A Duna becsületéért szóltak                       

 

            2006-02-18

 

            Győr önkormányzata a Mosoni-Duna tervezett szabályozásáról tartott nyilvános fórumot.

 

A Védegylet, amely megfogalmazta a Mosoni-Duna vízszintszabályozásának tervével kapcsolatos kifogásait lapunk hasábjain (Kisalföld, február 4., Szervezkedés a gönyűi duzzasztás ellen?), nem vett részt a fórumon a győri városházán. Így a szakértői tájékoztatások után szinte csak a folyó tervezett rehabilitációja mellett álló vélemények hangzottak el. Balogh József polgármester arról beszélt, milyen régi probléma az alacsony vízállás a megyeszékhelyen, pedig a győriek szeretnék úgy érezni: tényleg a folyók városában élnek, nem a pocsolyákéban, a bokáig érő vizekében. Turisztikai, gazdasági, ökológiai indokok, a sportszeretők érvei erősítették: vissza kell adni a Duna becsületét.

 

A vízbetáplálás növelése nem vezethet sikerre

 

A kétéves tervezőmunka eredményét, amelyhez a győri önkormányzat pályázati támogatást nyert, Helyes Péter, a városépítési iroda csoportvezetője ismertette. A cél a megfelelő – a mainál mintegy két méterrel magasabb – vízszint biztosítása a Mosoni-Duna alsó szakaszán, Győr belterületén, azaz a hetvenes évek előtti állapot visszaállítása. A szakértők arra jutottak, hogy a vízbetáplálás növelése nem vezethet sikerre. Bármennyivel növelnék a Mosoni-Dunába érkező vízmennyiséget, alsó szakaszán nem emelkedne a vízállás, a felsőbb részeken viszont árvizek lennének.

 

Közös ügy a változtatás

 

Medgyasszay László országgyűlési képviselő szerint nem vitatható, hogy ez a környéken élők közös ügye és időszerű a változtatás. A várost biztosította arról, hogy a megyei önkormányzat ebbéli elképzeléseit támogatja. Bertalan Iván ugyancsak ezzel kezdte hozzászólását. A kimlei  alpolgármester szerint is a folyó alsó megtámasztására van szükség. Ha ez megoldódik és növekszik a Mosoni-Dunán a vízszint, annak hajózást javító előnyeit települése is kihasználhatná. Kajakkikötő építésének tervét és más turisztikai fejlesztéseket  alapozhatna meg. Ha kész a gumigát, akkor javaslata alapján azt is érdemes megvizsgálni, hogy a zúgókon működhetnének-e áramtermelő hajók.

 

Mérlegelni kell a pozitív és a negatív hatásokat

 

A gyakran széthúzó győrieknek most össze kell fogniuk, végre ki kell állnunk a közös célért – hangsúlyozta Szekendi István hajóskapitány és indokait nagyapja, édesapja és saját, a vízhez kapcsolódó emlékeivel támasztotta alá. Törzsök Gyula gönyűi polgármester a Duna menti részek kiszáradását tanúsító jelekről beszélt, arról, hogy a vízinövényeket homokiak váltják. S szerinte mint minden környezeti beavatkozásnál, a mesterséges vízszintszabályozó megvalósítása előtt is mérlegelni kell a pozitív és a negatív hatásokat. Érdekességként megemlítette: az 1600-as években is ott volt a torkolat, ahova most kerülne a gáttal.

– Félreértés, hogy minden zöld ellenzi a tervet, mi nem látunk más megoldást a vízszintemelésre – kezdte hozzászólását a Zöld Demokraták nevében Kósa Ferenc megyei elnök. Az azonban nem mindegy szerinte, milyen lesz a gát, mekkora hajókat enged majd át.

 

A Reflexnek aggályai vannak

 

A Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke viszont komoly aggályainak adott hangot a tervezett gáttal kapcsolatban. Lajtmann József a tegnapi találkozón egyedüliként ellenezte azt, bár úgy vélte, „egy hajóban evez" a többi felszólalóval, és közel áll hozzájuk, hiszen egyetért azzal a szándékkal, mely szerint a vízszint emelése kívánatos. A kialakult helyzet okait magyarázva mondta el, hogy a hetvenes évek eleji kotrások csökkentették a hordalékot a Nagy-Dunában, amelynek nyomán megszűnt az az alátámasztás, amit korábban a Mosoni-Dunának természetes módon biztosított. A medersüllyedést kiküszöbölve kellene megoldani szerinte a problémát, a fenék helyreállítása – úgy véli – megszüntetné a kedvezőtlen helyzet kiváltó okát. A mederemelés  szerinte,  bár nagyon költségigényes beruházással, de  megoldható, és mindkét ország, azaz Magyarország és Szlovákia  beleegyezése kell hozzá.

A város által tervezett védmű környezeti problémákat, pusztulást okoz. A folyó energiája csökkenne, lassulásra, ülepedésre kellene számítani és Győrnél „pangó vízre".  Nem vitatom, hogy jogosak a vízi sportot kedvelők igényei, az idegenforgalom vízszintemelés mellett szóló indokai. Azonban mint minden környezetvédő, én is mindenféle gátépítést ellenzek – hangsúlyozta Lajtmann József.

 

A jó vízminőség továbbra is fontos

 

A kétéves előkészítő munkában részt vevő egyik tervező, Dunai Ferenc  válaszában leszögezte: a vízdinamika, a szintváltozások megmaradnának, és nem lassulna a folyó. Azt is megerősítette, hogy a szakemberek fontos szempontja a jó vízminőség elérése és csak olyan védmű épülhet, ami a vízi élőlények mozgáslehetőségét biztosítja.