70 millió árvízvédelemre 

2006-01-09

A Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék, s tavasszal árhullám vonulhat le

folyóinkon.

 

 

Kattintson a képre >>

A Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék, s tavasszal árhullám vonulhat le

folyóinkon: nagysága a hóolvadás gyorsaságától függ. A védművek megerősítése,

kaszálás és a csatornák karbantartása is szükséges.

 

? A közeljövőben nem várható nagyobb belvízveszély ? kezdte Janák Emil, az Észak-dunántúli

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig) vezetője. ? Sőt, javul a

helyzet a kisebb vízfolyásoknál időközben beállt fagyok miatt. A Marcal és a

Rábca menti belvízi öblözetben, valamint a szigetközi szakaszmérnökség területén

továbbra is érvényben van az elsőfokú belvízvédelmi készültség. Az elöntött

terület nagysága meghaladja a 12 ezer hektárt. Várhatóan a fagyok miatt a hét

közepén megszűnhet a készültség: természetesen később azért újra lehetnek

hasonló gondok.

 

Majdnem kétszer annyi hó esett

 

? Az árvízhelyzet leginkább az időjárástól függ. El kell azonban mondani, hogy

bár most mindenki a belvízre koncentrál, időközben a vízgyűjtőkön ? s nem csak a

magasabb hegyekben ? rengeteg hó esett: az ilyenkor szokásos 190 százaléka.

Főleg a Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék.

 

? Nagy az esély a tavaszi árvízre, ám ennek nagysága az olvadás sebességétől

függ. Annyi már tudható, hogy biztosan nem átlagos év lesz az idei: a ?hóban

tárolt vízkészlet" ezt mutatja, pedig még csak január van."

 

Védművek: felújítás szükséges

 

Az Édukövízig működési területének vízkár-elhárítási helyzetét a Duna és a Rába

vízjárása határozza meg, de számolni kell a kisebb folyók és vízfolyások,

belvízlevezető csatornák árvízi hatásával is. Az igazgatóság kezelésében 458

kilométer első-, 30 kilométer másodrendű árvízvédelmi vonal, 1231 kilométer

csatorna és vízfolyás van: a védvonalak kiépítettsége 62 százalékos. Nemrégiben

megvizsgálták az árvízvédelmi töltéseket, a belvíz- és kettős hasznosítású

csatornákat és a vízfolyásokat, valamint műtárgyakat, szivattyútelepeket,

véderdőket.

 

A tapasztalatok szerint a töltéskoronák általában járhatók, csapadékos

időszakban közvetlen beavatkozást igényelnek. Az árvízvédelmi művek jelentős

részén egyszeri kaszálás történt. A gyeptakaró állapota folyamatosan romlik,

jelentős a gyomfertőzöttség, megjelent a nád és a fás szárú gyomnövényzet. Az

anyagi fedezet hiánya miatt a belvíz- és kettős hasznos ítású csatornák 46

százalékán, a vízfolyások 41 százalékán történt egyszeri, valamint mederkaszálás.

 

Ez jóval a műszaki igényszint alatt van: a medrek vízlevezető képessége így

csökken. A műtárgyaknál minimális a fenntartottsági szint, de a működőképesség

mindegyiknél biztosított. A vízkár-elhárítási létesítmények üzemeltetéséhez

szükséges feladatokat ? a pénzügyi fedezet függvényében ? az igazgatóság

elvégezte. A vízkár-elhárítási rendszerek üzemeltetése egyes esetekben csak

minimális szinten biztosított, a fenntartási munkáknál nagy az elmaradás. Ebből

adódóan jelentős a felújítási és beruházási igény: a művek állapota folyamatosan

romlik.

 

Alsó-Szigetköz nagyobb veszélyben

 

? A védművek állapotáról készült felmérés után, többek közt a belvízelvezetés

miatt megelőző intézkedésre van szükség ? folytatta Janák Emil. ? Ehhez anyagi

támogatást kértünk a kormányzattól, mivel nem megfelelő a védművek helyzete.

Hetvenmillió forintot kérünk azonnali beavatkozásra: ebből többek között a kis

vízfolyásoknál kaszálásra, cserjék tisztítására, csatornák karbantartására

költenénk.

? A Duna árvízlevezetésének csökkenését állapította meg a szigetközi szakaszon a

nemrégiben Phare-pénzből végzett vizsgálatunk: a tavaszi árhullám elleni

védekezésben ez is szerepet játszhat. Ez leginkább az alsó-szigetközi szakaszt

érintheti ? mondta Janák Emil.

 

Nincs árvíz-, és belvízkészültség