Csaknem elterelés elõtti vízszint a Dunán                     

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2004-06-16

 

           

            A Szigetközi Vízpótló Üzemeltetési Bizott- ság tegnapi rendkívüli ülésén kiderült: az elárasztás a Dunasziget alatti területen a legeredményesebb: Denkpálnál 3,8 méterrel magasabb a víz szintje a mellékágak- ban a fõmederhez képest.

 

 

 

            Az is kiderült, hogy a vízi turizmussal kapcsolatos aggo- dalmak nem igazolódtak, csak a mûtárgyak közelében veszélyesebb a kenuzás. Tegnap a dunakiliti duzzasztómûnél Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje az elárasztás eddigi tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, a vízhozam csak bõ egy hete engedte a Szigetköz elárasztását. Hangsúlyozta: nem az idegenforgalom „kárára dolgoztak". Pozsonynál most másodpercenként 3000 köbméter víz érkezik a Dunán, ebbõl Rajkára 757 köbméter jut.

 

 

Cikolaszigetnél ideális állapotok

 

Mivel a duzzasztómû tábláit lezárták, ezért két lehetséges útja maradt a víznek. Az egyik a fenékküszöbön keresztül, a másik pedig a mellékágak bukóin át a mellékágrendszerek felé. A Szigetköz felsõ részénél – fõleg Dunakiliti és Rajka térségében – a magasabb fekvés miatt kevesebb víz jutott.

A cikolaszigeti ágrendszernél tíz centiméter híján elérték azt a vízszintet, amit a Duna fõmedre produkálna, ha nem terelték volna el. Sõt, Kisbodaknál ezt a szintet meg is haladták.

Janák Emil szerint külön öröm, hogy a vízbeeresztõ vápák is telítõdtek a napokban.

 

 

Rongálódott a bukó

 

Kertész József szigetközi szakaszmérnök elmondta: Dunakilititõl Doborgazszigetig az árasztással átöblítették a medret, s az igazán kedvezõ állapotok Cikolaszigettõl láthatóak. A denkpáli hallépcsõnél például 3,8 méterrel magasabb a víz szintje a fõmederhez képest. Az árapasztó bukó itt meg is rongálódott: több mint egy méter eróziós kimosódás történt, amit terméskövekkel pótoltak.

 

 

Támadnak a szúnyogok

 

Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere is szót kért: mint mondta, hitelesebb tájékoztatást várt a mellékágak vízi veszélyeirõl. Szerinte túlzottak és túldramatizáltak voltak a turistáknak szóló hírek a folyó sebességérõl. Azt is megjegyezte: az önkormányza-

 

toknak kevés hasznuk van az elárasztásból, az igazi haszonélvezõ profitorientált cégek viszont nem segítenek a víz hozta szúnyogok elleni védekezésben. Janák Emil elismerte: félelmeik alaptalannak bizonyultak, nyugodtan itt lehetett volna tartani a vízi turistákat erre a két hétre is, hisz csak a mûtárgyaknál van szükség fokozott figyelemre. A szúnyogokkal kapcsolatban megjegyezte: biztos, hogy a következõ hetekben támadnak, ám ha nem épül fel Dunacsúnynál a C variáns, akkor a Duna „magától hozta volna õket".

 

 

Az erdõk is víz alatt

 

Az ülést követõ motorcsónakos terepbejáráson látható volt: a munkagépek még dolgoznak a denkpáli ár-

 

apasztó bukónál. A Kis-Jakab-ágrendszerben az erdõk alja is megtelt vízzel. A halak ívására ez megfelelõ hely lenne, csakhogy néhány nap múlva a szlovák vízügyesek elzárják a csapokat, s az ikrák és a Szigetköz ezen része ismét szárazra kerül.

A szigetközi elárasztás június 22-ig tart, másnap már csak másodpercenként 600 köbméter érkezik a folyón, s 26-án áll vissza ismét a normál üzemi állapot. A remények szerint – s ez a szlovákokkal kötött szerzõdéstervezetben is szerepel – a következõ nyár elején ismét két hétre eláraszthatják ezt a szakaszt.

 

 

 

           

            Két hétre elárasztják a Duna hullámterét         

            Még a Szent Kristóf-emlékmû alja is víz alatt