Aggasztóan megrekedt szigetközi tárgyalások             

 

 

           

            2003-08-31

 

           

            Az elmúlt másfél évben megrekedtek a magyar–szlovák tárgyalások a Szigetköz és a Duna ügyében, sok az elvesztegetett idõ – állítják a hétvégén Ásványrárón tartott sajtótájékoztató résztvevõi. .

 

 

 

           

           

Szigetköz        

Mint kiderült, a szlovákok mobil törpe vízi erõmûvet terveznek DunakilitinélMedgyesy Balázs, a Fidesz zöldtagozatának elnöke elmondta: az emberek azt tapasztalják, hogy az egész Szigetköz területén csökken a talajvíz szintje, s ez kihat a mezõgazdaságra. Másfél éve a kormányváltás után egyik napról a másikra teljesen abbamaradtak a magyar–szlovák tárgyalások a Szigetköz és a Duna sorsáról. Ha nem látnak elõrelépést, akkor megvizsgálják, hogy kinek az érdekében áll ez a halogatás.

 

Székely László volt dunai kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a két kormány között megállapodás született, miszerint a hágai ítélet kihirdetése után haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek. Ezt addig folytatják, amíg vagy meg nem állapodnak az ítélet végrehajtásáról, vagy újabb ítélet meghozatalát kérik a gyakorlati megvalósításról. Székely László elmondta: négy éven keresztül harcoltak a Magyarországot megilletõ vízmennyiségért, melynek ellopása a köztársaság szuverenitásának súlyos megsértése. A korábbi tárgyalások során sikerült elérni azt, hogy Szlovákia lemondott egy alsó erõmû építésérõl és elismerte, hogy több víz jár hazánknak. A Hágai Nemzetközi Bíróság az egyetlen partnerünk ebben a kérdésben – állítja Székely László. – Mi az akaratunkat nem tudjuk rákényszeríteni Szlovákiára.

 

Dr. Pap János országgyûlési képviselõ szerint a Szigetköz rehabilitációját ma már nem ökológiai, hanem területfejlesztési kérdésként kezelik. Kitért az elektromos halászat kérdésére is, melyet minisztériumi szinten is tárgyaltak. A képviselõ nem érti, Dunakilitinél miért engedélyezik ezt a tevékenységet, hisz éppen ez a rész táplálja vízzel a Szigetközt.

A Mavel Group nevû szlovák konzorcium az 1842-es folyamszelvényben, Dunakilitinél egy törpe vízi erõmû építésére kért szakhatósági engedélyt nemrégiben. Ezek beszerzése után 6–8 hónappal már mûködhetne az a három turbina, melyeket a mostani elzárótáblák kiemelése után lehetne a helyére engedni. Információink szerint az ipari csoport a szlovák kormánybiztossal is tárgyalt már az ügyben.

 

 

Korábbi megbeszélések

 

Dr. Pap János, az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke szerint még mielõtt beadta volna az ehhez szükséges dokumentumokat, a szlovák cég – melynek cseh, kanadai és lengyel tagjai is vannak – már tárgyalásokat folytatott az illetékes hatóság szakembereivel a dunakiliti duzzasztómû hidrológiai adatai alapján. Az alelnök elmondta: ez azt jelenti, hogy

 

a konzorcium már korábban konzultált azokkal, akiknek egyébként tudniuk kellene, hogy törvény és országgyûlési határozat tilt bármit, ami a dunakiliti duzzasztómû mûködésével kapcsolatos.

A tervek szerint a késõbbi beruházók és üzemeltetõk között szerepelhet ennek a hatóságnak is néhány cége. Ez a csoport a vízerõ-hasznosítási projekt megvalósításában mint beruházó is részt szeretne venni, potenciális magyarországi befektetõkkel együttmûködve. Nem zárkóznak el a közös beruházási formától azzal a céggel sem, amellyel a konzultációt folytatták.

 

 

A félelmek nem alaptalanok

 

Pap János emlékeztetett arra az 1992-es elképzelésre, miszerint a tározót a hajózás elõsegítésére kell használni. Ha egyszer duzzasztanak és vízszintet emelnek, akkor ehhez megfelelõ erõmû szükséges, nem pedig törpelétesítményre van szükség. Az alelnök aggodalmasnak tartja a lehetõséget: úgy véli, hogy a kormány ezek után késõbb kijelentheti, hogy itt az erõmû felépítését be kell fejezni.

 

Székely László volt dunai kormánybiztos úgy véli, hogy a félelmek még ennél is súlyosabbak. A vízügy jelenlegi szándéka szerint – s az illetékes miniszter nem is cáfolta ezt az értesülést – nemcsak a korábbi vízügyi hatósági feladatok kerülnének így gyakorlatilag a beruházó szervezethez, hanem az összes környezetvédelmi hatósági feladat, melyet korábban a környezetvédelmi felügyelõség végzett. Székely László szerint nemcsak a Bõs–Nagymarost érintõ kérdésekben, hanem a legkülönbözõbb magyarországi ügyekben találkozni lehet majd ezzel a jelenséggel.

 

 

„ Ne legyen kihasználatlan"

 

Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere véleménye szerint az erõmû a megépített rendszeren belül is mûködhetne, hisz megvan erre a lehetõség. Bár a konkrét terveket még nem ismeri, alapjában véve támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a dunakiliti mûtárgy minél jobb hasznosulása érdekében születnek, hisz az senkinek sem lenne jó, ha kihasználatlanul menne tönkre. A polgármester elmondta: hivatalukba megérkezett az a kérelem, mely szakhatósági állásfoglalást kér a helyi önkormányzattól.

 

 

Adott volt a feltétel

 

Janák Emiltõl, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõjétõl megtudtuk, hogy õk csak az ÉDÁSZ-szal folytattak tárgyalásokat ebben a kérdésben, a konzorcium illetékesével azonban korábban nem beszéltek. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. korábban részt kívánt venni egy hasonló befektetésben, ám késõbb elállt terveitõl. A szakhatósági kérelmek elbírálása jó esetben két hónap alatt megtörténhet.

Az igazgató elmondta: a szlovák konzorcium olyan megújuló energiaforrások lehetõségét kereste, melyhez a feltételrendszer az érintett területen már adott. A dunakiliti duzzasztómû ennek tökéletesen megfelelt, ezért esett a választás erre a helyszínre. Az Éduvízig csak hatóság, az erõmû üzembe helyezésének kérdésében érintett, befektetõként nem kíván részt venni a duzzasztómû üzembe helyezésében.

 

Kapcsolódó cikkek >>

 

A közös érdek összetart (2003-05-21) >>

A megsebzett Szigetköz (2003-06-06) >>

A megyei Szigetköz Bizottságot nem hívták meg (2003-04-14) >>

A nemzeti park hajthatatlan (2002-11-25) >>

Aggályos pályázat a Szigetközben (2003-07-23) >>

 

 

           

            Kétszázmilliós igény a Szigetköz rehabilitációjára        

            Remény Szigetköz számára