ÉLŐVILÁG

Északi vagy patkányfejû pocok-Microtus oeconomus (Pallas, 1776) Dr. Gubányi András Magyar Természettudományi Múzeum email:gubanyi@nhmus.hu Az északi vagy patkányfejû pocok,Microtus oeconomus (Pallas, 1776) egyetlen magyarországi képviselõje a Microtus oeconomus méhelyi (Éhik, 1928), amely hazánk legritkább pocok al(faja), 1974 óta védett, 2001-tõl fokozottan védett (KÖM 13/2001. /V. 9./), Vörös-könyves, Natura 2000-es faj, szerepel a Berni Egyezmény III. és az Élõhelyvédelmi Irányelv II., IV.Függelékében. Az északi Észak-Európától Kelet-Szibériáig, ill. Észak-Kanadában és Alaszkában is megtalálható. Elterjedésének északi határa Eurázsiában a Jeges-tenger, déli irányban pedig a 45. szélességi fokig fordul elõ. Európában összefüggõ élõhelye É-Skandináviában és az Elbánál kezdõdik. Izolált populációi tenyésznek Hollandia partvidékén, Dél-Skandináviában és a Kárpát-medencében, ahol a faj eléri déli elterjedési határát. Hazánk területén- a szórvány és bizonytalan adatoktól elte- kintve- jelenleg három nagyobb dunántúli térségben ismert elõfordulása, a Szigetközben, a Tóköz-Fertõ-Hanság, vala- mint a Kis-Balaton területén.

A hazai állományok életmódjáról

viszonylag keveset tudunk. A

Kárpát-medencei populációk aktivitása

hõmérséklet függõ. Az északi pocok a

nyári meleg hónapokban elsõsorban a

hajnali, kora reggeli, ill. az alkonyati,

késõ esti órákban jár táplálék után. A

többi évszakban a nap minden szakában

mozog. A hím és nõstény példányok

mozgáskörzete a szaporodás

függvényében változó. A hímek

egyetlen éjszaka alatt akár egy

kilométeres távolságot is bejárhatnak. A

nõstények a szoptatás ideje alatt nem

távolodnak el a fészek környezetétõl. A

fészkeknek általában két-három bejárata

van, amely a sûrû vegetációba nyílik, alakja

gömbölyded, fûszálakkal, sás- és

gyékénylevelekkel bélelt. Az északi pocok

a vízi élõhelyeket kedveli, növényi

táplálékon él.

A szaporodási idõszak március és szeptember között zajlik. A nõstény példányok évente 3-5 alkalommal-  20-23 napos vemhesség után-2-12 utódot hoznak napvilágra. A kölykök vakon születnek és a szemhéjaik a 9. napon nyílnak ki. Természetes ellensége a hermelin és a menyét, Táplálékállata a macskabagolynak, a barna rétihéjának, réti fülesbagolynak, egerészölyvnek. Irtja a róka, a vaddisznó pedig túrásaival és dagonyázásával zavarja fészkeit . DSC00771.JPG DSCF4080 DSC00609

ãFotó: Gubányi András és Gergely Attila

 


InterStat.hu

 

AM. oeconomus populációk csak speciális élõhelyeken fordulnak elõ, amelyek korábbi édesvízi mocsárak feltöltõdésével keletkeztek. A szoptatás megközelítõleg húsz napig tart. Az utódok 6 hetesen már ivarérettek. Hazánkban gradációs ciklusuk szoros összefüggést mutat a csapadékos és a száraz évek váltakozásával.