A Szigetköznek nem népszavazás kell             

 

 

           

            2004-02-19

 

           

            A Szigetközben élõ emberek és a helyi politikusok is elutasítják Nemcsók János felvetését, hogy a nagymarosi vízlépcsõrõl, illetve a vízrendezésrõl szakértõi vélemény alapján népszavazással döntsenek Magyarországon.

 

 

 

            Az alkotmányjogász szerint a törvény lehetõséget ad népszavazás kiírására – de ehhez az szükséges, hogy a parlament elé kerüljön a kérdés. Jogi állásfoglalást azért kértünk dr. Halmai Gábor alkotmányjogásztól, mert Nemcsók János egykori kormánybiztos szerint Szigetköz ügyében végre megoldást kellene találni. Úgy véli, a jelenlegi helyzet csak a szlovákoknak jó, Magyarországon viszont – ha minden így marad – ökológiai katasztrófa fenyeget. Nemcsók, aki annak idején a bõs–nagymarosi tárgyalások egyik kulcsfigurája volt, szakértõk bevonását szorgalmazza, hogy aztán az általuk kidolgozott megoldásról népszavazással dönthessenek az emberek.

 

A volt kormánybiztos nyilatkozatából az is kitûnik, továbbra is amellett van (a korábbi szakértõi véleményekre hivatkozva), hogy a legjobb megoldás a nagymarosi gát megépítése lenne.

 

Sokan mindenesetre még emlékeznek arra, hogy az 1998-as választási kampányban az erõmû megépítése ellen tiltakozva a jobboldali pártok és a környezetvédõ szervezetek tüntetéseket szerveztek, de az akkori kormánykoalíció kisebb pártja, az SZDSZ is vétót emelt. Nem is írták alá a szlovákokkal a megállapodást. Nemcsók úgy véli, ezzel a legrosszabb változat vált valóra, ugyanis senki nem meri azóta megtenni az ezzel kapcsolatos politikai lépést, így semmi sem változik.

 

 

Országgyûlési döntés kell

 

Az alapvetõ kérdés az, lehet-e népszavazást kiírni, s annak van-e értelme? Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint népszavazást ki lehet írni, de csak ha az országgyûlési döntést érint. Ha tehát Nemcsók azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon döntést mondjuk a nagymarosi vízlépcsõ megépítését illetõen, akkor – a törvényi elõírások mellett – kezdeményezhet õ vagy bárki népszavazást. Ha az ügydöntõ, akkor a honatyáknak a határozat meghozatalakor ezt kötelezõen figyelembe kell venniük, ha csak véleményformáló, akkor értelemszerûen kisebb súllyal esik latba. Azt azonban tudni kell: a magyar alkotmány tiltja, hogy nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettséget népszavazás eredményére hivatkozva felülvizsgáljanak.

 

 

Nem tetszik az ötlet

 

A Duna elterelésében leginkább érintett szigetköziek körében máig indulatokat kelt Bõs–Nagymaros és a kihasználatlanul álló dunakiliti erõmû ügye. A megkérdezettek szerint pénzkidobás lenne a népszavazás, hiszen úgysem a magyarok kezében van a vízmegosztás kérdése. A hatvannyolc éves dunakiliti Kiss László szerint minél elõbb pontot kell tenni a szlovákokkal való vita végére.

 

– Ha így folytatjuk, akkor sajnos belátható idõn belül nem lesz egyezség – kezdi a férfi.

 

„ Véleményem szerint a dunakiliti erõmûvet – ha már egyszer elkezdték – be kellett volna fejezni. Ha ezt üzembe helyeznék, a dunacsúnyinak meg kellene szûnnie, s ebbe a szlovákok sosem fognak beleegyezni."

A dunaszigeti Veszprémi József élesebben fogalmaz: úgy érzi, semmi szükség a népszavazásra, ezzel csak az emberekre kívánják hárítani a döntés felelõsségét. A referendum az államkasszát is megterhelné. A szigetközi férfi szerint hiába voltak jogászaink és politikusaink Hágában, nem értek el eredményt a vízmegosztás kérdésében.

 

A fiatalabb generációt képviselõ dunakiliti Zsigmond Ákos szerint is megoldást kell találni az ügyben, s olyan vízi paradicsomot létesíteni a Szigetközben, amilyet a szlovákok építettek ki a túloldalon. A népszavazást õ sem tartja jó ötletnek. Úgy gondolja, az adófizetõk pénzét a viszonylag kiszolgáltatott helyzetben felesleges ilyen célokra költeni.

 

 

Gátak és építõik

 

Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje nem kívánta kommentálni a Nemcsók-kijelentést, mondván, az politikusi nyilatkozat volt, nem szakmai. Ebbõl kiindulva politikusokat is megkérdeztünk: Nemcsók János népszavazásos felvetését a Duna ügyében korábban sokat megszólaló két mosonma-

 

gyaróvári politikus, Pap János (Fidesz) és Szentkuti Károly (SZDSZ), más megfontolásokból bár, de egyaránt elutasítja.

 

– Nonszensz az ötlet, hiszen 1990-ben, majd ’98-ban az emberek már véleményt mondtak a gátakról és építõikrõl. A medersüllyedés olyan szakmai probléma, amit nem a népakaratnak megfelelõen kell orvosolni. Nemcsók Jánosnak az ökológiai katasztrófára vonatkozó megállapításával egyetértek, ám ezt a jelenlegi szakminisztériumban nem mindenki látja így. Szomorú az is, hogy az egykori Duna-kormánybiztos azért áll elõ most ilyen javaslattal, mert nem bízik jelenlegi utódaiban – véli a fideszes honatya.

 

– Nem kell gát. Én is, meg az SZDSZ is azt mondjuk, amit korábban. Népszavazást kiírni csak olyan kérdésrõl érdemes, ami az országban az emberek döntõ többségét érinti. Olyan súlyos és bonyolult szakmai kérdéseket, mint a medersüllyedés vagy az ökológiai problémák, nincs értelme népszavazással eldönteni. Arról nem is beszélve, hogy az ország jelenlegi helyzetében ez csak pénzpocsékolás lenne. Akárcsak a gátépítés – fogalmaz Szentkuti.

 

Erdey György, a bõs–nagymarosi vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos tárgyalások magyar kormánymeghatalmazottja egy napja úgy nyilatkozott: a javaslatot tanulmányozni fogja. Azt is hangsúlyozta, ezzel nem azt mondta, hogy megfontolásra érdemesnek is minõsítette a Nemcsók-felvetést, ez ugyanis „politikai kérdés".

Több mint tíz éve az.

 

Kapcsolódó cikekk >>

 

A fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>

A helyiek kiállnak a nemzeti park mellett (2003-05-19) >>

A megyei Szigetköz Bizottságot nem hívták meg (2003-04-14) >>

A népszavazás nem megoldás (2004-02-19) >>

A nemzeti park hajthatatlan (2002-11-25) >>

 

 

           

            A Szigetköz a madárvonulás miatt is európai érték      

 

 

Kapcsolódó linkek:

 Fertõ-Hanság Nemzeti Park