A politikán múlik a nemzeti park                     

 

 

           

            2003-06-02

 

           

            A nemzeti park megvalósulása bizonytalan a Szigetközben. A tájidegennek és emiatt akadálynak kikiáltott nemesnyárasokat azonban az elterelés óta is ültetik a térségben, több mint ezer hektáron.

 

 

 

           

           

illusztráció       

A nem õshonos fafajok, leginkább a tájidegen nemesnyáras miatt megfontolandó, lehet-e nemzeti park a Szigetközben – állítják az illetékes minisztérium munkatársai. Az elõkészítõ bizottságot felállították, a tervek elkészültek, ám az egy évtizede vajúdó ügyben továbbra sincs elõrelépés.

 

A környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára szerint hiányoznak hozzá a feltételek. A nemesnyárasokat pedig továbbra is ültetik, sõt, a Kisalföldhöz eljutott információk szerint az elterelés óta végzett erdõfelújítások során hetven százalékban ezt a fafajt ültetik a talajba. Mások szerint azonban a nemzeti park sorsa nem a fákon, hanem a politikán múlik.

 

A Duna 1992-es elterelésével a szigetközi szakaszon a felszíni és a felszín alatti vizek állapota lényegesen megváltozott. A fõmederben levonuló víztömeg a korábbi természetes állapot 10–20 százalékára csökkent. A folyó másodpercenként kétezer köbméteres vízhozama négyszázra süllyedt. A hullámtér legmagasabb pontjain, ahol csak a nagy áradások alkalmával jelenik meg a víz, kialakultak a fehérnyárligetek. A Szigetköz 9157 hektáros természetvédelmi területén a hatezer hektáros erdõ 70–75 százaléka nemesnyár. A csigolyafûzligetekbõl az elterelés után a magasodás és a szárazabbá válást követõen feketenyárligetek alakultak ki. Németh Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat gyõri felügyelõje szerint ésszerû átmenet szükséges a lecseréléshez. Napjainkban már megkezdõdött ez a folyamat. Pshonos fajok – szürkenyár, fûz, éger, kõris, tölgy – fokozatos visszatelepítése folyik a Szigetközben.

 

 

Nemesnyár helyére nemesnyár

 

Az Állami Erdészeti Szolgálat gyõri felügyelõségének segítségével megszereztük a Duna 1992-es elterelése óta végzett erdõfelújítások listáját. Eszerint tíz év alatt 1500 hektáron végeztek ilyen munkákat a Szigetközben. Ebbõl 1055 hektárra ültettek nemesnyárat (70,3 százalék), tehát az õshonos fafajok kiszorítása a kilencvenes években sem kezdõdött el. A fennmaradó részre – s a magasabban fekvõ területekre –, 145 hektárra tölgyet (9,6 százalék), 130 hektárra egyéb keménylombúa-

 

kat, fõleg kõrist és juhart (8,6 százalék) ültettek. Száztíz hektárra egyéb lágylombú fa, szürkenyár és éger (7,3 százalék) került, míg a kiemelkedõbb kúpokon, 60 hektáron a mostanában favorizált akác (4 százalék) hajladozik a Szigetközben. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évekig a nemesnyárak helyére visszakerültek ugyanennek a fafajnak a képviselõi. Azokban az idõkben is, amikor már országgyûlési szándéknyilatkozat fogalmazódott meg egy lehetséges közös magyar–szlovák–osztrák nemzeti park terveinek elõkészítésére.

Németh Ferenc lapunk érdeklõdésére elmondta: az erdõfelújítások és erdõtelepítések után állami normatív támogatás jár. A nemesnyárak után feleakkora összeget (130 ezer forintot hektáronként) kapnak a tulajdonosok felújítás esetén, mint a tölgyek esetében (250–300 ezer forint). Erdõtelepítések esetén ezen összegek közel kétszerese jut a gazdák zsebébe. Az erdõfelújításokra egyébként tízéves ütemtervek készülnek, melyben a termõhely potenciális termõképességét veszik figyelembe.

Dr. Kárpáti László, a Fertõ–Hanság Nemzeti Park igazgatója a mosonmagyaróvári bizottsági ülésen kijelentette: ezeket a nemesnyárakat ötven év alatt alakították ki, s legalább ennyi idõ kell a lecserélésükhöz.

 

 

„ Politikai döntés kérdése"

 

Egyértelmû, hogy ezen a területen most a nemzeti park érdekében hatalmas tarvágások nem lehetségesek – kezdte dr. Kárpáti László. – Jó néhány évtized szükséges ahhoz, hogy az õshonos fajok vegyék át itt a vezetõ szerepet. Az erdõ hosszú lejáratú dolog. Nem hiszem, hogy a nemesnyárasokon múlik minden: úgy gondolom, hogy a „Szigetköz Nemzeti Park" tábla kihelyezése politikai döntés kérdése. Elhatározástól függõen kihirdethetik létrejöttét, hisz annak szándékáról való parlamenti határozat máig érvényben van. Egyébként létjogosultságát az is alátámaszthatja, hogy más, mûködõ nemzeti parkokban is találhatók nemesnyárasok – mondta az igazgató.

 

 

Összeállított tervek a kétoldali mellékágrendszerre

 

A Szigetköz Nemzeti Park elõkészítõ bizottságának összeállított tervezetében térképek, a nemzeti park lehetséges határvonalai megtalálhatók, s a Szigetköz jelenlegi állapotát, flóráját és faunáját is bemutatják a szakemberek. Ebben leírják: a Szigetköz és a Csallóköz térségében a további élõhelyvesztés megelõzése és a kedvezõtlen folyamatok megfordítása a terület természeti értékei jelenlegi védettségi szintjének emelésével, azaz a nemzeti parkok kialakításával érhetõ el. Az elõkészítés során ki kell jelölni azokat a részeket, ahol a két terület ökológiai hálózata összekapcsolható, ahol a védettség feltételei megteremthetõek. A közös nemzeti park lehetõvé tenné a kétoldali mellékágrendszerek egységes kezelését is.

 

 

Hektáronként félmilliót igényelne

 

– Csak jelentõs állami támogatás fejében ültetnék õshonos fajokat – mondta egy névtelenséget kérõ szigetközi erdõtulajdonos. – A tölgyfa, mely 130–150 év alatt éri el a vágásérettséget, ráadásul tíz évig kell mûvelni – a kétéves gondozást kívánó nyár ellenében –, jó esetben csak az unokáimnak jelentene majd hasznot. Azt gondolom, hektáronként legalább ötszázezer forint állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy õshonos fákat ültessek újra a területemre. Különben ennek nagy része a mûvelésre úgyis elmenne. S nem mellékesen: a nyárfát 150 év alatt ötször tudom levágni, míg a tölgyet csak egyszer. Majdnem másfél hektár erdõterülettel rendelkezem, s nemrég vágtam le és ültettem be nemesnyárfákkal. Arról viszont lehet szó, hogy a csemeték közül azok helyére, melyek nem élednek meg, õshonos fajokat tegyek a földbe – mondta a férfi.

 

 

„ Nem akadályozhatja meg"

 

„ Az õshonos fajok utáni normatív támogatás mértékérõl a jelenlegi helyzetben beszélni olyan, mintha egy tervezés alatt lévõ ház esetén azon morfondíroznánk, milyen színû lesz a függöny. Véleményem szerint a Szigetköz Tájvédelmi Körzet területén – mely a nemzeti park alapja lehet – kevés a magántulajdonban lévõ erdõ, s az állami támogatás esetleges növelésére sincs még kidolgozott koncepció. A nemesnyárak kifutási ideje 25–30 év lehet, s ha garanciát látunk arra, hogy ezután csak õshonos fajok kerülnek a Szigetközbe, akkor ez nem akadályozhatja meg a nemzeti park létrejöttét."

 

Kapcsolódó cikkek >>

 

A fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>

Ismét a fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>

Dunamenti Nemzeti Park: Az érdek közös (2003-02-19) >>

A megyei bizottság Soboron tájékozódik (2003-02-23) >>

Másfél milliárd a Szigetköznek (2002-09-19) >>

 

 

 

 

           

Kapcsolódó linkek:

 Fertõ-Hanság Nemzeti Park