A vízügyesek ígérik: bírni fogják a gátak                     

 

 

           

            2002-08-13

 

           

            A száz éve valaha mért legnagyobb vizet várják a szakemberek a Nagy-Dunán, amely várhatóan a hét végén tetõzik. Lesznek fakadóvizek, de a töltések biztonságosak. Több család már elhagyta otthonát, de vannak, akik önszántukból maradnak.

 

 

 

           

           

 

A múlt heti árhullám után újabb, még erõsebb levonulása várható a Dunán a folyó németországi és ausztriai vízgyûjtõ területén a napokban lehullott nagy mennyiségû csapadék hatására. A Duna teljes szigetközi szakaszán mától harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Bõs már nem tudja „megemészteni" az óriási víztömeget, a többsége, másodpercenként hétezer köbméter víz a fõmederben folyik le. A Duna tetõzése Szigetköznél a hét végén várható, s el fogja érni a száz év óta mért legnagyobb árvizet.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon tegnap délután tartott tájékoztató szerint az árvízvédelemhez szükséges technika és anyagok rendelkezésre állnak. Mint a védelemvezetõ, Janák Emil elmondta, megtették a szükséges intézkedéseket, s értesítették az érintett önkormányzatokat.

 

Az igazgatóság védekezésre fogható háromszáz munkatársának létszámát kétszeresére bõvítik. Tegnap a szolnoki testvérigazgatóság száznegyven munkatársa érkezett a kisalföldiek támogatására és máshonnan is újabb erõsítést várnak.

A Duna 1954-ben Szigetköznél gátat szakított, 1965-ben pedig Komárom és Esztergom térségében érte el a legnagyobb árvízi szintet. Most az elhúzódó áradásnál mindkét helyen rekordvíztömeggel lehet és kell számolni. A folyó szigetközi szakaszát 1954 óta alaposan megerõsítették. Az árvízi védekezõk biztosak benne, hogy a töltések igazolni fogják, jó és alapos volt a felkészülés.

A hullámtereket azonban nem védik, az a folyóé, az erõket a feladatra koncentrálják. Akik nem a szabályoknak megfelelõen építették – zömmel hétvégi – házaikat, azok most kárát látják. A Szigetköz talajszerkezete miatt elõre látható, hogy az árvíz levonulásáig lesznek fakadóvizek, amelyek nem megelõzhetõk. Ezért szükség lesz belvízi védekezésre, és a vízügyieken kívül közerõ igénybevételére is. Komáromnál minden bizonnyal meg kell erõsíteni a vasúti töltést. A vízügyi igazgatóság folyamatosan kapcsolatban van a védelmi bizottságokkal. Az esetleges kitelepítésekre megvannak a tervek, s ha úgy tapasztalnák, hogy vészhelyzet alakul ki, akkor fordulnak a védelmi bizottságokhoz. A tegnapi helyzet alapján ezt egyelõre nem látják indokoltnak.

 

 

Öt családot kitelepítettek

 

Az alig másfél száz lakosú Véneken tegnap öt családot kellett kitelepíteni otthonából, hétvégi házából. Tegnap déltájban a Somlósi és a Bognár család kiköltöztetése volt soron. A kényszerköltöztetõk között volt Jakusné Ságer Anna polgármester asszony is. A családokat a faluházba, illetve a Jurta táborba költöztették.

 

 

Nem rendkívüli

 

Tegnapig az elmúlt három napban a Duna vízgyûjtõ területén, az Inn torkolata felett mintegy 75 milliméter, a Bécsi-medencében pedig ennél is több, 100 milliméterhez közelítõ csapadék hullott. A térségünkben szokatlan augusztusi felhõszakadásokról, özönvízszerû esõkrõl az Országos Meteorológiai Szolgálat klimatológusa, Kalmár Györgyné véleményét kérdeztük.

Tény, mondta, hogy az augusztus 5. és 18. közötti idõszak Magyarországon a legszárazabb. A mostanihoz hasonló esõ volt viszont 1895-ben, 1913-ban, s 1950-ben például 7–8 nap alatt Kelet-Magyarországon 274 milliméter csapadék hullott. Nem rendkívüli tehát a rendkívüli, csak azt jelzi, hogy változik a Föld idõjárása, ahogy idõszakonként mindig is változott.

 

Korábban:

 

Még nagyobb árhullám érkezik (2002-08-12) >>