LEPKÉSZEK  /  LEPKÉK

Rézbányai László

 

Tudományos publikációi

 

 

 

I. Bakony-bibliográfia (Macrolepidoptera)

 

 (Lepkészeti publikációk, melyek kizárólag északi-bakonyi témákkal foglalkoznak, vagy északi-bakonyi témákat is tárgyalnak)

 

 (Eredeti címekkel, zárójelben az esetleges német nyelvű összefoglalások címeivel, valamint idegen nyelvű címek esetében a magyar fordításokkal és esetleges további megjegyzésekkel)

 

 

 

 

 

Rézbányai, L. (1973a): Faunánkra új nagylepkefajok az Északi-Bakonyból. (Neue Macrolepidopteren-Arten für die Fauna von Ungarn aus dem Nord-Bakony-Gebirge). Folia entomologica hungarica 26: 229-232.

 

                - „Euphia (Larentia)” scripturata, Mythimna unipuncta, Abrostola agnorista.

 

 

 

Rézbányai, L. (1973b): Levél a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum által szervezett Bakony-kutató ankét résztvevőihez. (Brief an die Teilnehmer der vom Zircer "Bakonyer Naturwissenschaftlichen Museum" organisierten Bakony-Symposium). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém) 12: 32-33.

 

                - Megjegyzés: Az ebben a munkában a Bakonyból jelentett „Coenotephria (Larentia) salicata” egy tévedés, a Perizoma didymata-ról van itt helyesen szó (lásd Rézbányai, 1977b)!

 

 

 

Rézbányai, L. (1973c): Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján I. (Qualitative und quantitative Untersuchungen über die Nachtgrossfalter-Fauna des Nord-Bakony-Gebirges, Ungarn, I.). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém = Publ. Mus. Comit Vesprimiensis) 12: 395-450.

 

 

 

Rézbányai, L. (1974a): Quantitative faunistische, ökologische und zönologische Forschungsmethode mit Lichtfallen und deren Ergebnisse bei den Grossschmetterlingen. Folia entomologica hungarica 27 Suppl.: 183-190.

 

                - (cím magyarra fordítva: Kvantitatív faunisztikai, ökológiai és cönológia kutatási módszer fénycsapdákkal és ennek eredményei nagylepkéknél.)

 

 

 

Rézbányai, L. (1974b): Vándorlepkék fogási adatai, fénycsapdagyűjtés alapján. Wanderfalter-Daten aus Westungarn. Folia entomologica hungarica 27: 247-249.

 

 

 

Rézbányai, L. (1975a): Adatok Magyarország Eupithecia-faunájához. (Angaben über die Eupithecia-Fauna von Ungarn). Folia entomologica hungarica 28: 231-233.

 

                - (Eupithecia trisignaria, lariciata, lanceata, tantillaria)

 

 

 

Rézbányai, L. (1975b): Hidegkedvelő, hazai viszonylatban főleg montán típusú éjszakai nagylepkefajok előfordulása az Északi-Bakonyban.   (Interessante, in Ungarn hauptsächlich "montane" Nachtfalterarten im Nord-Bakony-Gebirge). Folia entomologica hungarica 29: 153-155.

 

                - Megjegyzés: Az ebben a munkában a Bakonyból jelentett „Coenotephria (Larentia) salicata” egy tévedés, a Perizoma didymata-ról van itt helyesen szó (lásd Rézbányai, 1977b)!

 

 

 

Rezbanyai, L. (1977a): Insektensammeln mit Lichtfallen. Mitt. Naturf. Ges. Luzern 25: 161-176.

 

                - (cím magyarra fordítva: Rovargyűjtés fénycsapdákkal.)

 

 

 

Rézbányai, L. (1977b): Boreális típusú faunaelem, a Colostygia didymata L. az Északi-Bakonyból. (Colostygia didymata L. aus dem Bakony-Gebirge). Folia entomologica hungarica 30: 174.

 

                - Megjegyzés: Először tévedésből, mint „Coenotephria (Larentia) salicata” jelentve (lásd fent a Rézbányai, 1973b és Rézbányai, 1975b)!

 

 

 

Rézbányai, L. (1979a): Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján II. - 4. Somhegy 2. rész, 5. Ráktanya, 6. Zirc-arborétum. (Qualitative und quantitative Untersuchungen über die Nachtgrossfalterfauna des Nord-Bakony-Gebirges, Ungarn, II.). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém = Publ. Mus. Comit Vesprimiensis) 14: 139-191.

 

 

 

Rézbányai, L. (1979b): Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepke-gyűjteményéből, 1969-ig. (Fundortangaben bis zum Jahre 1969 aus der Grossschmetterlingssammlung des Bakonyer Naturwissenschaftlichen Museums, Zirc, Ungarn). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém = Publ. Mus. Comit Vesprimiensis) 14: 193-197.

 

 

 

Rézbányai, L. (1979c): Az Északi-Bakony nappali nagylepkefaunája (Die Tagfalterfauna des Nord-Bakony-Gebirges, Ungarn). A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei (Resultationes investigationum rerum naturalium Montium Bakony) 12: 1-71, Zirc.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1980a): Theria primaria  HAWORTH  1809  (= rupicapraria  f. ibicaria  HERRICH-Schaeffer 1852), eine neuerkannte Spannerart auch in der Schweiz und in Vorarlberg in Oesterreich nachgewiesen. Mitt. Entomol. Ges. Basel 30: 33-44.

 

                - (cím magyarra fordítva: Theria primaria  HAWORTH  1809  (= rupicapraria  f. ibicaria  HERRICH-Schaeffer 1852), egy újabban felismert araszolófaj Svájcból és Vorarlbergből, Ausztria is kimutatva.)

 

 

 

Rézbányai, L. (1980b): Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján III. (Qualitative und quantitative Untersuchungen über die Nachtgrossfalterfauna des Nord-Bakony-Gebirges, Ungarn III.) Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém = Publ. Mus. Comit Vesprimiensis) 15: 141-168.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1981a): Die ostasiatische Unterart von Eucarta (Callogonia) virgo TR.: ssp. griseofulgens KOVACS 1968, auch in der Südschweiz. Mitt. Entomol. Ges. Basel 31: 81-89.

 

                - (cím magyarra fordítva: Az Eucarta (Callogonia) virgo TR. keletázsiai alfajának: ssp. griseofulgens KOVACS 1968, előfordulása Délsvájcban.) – Megjegyzés: Később nevezékileg többször helyesbítve! Az Alpoktól délre élő virgo-alfaj érvényes neve ma ssp. spencei BOISDUVAL 1840 (syn.jun. euroargenta REZBANYAI-RESER 1999).

 

 

 

Rézbányai, L. (1981b): Kiegészítések és megjegyzések néhány nagylepke elterjedésének újabb hazai adataihoz (Additions and notes to the distribution of some Macrolepidoptera species in Hungary). Folia entomologica hungarica 42 (34): 241-242.

 

                - (az akkori nevezék szerint: Hada proxima, Nudaria mundana, Rhyacia latens, Autographa v-aureum, Thera stragulata, Xanthorhoe montanata, Entephria cyanata, Discoloxia blomeri, Eupithecia lariciata, Ennomos quercaria, Gnophos pullata, Entephria caesiata)

 

 

 

Rézbányai, L. (1981c): Az Eilema pseudocomplana DANIEL Magyarországon. - Eilema pseudocomplana DANIEL in Ungarn. Folia entomologica hungarica 42 (34): 242-246.

 

 

 

Rézbányai, L. (1981d): Az Északi-Bakony Eupithecia-faunájának alapvetése (Lepidoptera: Geometridae). (Grundriss der Eupithecien-Fauna des Nord-Bakony-Gebirges in Ungarn). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Mitt. Mus. Komit. Veszprém = Publ. Mus. Comit Vesprimiensis) 16: 167-177.

 

 

 

Rézbányai, L. (1982a): Nagylepkefaunisztikai kutatásaim 9 éve (1967-75) az Északi-Bakonyban. - Erforschung der Grossschmetterlingsfauna im Nord-Bakony-Gebirge, Transdanubien, Ungarn, während neun Jahren, 1967-75). - "A Magas-Bakony természettudományi kutatásainak újabb eredményei", Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc: 77-89.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1983a): Agrochola dujardini  DUFAY 1976  bona species  oder nur subspecies von nitida D. & SCH. 1775? Wissenswertes über die beiden Taxa sowie ihre Verbreitung in der Schweiz (Lep., Noctuidae). Nota lepidopterologica 6: 137-174.

 

                - (cím magyarra fordítva: Agrochola dujardini  DUFAY 1976  bona species, vagy csak a nitida D. & SCH. 1775 alfaja? Tudnivalók a két taxonról és elterjedésükről Svájcban.). – Megjegyzések: A dujardini neve azóta megváltozott, ma pistacinoides (d’AUBUISSON, 1867). A taxon e publikáció cáfoló véleménye ellenére általában ma is mindenütt, mint önálló faj szerepel, ami nem valószínű. Magyarországon feltehetőleg nem fordul elő (elterjedés: Délnyugateurópa).

 

 

 

Rézbányai, L. (1983b): Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján IV. Bakonybél és Porva-Csesznek vasutállomás. (Qualitative und quantitative Untersuchungen über die Nacht grossfalter-Fauna des Nord-Bakony-Gebirges, Ungarn, IV.). Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyensis 2: 105-172.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1984a): Angaben zur Morphologie von Mesapamea secalella REMM 1983, der vor kurzem erkannten Zwillingsart von M. secalis LINNAEUS 1758, und zu deren Vorkommen in der Schweiz und in Ungarn (Lep., Noctuidae). Mitt. Schweiz. Entomol. Ges. 57: 239-250.

 

          - (cím magyarra fordítva: Adatok a Mesapamea secalella REMM 1983, egy a Mesapamea secalis LINNAEUS 1758 röviddel ezelőtt felismert ikerfajának morfológiájához és elterjedéséhez Svájcban és Magyarországon.) – Megjegyzés: A secalella ma érvényes neve Mesapamea didyma (ESPER, 1788).

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1985a): Zur Häufigkeit der verdunkelten Formen von Biston betularia L. und Elkneria pudibunda L. an einigen Orten in der Schweiz und in Ungarn, Stand 1979 (Lepidoptera: Geometridae bzw. Lymantriidae). Mitt. Entomol. Ges. Basel 35: 1-16.

 

          - (cím magyarra fordítva: A Biston betularia L. és Elkneria pudibunda L. sötét formáinak elterjedéséről néhány helyen Svájcban és Magyarországon.)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1986a): Zur Verbreitung, Häufigkeit, Oekologie, Phänologie und Populationsdynamik von Spilosoma menthastri ESP. und Spilarctia lubricipeda L. (sensu FORSTER & WOHLFAHRT 1960) in der Schweiz, in Frankreich, Deutschland und in Ungarn. Linzer biol. Beitr. 18 (1): 117-167.

 

          - (cím magyarra fordítva: A Spilosoma menthastri ESP. és Spilarctia lubricipeda L. (sensu FORSTER & WOHLFAHRT 1960) elterjedéséhez, gyakoriságához, ökológiájához, fenológiájához és populációdinamikájához Svájcban, Franciaországban, Németországban és Magyarországon.) - Megjegyzés: A menthastri neve ma helyesen Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758), az itt lubricipeda-nak nevezett fajé pedig Spilosoma lutea (HUFNAGEL, 1766)!

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1986b): Zur Macrolepidopterenfauna vom Monte Generoso, Kanton Tessin. 2. Bellavista, 1220 m (Lepidoptera, Macroheterocera). Entomol. Ber. Luzern Nr.16: 41-144.

 

                - (cím magyarra fordítva: A Monte Generoso, Kanton Tessin, nagylepkefaunájához. 2. Bellavista, 1220 m.) – Megjegyzés: összesen 8 oldalon foglalkozik 2 fejezet a délalpesi „Bellavista”, valamint a Stájerházak (Kőszegi-hegység) és Ráktanya (Északi-Bakony) éjszakai nagylepkefaunájának összehasonlításával.

 

 

 

Rézbányai-Reser, L. (1990a): Megjegyzések a Maculinea rebeli HIRSCHKE boglárkalepkefaj esetleges bakony hegységi elöfordulásához és a rebeli-kérdéshez általában (Lep., Lycaenidae) (Bemerkungen zum etwaigen Vorkommen der Bläulingsart Maculinea rebeli HIRSCHKE im Bakony-Gebirge und zur rebeli-Frage im allgemeinen.). Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyensis (Bakonyi Természettudományos Múzeumok Közleményei) 9: 77-80.

 

 

 

 

 

II. További, Magyarországot közvetlenül érintő lepkészeti publikációk

 

A szerzői név pontosan a publikációk szerint írva (ékezetekkel, vagy azok nélkül)!

 

 (Eredeti címekkel, zárójelben az esetleges németnyelvű összefoglalások címeivel, valamint idegen-nyelvű címek esetében a magyar fordításokkal és esetleges további megjegyzésekkel)

 

 

 

Rézbányai, L. (1968): Faunánkra új bagolylepkefaj, a Hyppa rectilinea ESP. (Hyppa rectilinea ESP., neu für die Fauna von Ungarn). Folia entomologica hungarica 21: 194-196. (Kőszegi hg.)

 

 

 

Rezbanyai, L. (1969): Új araszolólepke (Hydrelia testaceata DON.) Magyarországon. (Hydrelia testaceata DON., neu für die Fauna von Ungarn). Folia entomologica hungarica 22: 255-256. (Kőszegi hg.)

 

 

 

Rézbányai, L. (1972): Vizsgálatok a Balaton délkeleti (Balatonszabadi-Zamárdi) partvidékének nagylepkefaunáján.  (Untersuchungen  über die Macrolepidopterenfauna des südöstlichen Plattenseeufers). Folia entomologica hungarica 25: 229-252. (Diplomamunka röviditett változata)

 

 

 

Rézbányai, L. (1974c): A Kőszegi-hegység nagylepkefaunája. (Die Grossschmetterlingsfauna des Günser-Gebirges, Ungarn). Folia entomologica hungarica 27: 139-182. (Doktori disszertáció röviditett változata)

 

 

 

Rézbányai, L. (1975c): Kiegészítések és helyesbítések "A Kőszegi-hegység nagylepkefaunája"-hoz. (Ergänzungen und Berichtigungen zur "Grossschmetterlingsfauna der Köszeger-Gebirge). Folia entomologica hungarica 29: 156.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1980c): Horisme laurinata SCHAWERDA, 1919 bona species a hazai faunának is tagja (Horisme laurinata SCHAWERDA, 1919, bona species auch in Ungarn nachgewiesen). Folia entomologica hungarica 41 (33): 371-373.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1981e): Die Verbreitung der Horisme-Arten tersata DENIS & SCHIFFERMUELLER 1775 und laurinata SCHAWERDA 1919 in Europa (Geometridae). Nota lepidopterologica 4: 159-166.

 

       - (cím magyarra fordítva: A Horisme tersata DENIS & SCHIFFERMUELLER 1775 és laurinata SCHAWERDA 1919 elterjedése Európában.)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1983c): Namensänderung (Rezbanyai = Reser). Entomol. Ber. Luzern 10: 110.

 

          - (cím magyarra fordítva: Névváltoztatás.)

 

 

 

 

 

III. További, Magyarországot csak közvetve érintő lepkészeti publikációk

 

(pl. taxonómiai tárgyú munkák Magyarországon is előforduló vagy esetleg várható fajokról)

 

 

Rezbanyai, L. (1978a): Ein gutes äusseres Merkmal zur Trennung der Arten Amphipyra pyramidea L. und A. berbera RUNGS, sowie zwei neue Schweizer Fundorte der letztgenannten Art. Mitt. Entomol. Ges. Basel 28: 5.

 

- A szerző megállapítja, hogy az utolsó hasi lemez a pyramidea és a berbera nőstényei esetében eltérő formájú (pyramidea jóval szélesebb, téglalap alakú, berbera majdnem négyzet alakú), így a két faj nősténye ennek alapján minden preparálás nélkül is rendszerint jól elkülöníthető.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1978b): Eine Lösung für die Horisme (Phibalapteryx) tersata-testaceata-Frage: Horisme laurinata SCHAWERDA 1919 bona species mit der forma nova griseata. Mitt. Entomol. Ges. Basel 28: 57-71.

 

 

 

Rezbanyai, L. & Whitebread, S. (1979): Thera  albonigrata Gornik 1942 (variata sensu auct.) eine neuerkannte Spannerart für die Fauna der Schweiz. Mitt. Entomol. Ges. Basel  29: 109-116.

 

 - Megjegyzés: Az albonigrata neve ma helyesen britannica (TURNER, 1925).

 

 

 

Rezbanyai, L. (1980d): Ist ein Wanderfalter unbedingt "abgeflogen"? Atalanta 11: 203-205.

 

- (a cím magyarra fordítva: Egy vándorlepke feltétlenül lerepült állapotban van?) - A szerző megállapítása: Egy vándorlepke nem ismerhető fel arról, hogy a szárnyai megviselt állapotban vannak. Ez főleg a lepke életkorától függ. A legtöbb nyilvánvalóan vándorlás alatt álló lepke általában teljesen frissen kelt állapotot mutat, tehát valószínűleg a kelés után azonnal vándorútra indul.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1981f): Oligia dubia HEYDEMANN 1942 neu für die Schweiz sowie nützliche Hinweise zur Unterscheidung der vier Schweizer Oligia-Arten (Lep., Noctuidae). Mitt. Entomol. Ges. Basel 31: 1-9.

 

- Megjegyzés: Nagyon figyelemreméltó, vajon nem fordul-e elő Magyarországon is főleg a latruncula- és a versicolor-ral külsőleg teljesen összetéveszthető dubia (pl. Macedóniában elöfordul). E 3 faj elkülönítése egyes egyedül a genitáliák alapján lehetséges!

 

 

 

Rezbanyai, L. (1982b): Ptilophora plumigera ESP., ein Spätherbstfalter im April (Lep., Notodontidae). Entomol. Ber. Luzern 7: 101.

 

- (cím magyarra fordítva: Ptilophora plumigera ESP., egy késő őszi lepke áprilisban)

 

 

 

Rezbanyai, L. (1983d): Diachrysia chrysitis L.  und   D. nadeja OBTH.  -  Beschreibung einer Parallel-Sommerzucht und der Präimaginalstadien  (Lep., Noctuidae).  Mitt. schweiz. Entomol. Ges. 56: 23-32.

 

 

 

Rezbanyai, L. (1983e): Ueber die Sommer- und Winterzucht sowie die Ueberwinterung der Achateule, Phlogophora meticulosa L. in Mitteleuropa. Atalanta 14:  300-312.

 

- A szerző megállapítása tenyésztési kísérletek alapján: Svájcban a meticulosa valószínűleg csak nagyon kevés esetben tud valamilyen formában áttelelni, mert a fagyra különösen érzékeny.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1983f): Über Caradrina-Arten, insbesondere über C. ingrata STAUDINGER 1897, eine für die Schweiz und für Mitteleuropa neue mediterrane Art (Lep., Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 10: 99-109 (+ Berichtigung in EBL 11: 116).

 

- A megjegyzéseket lásd lejjebb.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1983g): Gedanken über die Rolle der Raupenfunde beim Feststellen der Häufigkeit einer Falterart. Entomol. Ztschr., Frankfurt, 93: 356-358.

 

- (a cím magyarra fordítva: Gondolatok a hernyókeresés szerepéről egy lepkefaj gyakoriságának megállapításához). - A szerző véleménye: Egy rovarfaj gyakoriságának megállapításához alapvetően az imágók gyakoriságát kell megvizsgálni, nem a lárvák gyakoriságát. Ez utóbbi csak pl. kártevő lárvák esetében a károk becsléséhez használható, vagy más fajok lárvagyakoriságával való összehasonlításkor.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1983h): Ein weiterer Beitrag zur Morphologie und Verbreitung von Selidosema plumaria (/DENIS & SCHIFFERMUELLER/, 1775) und Selidosema brunnearia (DE VILLERS, 1789). Entomofauna, Linz, 4 (26): 435-442.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1984b): Horisme laurinata SCHAWERDA 1919 syn. nov. zu H. radicaria DE LA HARPE 1885, nebst weiteren Angaben zur Verbreitung der Art (Lep., Geometridae). Nota lepidopterologica 7: 350-360.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1985b): Mesapamea-Studien II. Mesapamea remmi sp.n. aus der Schweiz, sowie Beiträge zur Kenntnis der westpalaearktischen Arten der Gattung Mesapamea HEINICKE 1959 (Lep., Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 14: 127-148.

 

- Megjegyzés: Nagyon figyelemreméltó, vajon nem fordul-e elő Magyarországon is a secalis- és didyma-val könnyen összetéveszthető remmi (valószínűleg igen!). E 3 faj (de a délsvájci eddig rejtélyes Mesapamea insolita és a keleti M. moderata is hozzájuk számítva) elkülönítése egyes egyedül a genitáliák alapján lehetséges!

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1985c): Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) und tutti (KOSTROWICKI, 1961) in der Schweiz. Ergebnisse von Pheromonfallenfängen 1983-84 sowie Untersuchungen zur Morphologie, Phänologie, Verbreitung und Oekologie der beiden Taxa (Lepid., Noctuidae: Plusiinae). Mitt. schweiz. Entomol. Ges. 58: 345-372.

 

- A szerző következtetése: A tutti nem önálló faj, hanem egy hajdani földrajzi alfaj, ma erősen eltérő, de ennek ellenére genetikailag nem teljesen izoláló feromonnal. Így a sokfelé előforduló, alig pontosan besorolható látszólagos átmeneti alakok biztosan a jelenlegi lassú hibridizáció eredményei. A szárnyrajzolat nincs mindig összhangban a genitáliák formájával, és minkét feromonra repül néhány példány rendszeresen a másik formából is. – Ennek ellenére a tutti (ill. újabban stenochrysis (WARREN, 1913)!?) ma is mindenütt általában mint önálló faj szerepel, még ha rendszerint kérdöjellel is ellátva!

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1986c): Probleme bei den Untersuchungen über die Ortstreue von Nachtgrossfaltern und bei Feldbeobachtungen im Allgemeinen. Entomol. Ztschr., Frankfurt, 96(7): 81-84.

 

- (cím magyarra fordítva: Problémák az éjszakai nagylepkék helyhez való hűségének vizsgálatánál és a terepmegfigyeléseknél általában)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1986d): Mesapamea-Studien V. Zur taxonomischen Stellung von Mesapamea secalella REMM 1983 (Lep.: Noctuidae). Entomol. Ztschr., Frankfurt, 96 (20): 289-293.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1986e): Caradrina ingrata STAUDINGER, 1897, eine schwer erkennbare neue Wanderfalterart in Mitteleuropa? (Lep., Noctuidae). Atalanta, 17: 151-155.

 

- Megjegyzés: Nagyon figyelemreméltó, vajon nem fordul-e elő Magyarországon is főleg a clavipalpis-sal könnyen összetéveszthető mediterrán vándorlepke ingrata. Ismereteink szerint hernyója előszeretettel él lakóházak, garázsok vagy istállók (padlások) falán növő mohákon vagy algákon. A legtöbb középeurópai példányt eddig lakóházak közelében, vagy bent a házban találták (hernyóit is!). Tehát különös figyelem, ha valahol egy házban, garázsban,vagy házfalon egy „clavipalpis“ kerül elő! A clavipalpis hsz.-a soha sem teljesen fehér, vagy az erek, vagy a szegélyen egy pontsor mindig feketék. Az ingrata hsz-a majdnem teljesen gyöngyházfehér (alul is!), csak a szegélyen húzódik egy vékony, egészen világos, halvány sárgásbarna vonal. A genitáliák teljesen különbözőek.

 

 

 

Lepidopterologen-Arbeitsgruppe (1987): Tagfalter und ihre Lebensräume. Schweiz und angrenzende Gebiete. Arten, Gefährdung, Schutz. – Hrsg.: Schw. Bund Naturschutz; Verl. Fotorotar, Egg ZH, pp. 516 (deutschsprachige Ausgabe, 1. Auflage: 1987; 2.und 3., teilweise überarbeitete Auflagen: 1988, 1991; französische Ausgabe: "Les papillons de jour et leurs biotopes", 1987). (Rhopalocera)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1987a): Schmetterlinge, Heuschrecken und Hummeln aus einigen geschützten Kleinlebensräumen der Umgebung des Baldeggersees, Kanton Luzern, nebst Bewirtschaftungsvorschlägen für geschützte Wiesen (Lepidoptera, Saltatoria und Hymenoptera: Bombinae). Entomol. Ber. Luzern 17: 29-37.

 

- (cím magyarra fordítva: Pillangók, szöcskék és poszméhek néhány védett kisterületű biotópból a luzerni Baldegg-tó környékén, valamint javaslatok védett rétek gondozási módszereihez). – A szerző többek között javasolja, hogy egyes részterületek váltakozva csak 2 évenként kerüljenek lekaszálásra.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1987b): Eilema pseudocomplana DANIEL, 1939, neu für den Kanton Wallis und für die Schweiz sowie eine Zusammenfassung der Nachträge zu RAPPAZ 1979 (Lep.: Arctiidae, Geometridae, Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 17: 41-49.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1987c): Stellungnahme zum Status der problematischen Taxa alfacariensis RIBBE 1905 (Colias), bryoniae HUEBNER 1806 (Pieris), celadussa FRUHSTORFER 1910 (Mellicta) und aquilonaris STICHEL 1908 (Boloria) (Lepidoptera: Pieridae & Nymphalidae). Entomol. Ber. Luzern 17: 51-60.

 

 

 

Whitebread, S. E., Rezbanyai-Reser, L. & Geiger, H. (1988): Colias alfacariensis RIBBE, 1905 (Insecta, Lepidoptera): proposed availability as a senior synonym of "Colias australis VERITY, 1911". Bull. zool. Nomencl., 45 (1): 29-32. (Entscheid siehe: OPINION 1657. Bull.Zool.Nomencl. 48: 272-273;  1991).

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1989a): Eupithecia abietaria GZE. (= pini RETZ.) und analoga DJAK. (= bilunulata ZETT.): eine Berichtigung zu FORSTER & WOHLFAHRT 1977 (1981) (Lepidoptera: Geometridae). Entomol. Ztschr., Frankfurt, 99 (4): 47-48.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1989b): Lichtanflug von Tagfaltern und anderen tagaktiven Macrolepidopteren in der Schweiz (1972-1988) (Lepidoptera: Rhopalocera und Macroheterocera). Nota lepidopterologica 12: 36-44.

 

- (cím magyarra fordítva: Fényre repült nappali lepkék és más nappal aktív Macroheterocérák Svájcban)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1989c): Ein Musterbeispiel der rezenten Arealerweiterung: Eupithecia sinuosaria EVERSMANN, 1848, bis zur Südostschweiz vorgedrungen. Atalanta 19: 39-50.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1989d): Mesapamea-Studien III. Angaben zum Vorkommen, zur Häufigkeit und Phänologie von M.secalis L., didyma ESP. (=secalella REMM) und remmi Rezb.-Reser, aufgrund kontinuierlicher Lichtfallenfangergebnisse in der Schweiz von 1983-87 (Lepidoptera, Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 21: 67-104.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1990b): Cryphia (Euthales) algae FABRICIUS, 1775, pallida BETHUNE-BAKER, 1894 und ochsi BOURSIN, 1941, ihre Genitalmorphologie sowie Phänologie und ihr Vorkommen in der Schweiz (Lepidoptera, Noctuidae). Nota lepidopterologica 12 (4) (1989): 303-318.

 

- Megjegyzés: Nagyon figyelemreméltó, vajon nem fordul-e elö Magyarországon is az algae-val könnyen összetéveszthető délkeleti ochsi (a pallida nem valószínű). A genitáliák erősen különbözőek, a meghatározás inkább csak ezen az alapon lehetséges.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1991): Hyphantria cunea  DRURY, 1773, und Noctua tirrenica  BIEBINGER, SPEIDEL & HANIGK, 1983, im Südtessin, neu für die Schweiz  (Lep.: Arctiidae, Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 26: 135-152.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1992): Mesapamea-Studien VIII. Ein Gynander von Mesapamea didyma ESP. (Lepidoptera, Noctuidae). Mitt. Entomol. Ges. Basel 42: 169-171.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1993): Ein makabrer Fall aus dem Reich der Schmetterlinge (Lep., Noctuidae: Noctua fimbriata SCHREB.). Entomol. Ber. Luzern 30: 49-50.

 

- (Noctua fimbriata nőstény, a potrohán egy kiszakadt hím genitáliával!)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1995): Nachtfalter im Winter in der Südschweiz II.  Obino bei Castel San Pietro, 1991-94 (Lepidoptera: "Macroheterocera"). Mitt. Entomol. Ges. Basel 45 (1): 32-39.

 

- (cím magyarra fordítva: Éjszakai lepkék télen, Délsvájcban) (fénycsapdaadatok a téli hónapokból, 3 év december-január-februárjából)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1996): Mesapamea-Studien IX. Mesapamea insolita sp. nova aus der Südschweiz sowie die bisherigen Fundangaben von Mesapamea remmi Rezbanyai-Reser 1985 in Europa (Lepidoptera, Noctuidae). Entomol. Ztschr., Frankfurt/Essen, 106 (3): 81-92.

 

- Megjegyzés. Eddig csak 1 példányban, Délsvájcból ismeretes, kérdőjeles Mesapamea-faj. Felismerés csak genitáliavizsgálattal lehetséges.

 

 

 

Lepidopterologen-Arbeitsgruppe (1997): Schmetterlinge und ihre Lebensräume. Arten, Gefährdung, Schutz. Schweiz und angrenzende Gebiete. Bd.2. – Hrsg.: Pro Natura/Schw. Bund Naturschutz; Verl. Fotorotar, Egg ZH, pp. 679 (französische Ausgabe: „Les papillons et leurs biotopes, Vol.2“, 1998). (Hesperiidae, Bombyces et Sphinges I.)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1997): Frühjahrsfalter (Orthosia cruda D.Sch. und cerasi F.) im Herbst (Lepidoptera, Noctuidae). Entomol. Ber. Luzern 37: 111-112.

 

- (a cím magyarra fordítva: Tavaszi lepkék ősszel)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. (1998): Amphipyra berbera svenssoni Fletcher, 1968, und ihr Vorkommen in der Schweiz, nebst taxonomischen und systematischen Bemerkungen zur Art (Lepidoptera, Noctuidae). Atalanta 28 (3/4): 291-307.

 

 

 

Lepidopterologen-Arbeitsgruppe (2000): Schmetterlinge und ihre Lebensräume. Arten, Gefährdung, Schutz. Schweiz und angrenzende Gebiete. Bd.3. - Hrsg.: Pro Natura/Schw. Bund Naturschutz; Verl. Fotorotar, Egg ZH, pp. 914. (Bombyces et Sphinges II.)

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. & Hausmann, A. (2000a): Über Mythimna (Morphopoliana) languida (Walker, 1858), eine neue, tropische Wanderfalterart Europas, und ihre Fundangaben in Nord- und Süditalien. Atalanta 31 (1-2): 77-85.

 

 

 

Rezbanyai-Reser, L. & Hausmann, A. (2000b): Eine Berichtigung: Mythimna (Morphopoliana) languida (Walker, 1858) auch in Deutschland und Makedonien. Atalanta 31 (3-4): 529-530.

 

- Megjegyzés: Nagyon figyelemreméltó, vajon nem repül be újabban Magyarországra is ez a többféle más fajjal könnyen összetéveszthető viszonylag kistermetű (kb. Mesapamea nagyságú) trópusi vándorlepke.

 

 

- LAP TETEJÉRE -

 



InterStat.hu