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft.-t jegyezte be a jog gyakorlójaként.

 

 

 

            A dunakiliti földtulajdonosi közgyûlést Törzsök Gyula, a KAEG Rt. fõvadásza nyitotta meg. Mint elmondta, a Duna elterelése óta jóval kisebb az ezeregyszáz hektáros terület vadeltartó képessége, s az állományban egyre több a betegség.

 

Társaságuk tavaly közel kétmilliós haszonnal zárt. A vadásztatásból származó hatvanegy és fél milliós bevételre 59,7 milliós kiadás jutott. Külföldiek vadásztatásából 50,6 millió, a kilõtt vadakból 9,6 millió, egyéb utakon 1 millió, míg pályázati úton 360 ezer forint jött be a kasszába. Emellett bérekre 16,86 milliót, vadgazdálkodási költségekre 42,79 milliót, míg mezõgazdasági károkra 768 ezret fizettek ki.

 

 

Foggal-körömmel

 

Varga Kálmán, Rajka polgármesterének kérdésére, miszerint, hogyan lehet szinte már veszteséges egy profitorientált társaság, dr. Magas László válaszolt. A vezérigazgató elmondta: az rt. tavalyi árbevétele 2,3 milliárd forint volt, ebbõl az egész területükön a vadászati ágazaté 192 millió. Kijelentette: azért ragaszkodnak foggal-körömmel ehhez az ágazathoz, mert a vad élõhelye és élettere az erdõ, s az erdõ- és a vadgazdálkodást nem tudják különválasztani.

 

Idõközben a teremben regisztráció folyt a szavazatra jogosult földtulajdonosok között. A kérdés az volt, hogy a január végi közgyûlés – melyen a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. szerezte meg a jog gyakorlását, amit a KAEG Rt. jogtalannak minõsített – után mennyit változott a hektárban mért százalékarány a két rivális társaság között. Akkor 50,93 százalékkal gyõzött a fõként helyi polgármesterekbõl álló kft.

Már a napirendi pontok kapcsán vita alakult ki. Törzsök Gyula szerint három napirendi pont – mely a januári közgyûlés törvénysértõ összehívására és napirendi pontjaira vonatkozik – okafogyottá válhat, ugyanis április hatodikán bírósági tárgyalás lesz a két társaság között. Dr.

Lascsik Ágoston a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. részérõl ezt kifogásolta. Szerinte a bírósági per feleslegessé teszi ezt a közgyûlést. Úgy vélte: vagy döntsenek minden kérdésben, vagy ne döntsenek semmiben, hanem várják meg a pert. Véleménye szerint elõfordulhat az a szituáció, hogy ketten ülnek majd ugyanabban a székben. A csökkentett pontokról való szavazást végül elfogadták 51,12 százalékos többséggel.

 

Most 1,45 százalék oda

 

A földtulajdonosi közösség képviselõjének – a KAEG Rt.-nek – mint az 1996-os közgyûlésen megválasztott képviselõnek ismételt megerõsítése mellett hasonló volt az arány. A erdõgazdaság mellett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Fertõ–Hanság Nemzeti Park, egy magánszemély (az erdészet mosonmagyaróvári vezetõje) és egy földbirtokossági társulás szavazott a régi joggyakorló mellett, a szigetközi jegyzõk és magánszemélyek pedig ellene.

 

A vadászati jog gyakorlójának és feltételeinek 1996 utáni megerõsítését 51,45 százalékkal fogadták el. A mûködési szabályzat módosításáról szóló januári határozat visszavonását és az eredeti mûködési szabályzatnak a vadgazdálkodási ciklus végéig való visszaállítását is ilyen arányban szavazták meg.

 

 

Bármikor megváltozhat

 

Törzsök Gyula szerint annyira szoros az eredmény, hogy mindenképp együtt kell mûködniük a társaságoknak. Dr. Magas László vezérigazgató úgy véli: bármelyik fél rövid idõn belül maga javára tudja fordítani ezt az arányt. Szerinte a közgyûlésnek az volt a szerepe, hogy õk is bebizonyították: a másik oldalra tudják billenteni ezt az arányt. A vezérigazgató együttmûködést és közös tárgyalásokat kezdeményezett a helyiekkel. Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere kijelentette: nem szeretné, ha ennyire „korrekt" lenne ez az együttmûködés, mint eddig.

 

Szerinte a közgyûlést megelõzõen fenyegetések és zsarolások történtek az erdészet dolgozói részérõl, ha nem az õ javukra írták a földtulajdonosok a meghatalmazást. Személyes a tapasztalata, hisz nemcsak a helyi nyugdíjasokat, hanem õt is megfenyegették. Dr. Magas László vezérigazgató válaszában elmondta: õ senkit sem fenyegetett meg, s a vádakat az erdõgazdaság dolgozóinak nevében visszautasította.