Alig egy százalékon múlt a döntés                   

 

 

           

            Cséfalvay Attila

2004-01-26

 

           

            A vadászati közösség hétfõi dunakiliti közgyûlésén a vadászati jog gyakorlásának eldöntésekor a többség a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft.-re szavazott, melynek több helyi polgármester is tagja.

 

 

 

           

           

Értük folyik a harc: Két társaság harcol a szarvasok kilövésének jogáért.        

Az eddigi joggyakorló, a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. (KAEG) megtámadja a végeredményt, s új közgyûlés összehívását kezdeményezi. A közel tizenegyezer hektáros szigetközi terület feletti vadászati jog gyakorlójának kilétérõl döntöttek hétfõn Dunakilitin. A tulajdonosi közgyûlést azért hívták össze, mert a helyi földtulajdonosok és vadászok elégedetlenek voltak az eddigi joggyakorlóval: információink szerint nyolc külföldi vadász bérelte szinte az egész területet, s a helyiek nem kaptak elég lehetõséget.

 

Korábban nyolc szigetközi polgármester ezért egy gazdasági társaságot alapított, s a földtulajdonosok megbízásából közgyûlés összehívását és a KAEG Rt. visszahívását kezdeményezte. A sikerre csak a összterület felénél nagyobb „összegyûjtött" föld esetén volt lehetõségük.

 

 

Parázs hangulatú közgyûlés

 

 

Nem lesz fagyûjtés?

 

Azt, hogy a vadászati jog kezelõjének lenni anyagi haszonnal is jár, bizonyítja, hogy a vadásztatásért csatározó társaságok mindent bevetnek a siker érdekében. Dunaszigeten szóbeszéd tárgya, hogy a helyi földtulajdonosoknak megüzenték: ha a rossz oldalon teszik le a voksot, akkor legközelebb elfelejthetik a közeli erdõkben a fagyûjtést.          

Az új kft. számára a feladat nem volt egyszerû, hisz az állami tulajdon 48 százalékot tesz ki, melynek fele az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságé. Információink szerint az igazgatóságot mindkét oldal képviselõi korábban már megkeresték szavazatukat kérve. A tegnap délelõtti közgyûlésen jelen voltak az ötven hektár alatti tulajdonosokat képviselõ jegyzõk, a KAEG Rt. és az újonnan alakult Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. – melynek több polgármester is tagja – képviselõi. A parázs hangulatú közgyûlésen elhangzottak érvek és ellenérvek a napirend kapcsán.

 

A rendezvényen a KAEG Rt. képviselõi elmondták: õk a vadászati jog gyakorlójaként megfelelõen látták el feladatukat. Kemény vádak is elhangzottak részükrõl: eszerint a részt vevõ jegyzõk csak polgármesterüknek engedelmeskednek ebben az ügyben. Ezt az érintettek cáfolták.

 

 

Megtámadják a döntést

 

A vízügy a voksolásnál végül egyik oldalnak sem kedvezett, az Éduvízig jogi képviselõje a legfontosabb kérdésekben tartózkodott a szavazásnál. Így a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. a közgyûlésen 50,93 százalékot szerzett, s minden napirendi pontot elfogadtak. Eszerint a továbbiakban a vadászati jog gyakorlója a fõként polgármesterekbõl megalakult társaság. Dr. Magas László KAEG-vezérigazgató rögtön be is jelentette: nem fogadja el a döntést, s új közgyûlés összehívását kezdeményezi.

 

 

„ Jogszerûek voltunk"

 

Schmatovich Mátyás, Bezenye polgármestere elmondta: mivel a többségi tulajdon a kezükben van, ezért úgy érzi, törvényesen váltották le a vadászati jog gyakorlóját.

 

– Úgy érzem, ezt a fordulót megnyertük – kezdte a polgármester. – Bár a KAEG vezérigazgatója elmondása szerint a közigazgatási hivatalnál is meg akarja támadni a szavazás végeredményét, mi jogszerûen jártunk el. Törzsök Gyula, a Kisalföld Vadásztársaság fõvadásza a közgyûlésen azzal érvelt, hogy nem tudjuk, mit veszünk a nyakunkba, s rengeteg gonddal jár a vadászati jog kezelése. Kérdem én: akkor miért ragaszkodnak foggal-körömmel hozzá? – mondta Schmatovich Mátyás.

 

 

Új közgyûlést akarnak

 

Dr. Magas László, a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: véleménye szerint jogszerûtlenül hívták össze a közgyûlést. Mint elmondta, pereskedni egyeõre nem kívánnak, inkább egy, a hatályos törvényeknek megfelelõ közgyûlés összehívását kezdeményezik. Az igazgató szerint ezt már régen megtették volna, ha a Felsõ-szigetközi Vadászati Kft. nem hátráltatta volna õket. A közgyûlésre – a tervek szerint február-március körül – természetesen a földtulajdonosokat is meghívják.

 

 

 

 

           

            Vadászati jogért harcolnak