LEPKÉSZEK  /  LEPKÉK


Dr. Ambrus András életrajzi adatai

Kutatói regiszter 

Dr. Ambrus András természetvédelmi felügyelő

Kutatási terület
Természetvédelem, szitakötők, lepkék, populációbecslés jelölés-visszafogás, makroszkopikus vízi gerinctelenek, Víz Keret-Irányelv, Natura 2000

Tudományos fokozat
biológus dr., mg. tudományok kandidátusa

Tudományos társasági tagság
MMTE, Magyar Rovartani Társaság

Munkahely megnevezése
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Munkahely címe:                     9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Munkahely telefonszáma:       99/537-620
Lakhely címe:                          9495 Kópháza, Jurisich u. 16.
Lakhely telefonszáma:            99/357-347; 30/520-6418;
E-mail cím:                              A_ambrus@yahoo.com

 

Forrás: www.bdmk.hu

 

 

Interjú Dr. Ambrus Andrással

Ferenczi Tímea
2012 február 1.


Dr. Ambrus András – természetvédelmi felügyelő

Kutatási terület: Természetvédelem, szitakötők, lepkék, populációbecslés jelölés-visszafogás, makroszkopikus vízi gerinctelenek, Víz Keret-Irányelv, Natura 2000

Születési év: 1957.

Végzettségek:

1981. EFE – Erdőmérnök, Sopron
1984. ELTE – Biológus dr., Budapest
1992. TMB – Mg.tud. kandidátus, Budapest

Munkahelyek:

1981 – Tatabányai Szénbányák (rekultiváció)
1983 – Erdészeti és Faipari Egyetem (másodállás: Fertő-tó kutatás)
1985 – MTA TMB aspirantúra (kandidátusi ösztöndíj)
1988 – EFE (tanszéki mérnök)
1989 – Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskola (gyakorlati oktató)
1991 – Fertő-tavi Nemzeti Park (majd: Fertő-Hanság Nemzeti Park)
1996 – Hortobágyi Nemzeti Park (országos vizes élőhely felmérés)
2002 – Fertő-Hanság Nemzeti Park


Miért lett biológus? Milyen út vezetett a lepkékig?

Pesti gyerek létemre, Orosztonyon – Zalában egy kis faluban – a „hegyen” töltöttem zsenge gyerekkorom. Később is vissza-visszatértem a szabad természetbe, de valószínűleg innen datálható a vonzódás a növény- és állatvilág felé. Mindig is foglalkoztattak a repülő rovarok, órákat töltöttem azzal, hogy figyeltem, hogyan teszik a dolgukat.

A Szalkay József vezette Állatkerti Rovartani Szakkörbe kerülve későbbi pályám, érdeklődésem végképp eldőlt. Az általános iskola felső tagozatától kezdve, szakmai érdeklődésem kisebb-nagyobb kitérőkkel a lepkék és szitakötők, később pedig a természetvédelem irányába állandósult.

Számos faunisztikai munka után – melyet Sopron környékén, Zalában, majd a Fertő térségében végeztem. Tapasztalataimat, főleg az akkoriban még gyerekcipőben járó rovarokkal kapcsolatos természetvédelmi teendők terén, az újonnan megalakult Fertő-tavi Nemzeti Park kötelékében hasznosítottam, eközben lehetőségem nyílt az ország számos vizes élőhelyének megismerésére is.

A Hortobágyi Nemzeti Park – TIK (Természetvédelmi Információs Központ) keretein belül működő lelkes csoport, a Lárva-Team vizsgálatai által, nemzetközi szinten is megjeleníthető (lárvális, vagyis tenyészési adatokon alapuló) adatbázist sikerült kiépíteni a hazai szitakötő fajok felmérésére.

A források beszűkülésével sajnos a TIK működtetése ellehetetlenült. Visszatértem szűkebb működési területemhez a Nyugat-Dunántúlra, a szitakötők mellett főleg a veszélyeztetett, vizes élőhelyekhez kötődő lepkefajokkal kapcsolatos munkákhoz.


Kérem, mondjon pár szót jelenlegi munkásságáról és kutatási témájáról!

A közel másfél évtizedes, téli-nyári vízben tocsogás után – amelybe a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer vízi makroszkopikus gerinctelen csoport monitorozási programjának beindítása is belefért – a vízpartra kitekintve, lápréti hangyaboglárka fajok populációs vizsgálataiba kapcsolódtam be. A kutatás számos ország szakembereinek összefogásával zajlott („MacMan” – Maculinea Management). A már korábban is feszegetett kérdéseimet – egy-egy adott lepke és szitakötő faj példányai honnan jönnek, merre mennek, mit csinálnak – itt ismételten feltehettem, egyedi jelölési módszerek és intenzív terepi megfigyelések, fotózás, filmezés, térinformatikai alkalmazás támogatásával. A lepkékkel és más vízi, vízparti jószágokkal kapcsolatos vizsgálatok és monitorozási feladatok egyre inkább beletartoznak a vizes élőhelyek rekonstrukciós, rehabilitációs és kezelési-fenntartási munkái közé, gazdagítva a gerincesek által szolgáltatott információk, visszajelzések sorát.

A terepi vizsgálatok mellett egyre nagyobb hangsúlyt igyekszem fektetni a gyakorlati tapasztalatok átadására a gyakorlatos és szakdolgozó diákok számára.

Fontosnak tartom az érdeklődő közösség tájékoztatását minél szélesebb körben, hiszen a természetvédelem tevékenységének megítélése nagyban függ attól, hogy a helyi lakosok, földhasználók mennyire érzik sajátjuknak a természeti értékek megőrzése érdekében tett erőfeszítéseinket.

 

Forrás: www.mrns.hu


ingyenes webstatisztika