''Ivóvíz'' minõségû víz a Dunába                      

 

 

           

            J. F.

2005-11-10

 

           

            Majnem ivóvíz minõségû, 96 százalékos tisztítási fokozatú szennyvíz jut ezentúl a Dunába a gyõr-bácsai tisztítómûbõl.

 

 

 

            Újabb fontos szakaszába jutott a gyõri, bácsai szennyvíztisztító építése, s ebbõl az alkalomból – az eddigi gyakorlatnak megfelelõen – újabb lakossági nyílt napot tartottak a helyszínen. A szépszámú érdeklõdõt szakemberek kalauzolták, s válaszoltak a kérdésekre. A környék lakosságát érthetõen az érdekli elsõsorban, megszûnik-e a szennyvíztisztító körüli bûz.

 

 

Jó volt a döntés

 

A nyílt napon Eredics Imre alpolgármester egy korábbi, meghatározó dátumra is emlékeztetett. A város közgyûlése 1999. május 6-án döntött úgy: a várható alacsony összeg miatt visszautasítja a Phare-pályázati támogatást, és a szennyvíztisztító bõvítéséhez, korszerûsítéséhez szükséges pénzt az ISPA-keretbõl próbálja megszerezni. A döntés jónak bizonyult: ma már szó szerint is folyik az új tisztítómû fél évig tartó próbaüzeme.

 

Dr. Czakó Lajos, a létesítmény vezetõtervezõje elégedett a kivitelezõk munkájával. Mint mondta, minden olyan lett, amilyennek elképzelték. A próbaüzem eddig eltelt kevés ideje alatt is a kikerülõ tisztított szennyvíz minõsége elérte az elõírásoknak megfelelõt. Majdnem ivóvíz (96 százalékos tisztítottságú) jut a Dunába. Ez említésre érdemes, mert rövid idõ alatt sikerült elérni, hiszen nem csupán mechanikai, hanem biológiai folyamatokról van szó.

 

 

Négyszintû védelem

 

A vezetõtervezõtõl többen is (például Bárány István, a körzet önkormányzati képviselõje és Ferenczi Zoltánné a Zöld Erõ Egyesülettõl) azt kérdezték: megszûnik-e a bûz – amit egyébként a nyílt napon is némiképp érezni lehetett – a szennyvíztisztító környékén? Nos, a most tapasztalt szag attól van, hogy éppen ezen a napon kezdték az iszapkezelés egy fázisát, az oltóiszap betöltését. Egyébként nem szabad bûznek lenni az üzemelés során, erre különösen figyelnek. A mûben négyszintû a védelmi rendszer. A biofilterek már mûködnek, ám maximális hatásfokuk eléréséhez (biológiai folyamat lévén) még kell egy kis idõ.

 

 

A biogáz áramot termel

 

A kezelés során egyébként a szennyvíziszapból biogázt nyernek, amit két gázmotor, nagyobb mennyiségnél három kazán is hasznosít, villamos energiát, illetve hõt nyernek belõle. Ez a biogáz biztosíthatja a telep áramszükségletének kb. a 40 százalékát. A motorok december elején kezdik meg az áramtermelést, akkorra gyûlik össze ugyanis megfelelõ mennyiségû gáz.

Kérdésekre válaszolva a szakemberek elmondták, tart a munka a likócsi komposztáló és iszapszárító területén is, ott várhatóan január közepén lehet az eredményekrõl beszámolni. Ugyancsak kérdés volt, hogy a töltés melletti csõfektetések utáni helyreállítás mikor történik meg. A válasz szerint a próbaüzem végéig a táj rekultivációjával is végeznek.

 

 

A város és tíz község

 

A bácsai telepen Gyõr és 10 környezõ község összesen 150 ezer lakosának szennyvizét kezelik. A tisztítómû névleges kapacitása 65 ezer köbméter naponta, ez több, mint a valóban keletkezõ mennyiség.

 

 

 

           

            A szennyvíztisztító 4,5 milliárdból épül

            Kisbácsa: vízelvezetõ rendszer nélkül nem megy          

            Próbaüzem elõtt a tisztítómû    

            Túlterhelt a szennyvíztisztító     

            Új szennyvíz- tisztító épül