Vissza Bácsa-Révfalu   <<--Címoldal(Szigetköz)


BÁCSA ÉS RÉVFALU TÖRTÉNETE
Szerkesztette: Horváth Gyula János

 

MENÜ

Bácsa története röviden
Révfalu története röviden
Csizmadia Sándor: A bácsai prediális szék a 17-19. sz-ban (1978)
Magyar Katolikus Lexikon (2007)

     - Győr-Nagybácsa
     - Győr-Kisbácsa
     - Révfalu
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)
     - Bácsa
     - Révfalu
     - Pataháza

Vályi András: Magyar Országnak leírása (1799)
 
    - Bácsa
     - Révfalu
     - Pataháza
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1896-1914)
     - Bácsa
     - Révfalupataháza


 

Bácsa rövid története
A történeti Bácsa feltehetően, vízpartra települt halászfalu volt, melyet földsánc vehetett körbe. E sáncon túl állt a templom, és ettől nyugatra a temető. A lakosok egy része nemesi kiváltságokkal bírt, és feltehetően evangélikus volt, ez magyarázhatja, hogy a XVIII. század végén két temető is látható a térképen. 1966-ig önálló szigetközi falu volt, amely feltehetően még a középkorban települt. A rá vonatkozó történeti írásos adatok azonban csak a XVII. századtól említik. Régészeti szórványemlékek viszont az avar korig visszamenőleg előfordulnak ezen a területen. Fejlődésének jelentős állomása volt, hogy köznemesi kiváltságokkat kapott a török korban amely 1848-ig meg is tartott. Ez a kiváltság anyagi biztonságot és függetlenséget biztosított Bácsa számára. Vitalitását jelzi az is, hogy a két háború között határában létesül a legnagyobb győri munkástelep, Kisbácsa, amelyet csak 1952-ben csatolnak Győr városához.

Forrás: http://gyor.varosunk.hu

Révfalu rövid története
A révfalusi római katolikus templomRévfalu a Mosoni-Duna bal partjára esik. Földrajzilag a Szigetközhöz tartozik. Eredetileg három községből tevődött össze: Révfaluból, Pataházából és Malomsokból.
Ezek a községek Révfalu néven egyesültek; a települést 1905-ben, több évtizedes vita után, Győrhöz csatolták. A Révfalu és és a történelmi Bácsa község közötti területet Kisbácsa néven ismerjük. Révfalu és Kisbácsa ma Bácsával együtt Győr városrészei. A Rábca és a Mosoni-Duna határolta „Püspeök zigeth"-ről 1567-ben olvashatunk először, amikor királyi téglavetők települtek le területén. Sziget önálló település volt, melyet 1905-ben csatoltak Győrhöz. 1907-ben a Rábcának új medret ástak: helyén széles, mély fekvésű zöldterület, a Bercsényi Miklós liget alakult ki.
A Mosoni-Dunán a történelem folyamán mindig volt átkelési lehetőség: kompok, hajóhíd. Ma három híd vezet át Révfaluba:
Kossuth híd, melyet gyakran Révfalusi hídként emlegetnek: A közúti forgalmat vezeti át Szigetköz és a Medvei-Dunahíd felé,
Vásárhelyi Pál gyaloghíd, amit a helyiek Kis Erzsébet hídnak is neveznek: Sziget városrészt köti össze Révfaluval. 1969-ben létesítették,
A 14. számú főút forgalmát átvezető Széchenyi közúti híd: Szlovákia, Vámosszabadi illetve a Szigetköz felé.
Ezeken a hidakon kivül nincs más átkelési lehetőség a Szigetközbe, csak Kimle, Mecsér és Halászi községeknél van közúti híd

Forrás: Kisalföld napilap - www.kisalfold.hu


Csizmadia Sándor:
A bácsai prediális szék a 17-19. sz-ban
(Tanulmányok Győr és vidéke tört-éből Győr, 1978.)

           - A bácsai egyházi nemesi szék, Bácsa szék: a győri székeskáptalan egyházi nemeseinek széke a Szigetközben, Győrtől északkeletre, a Mosoni-Duna közelében. - 1231: villa Bacha, 1257: villa Bascha, a győri kápt. birtoka. Lakói valószínűleg a pannonhalmi apátsági birtokkal, Száva községgel egy időben, 1318: lettek egyházi nemesek. A bácsai prediális szék a 16. században csak hadipénzt, eleinte évi 12 Frt-ot fizetett. Közvetlen felügyelője az egyházi nemesek főispánja, a mindenkori nagyprépost.

           - Várady Balázs 14 é. bácsai prediális széket saját javadalmaként kezeltette, 1542: a káptalannak erővel kellett visszafoglalnia. 1594-98: Győr várának török megszállásakor a prépost és a káptalan elmenekült az egyházmegyéből. A vár visszafoglalása után az egyházi nemesek országos nemességet szereztek v. megszerzésére törekedtek. Amikor az 1599: 42.tc. értelmében a káptalan visszaköltözött Győrbe, a bácsaiak nem ismerték el földesuruknak, s Forgách Simon országbíró támogatásával 1610: beiktatták őket Bácsa egész határába. A kápt. tiltakozott, a per megegyezéssel végződött: a bácsaiak elfogadták a káptalan joghatóságát, s elismerték a nagyprépost bírói jogát; a káptalan viszont megígérte, hogy a bácsai praedialistákat kiváltságaikban meghagyja, ha megadják a köteles engedelmességet és az elmaradt 9 évi hadipénzt megfizetik. 1627: alispánt, bírót, ülnököket választottak, akiket a főispán beiktatott; ez tekinthető a bácsai prediális szék mint törvhatóság működése kezdetének. Saját bíróságuk ítélkezett, maguk választották a szolgabírót, legfelsőbb fórumuk a királyi és a hétszemélyes tábla.

           - A bácsai prediálisok ősei leginkább jobbágy származásúak, de előfordulnak közöttük országos nemesek, 1612: győri polgárok is. Gyakori volt a nőági öröklés, ami a telkek elaprózásával járt. A 17. században egy prediális telek kb. jobbágytelek nagyságú; a 19. sz-ra voltak alig negyed hold nagyságúak is. Magszakadás esetén a birtokok visszaszálltak a káptalanra, és a nagyprépost újra is adományozhatta. A nőági öröklés gyakorisága miatt bácsai prediális szék nemeseinek száma házasságok révén gyarapodott, a birtokadományozás ritka.

           - 1775: a vármegye összeírásban bácsai prediális székben Adorján, Csizmadia, Egyed, Fekete, Győrffy, Hegedűs, Horváth, Kardits, Király, Kovács, Kugli, Lőre, Major, Nagy, Politzky, Pusztai, Rác, Siska, Szabó, Takács családok találhatók. 1817. IV. 16: a vármegye gyűlés megállapította, hogy a községben az országos nemeseken kívül Fekete, Horváth, Kovács, Kugli, Lőre, Rátallér és Siska prediális család él, a többiek nemtelenek, ill. női ágon birtokosok Bácsán. A 7 prediális családot ki is vették az adóra kötelezettek közül. 1822: Karkoványi István főbíró 32 családot írt össze, melyben a családfő egyházi nemes anyától származott. 1828: az 1817. é. végzés alapján nemességből kiszorult családok kérték a főispánt, hogy leányági öröklési jogukat is ismerjék el. Még ez évben az egész községet egyházi nemesinek mondták, így lakói adómentességet élveztek.

           - A bácsai prediális szék utolsó írott emléke az 1848. II. 28: tisztújító közgyűlés jegyzőkönyve Bácsán, mely szerint a nemesi szék tanácsába 14 fő került. Az ősiséget végleg fölszámoló 1855. II. 3: kiadott cs. pátens kimondta a szolgáltatmányok megválthatóságát, szabályozta a megváltás módját és mértékét, ezzel a prediális nemesi széket fölszámolta. A bácsai prediális szék iratai a győri székeskápt. magánlevtárában, ill. Győr-Sopron-Moson megye levtárában.

           - A bácsai prediális szék főispánjai: 1780-91: Bogyay Ignác, 1798-1805: Hódosi Pierer József, 1806-22: Hollósy Mihály (nem iktattatta be magát), 1828-35: Berghofer Mihály, 1937: Sailer György nagyprépostok. - Alispánok: ?-1797: Sibrik Antal (Győr vm. alispánja is), 1797-?: Györgyi Pál (korábban bácsai prediális szék főbírája), 1828-32: Karkoványi István, 1833-48 u: Bay Sándor. - Főszolgabírák: ?-1797: Györgyi Pál (alispán lett), 1797-1828: Karkoványi István (a vm. főszolgabírája is), 1828: Argay János, 1828-30: ?, 1835-?: Balogh Kornél. - Szolgabírák: 1822-?: Huszár Gábor, ?-1828: Csepy József, 1828-?: Horváth Imre, 1840-48: Oross János, 1848: Kovács Gábor. - Főjegyző 1828-?: Kálóczy Mikó, - Aljegyzők: 1828-30: Balogh Kornél, 1830-?: Tulok Dávid. Sz. Cs.-88

  

Katolikus lexikon

           Győr-Bácsa, 1966-ig Bácsa, Győr-Moson-Sopron m.: plébánia az esztergomi egyhm. győrzámolyi, 1993. V. 31-től a győri egyhm. szigetközi esp. ker-ében. - Vámos filiájából 1848: alapították. Tp-át 1698 e. Szt Vitus és Modestus tit. sztelték. Mai Szt István kir. tp-át 1937: építették. Org-ját (1/6 m/r) 1973: a FMKV építette. Harangjait 1908: 40 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1926: 80 és 50 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. - ~t a győri kápt. →egyházi nemeseinek leszármazottai lakták. 1867-ig főispánja a nagyprép., s külön szolgabírája volt. Kegyura 1880: a közbirtokosok. Anyakönyvei 1848-tól. - Plébánosai: 1848: Heimlich Ferdinánd, 1858: Schwendler Mihály, 1861: Bochuniczky Ignác, 1877: Ekker József, 1881: Mihalovich Ferenc, 1916: Luncz János, 1936: Markos Sándor, 1946: Bartalos Gyula, 1947: Olgyay Vince, 1951: Pleier József, 1972: Bajzáth Ferenc, 1976: Berecz Miklós, 1978: Bednárik Dénes, 1984: Taáp Miklós, 1988: Benkó Tibor. - Oldallagosan ellátja Vámosszabadi pléb-t. - Lakói 1910: 1000 r.k., 52 ev., 39 ref., 7 izr., össz. 1098; 1940: 2149 r.k., 1 g.k., 4 g.kel., 166 ev., 94 ref., 7 izr., össz. 2421. - Kat. sajtója: 1991: Templomi Levelek. Szerk. a plnos. Megj. havonta. Benkó Tibor

Némethy 1894:16. - Schem. Strig. 1982:207.

           Győr-Kisbácsa, Győr-Moson-Sopron m.: lelkészség a győri egyhm. székesegyházi esp. ker-ében. - 1959: Révfalu filiájából alapították. Tp-át 1958: Nagyboldogasszony tit. sztelték. Harangjait 1902: 33 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1928: 50 cm átm. Szlezák László, 1929: 47 cm átm. Walser Ferenc öntötte. - Lelkészei: 1949: Bányász Károly, 1956: Madarász Árpád, 1961: Zimonyi Zoltán, 1962: Kalocsai József, 1964: Németh Béla, 1995: Szabó Tamás, 1996: Mátrai István. - Lakói 1983: 1600 r.k.; 1985: 1600 r.k., össz. 2500; 1995: 1800 r.k., össz. 2800. Mátrai István

Patay 1982. - Schem. Jaur. 1985:42.

           Győr-Révfalu: plébánia a győri egyhm. székesegyházi esp. ker-ében. - 1271-től Malomsok, Szabad-rév, Tőkés, Felsőfalu és Pataháza néven említik. Lakói halászok és molnárok. Tengerdy Tivadar pp. Révfalu néven egy községgé alakította. A ter. az esztergomi egyhm-hez tartozott, de a győri szegyh. plnosa gondozta. 1697: a ferencesek kpnát nyitottak, 1710: pléb-t alapítottak, de a plnos elhagyta, mert megélhetéséről nem gondoskodtak. 1755: újra alapították, 1949-ig az esztergomi egyhm-hez tartozott. Tp-át 1754: Szentháromság tit. sztelték. Org-ját (1/6 m/r) 1933: Barakovits János (op. 56.) építette. Eladták, 1992: Jáki György újat épített. Harangját 1969: 98 cm átm. Ducsák István öntötte. - Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m., ném. - Plébánosai: 1755: Pamhakkel Ferenc, 1763: Mersenits Ferenc, 1804: Csefalvay János, 1819: Szentmihályfalvay Ignác, 1838: Makara Mihály, 1853: Berzauter Antal, 1871: Rózsa József, 1876: Bohuniczky Ignác, 1892: Sankovits Bertalan, 1928: Veszely Géza, 1939: Major István, 1978: Zsebedics József, 1979: Bankó Ignác, 1981: Szalay Timót, 1988: Szaradits József, 1994: Kántor Antal, 1997: Finta József. - Lakói 1840: 1328 r.k., 142 ev., 64 ref., 9 izr., 96 egyéb vall., össz. 1639; 1983: 4000 r.k. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 702. sz. Kanizsai Orsolya cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1903: Magyar Plébános; 1996: Révfalui Krónika. Szerk. Jáki Györgyné. Megj. évente 4x. Finta József

Búzás kz. 43. - Schem. Jaur. 1968:98, 1985:42. - Patay 1982.

 

Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára

           Bácsa, magyar falu, Gyõr vármegyében, közel a kis Dunához, 584 katasztrális hold, 16 evang., 5 ref., 27 zsidó lak. Határa fekete agyag s termékeny. Földesúr: a gyõri káptalan nemesek. Ut. p. Gyõr.

           Révfalu, magyar falu, Gyõr vmegyében, a kis Duna mellett, melly elválasztja Gyõr várostól. Itt ömlik a Rábcza a Dunába. Van 1500 kath., 86 ref., 70 ev. lakosa, kik többnyire mesteremberek, kertészek és halászok. Birja a gyõri püspök.

          Pataháza, magyar falu, Gyõr vgyében, a Kis-Duna mellett, ut. p. Gyõr: 80 kath., 40 evang., 23 ref., 138 zsidó lak., róna termékeny fekete szántóföldekkel.

 

Vályi András: Magyar Országnak leírása

          BACSA. Magyar falu Gyõr Vármegyében, birtokos Urai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Duna mellett, Gyõrtõl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységû, réttye, legelõje jó, de sokszor a’ Duna áradása miatt károkat szenyved, második Osztálybéli.

           RÉFALU. Magyar falu Gyõr Vármegyében, földes Ura a’ Gyõri Püspök, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Gyõrhöz igen közel, ’s mintegy külsõ Városa, a’ Város mellett elfolyó Duna vizének partyán; határja kitsiny, kertyei hasznosak, de a’ vízáradások járják; ellenben mindenféle vagyonnyaikat könnyen eladhatják.

         PATAHÁZA. Magyar nemes falu Gyõr Vármegyében, 27lakosai katolikusok, fekszik Révfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája, a’ Szigetközben földgye igen kevés, és tsak egy nyomásbéli; vagyon egy kis szigettye is, mellyben erdõje, és kaszállója is van.

 

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1896-1914)

           Bácsa, magyar kisközség, a Kisduna mentén fekszik. Van 166 háza és 865, nagyobb részben róm. kath. vallású lakosa. Posta, távíró és távbeszélő helyben van, vasúti állomása Győr. A győri káptalan egyházi nemeseinek régi fészke. Külön széket alkottak, a melynek főispánja a győri nagyprépost. Volt külön szolgabírája is. A község a török becsapásoktól nagyon sokat szenvedhetett, mert 1626-ban arra kérik a bácsaiak a vármegyét, hogy adjon nékik segítséget, annál inkább, mert ők védik az egész Szigetközt a törökök becsapásai ellen. 1720-ban egyházi nemesekből országos nemesekké lettek. A mult század elején a győri káptalan volt a birtokosa. A lakosok azelőtt sokat szenvedtek az árvizektől, 1890-ben pedig a község jó része leégett. Róm. kath. temploma 1774-ben épült; határában van egy rommaradvány, mely valamikor Szent Vid tiszteletére szentelt templom volt és a XVIII. században pusztult el. A község körjegyzőségi székhely. Hozzá tartozik Szitás major. E község határába olvadt Esztergető falu, a melyet, mint a Héderváry-család puszta helységét, 1450 körül Héderváry Pál Fusker Miklósnak ajándékozott, a ki az Esztergetheőy nevet felvette. 1595-ben Győr védelmére a falu határában erős sánczokat emeltek. 1609-ben Chepke Orbánnak is volt benne része. 1630-ban Esztergetőy Imre a maga részét Vasvári Zeghy Mihálynak, Bajcsi Téglás Péternek és Szavai Szavay Györgynek adta el; ugyanekkor Miskey Pálnak is volt itt részbirtoka. 1670-ben még falu, de azután elpusztult. Ma már csak dűlőnév.

           Révfalupataházát úgy Győrszigettől, mint a Belvárostól csak a Kis-Duna választja el. Hajdani neve Malomsok, s ezt a községet már V. István Győrnek ajándékozta. Később a Pata nemzetség birtoka lett, majd Révfalu és Pataház néven önálló kettős község. Ma kertek között álló, barátságos házaival, igen csinos városrésze Győrnek, az egyedüli, melynek villamos közvilágítása van.

 

 

 

 

- Lap tetejére -



ingyenes webstatisztika