A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK

A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER

ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELETETÉSÉNEK ÜGYEIVEL MEGBÍZOTT

KORMÁNYMEGHATALMAZOTTJA

A BŐSI VÍZLEPCSŐ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET

a Bősi Vízlépcső hatásterületén végzett szlovák és magyar monitoring eredményeinek összefoglaló feldolgozása

nyersfordítás

Tudományos szerkesztő:       Mucha I.

Szerzők:                                   Kocinger D.

Hlavaty Z. Rodák D. Bansky L. Lakatosová E. Kocárová K.

Pozsony, 2004. december


Tartalomjegyzék

Annotáció................................................................................................................................... 4

EGY VÍZLÉPCSŐ TÖRTÉNETE............................................................................................ 6

I.  BEVEZETÉS........................................................................................................................ 34

Ll. A Bősi vízlépcső hatásait monitorozó rendszer alapja................................................. 35

1.2 A természeti környezetre gyakorolt hatás monitorozása.."........................................ 36

1.2.1      A Bősi Vízlépcső hatásterületén végzett monitorozás céljai és hierarchiája.................... 37

1.2.2      A monitoring áttekintése............................................................................................. 40

1.2.3      A közös monitorozására vonatkozó szlovák-magyar megállapodás.............................. 46

1.3 Irodalomjegyzék............................................................................................................. 49

II. A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE.......................................................................... 51

ILI A vízlépcsőrendszer a Nemzetközi Bíróság ítéletének fényében............................... 51

11.2    A Nemzetközi Bíróság ítéletének rendelkező része................................................... 75

11.3    A Bíróság környezetvédelmi szempontra vonatkozó szemléletének összefoglalása

.............................................. ............................................................................................... 76

11,4. A Nemzetközi Bíróság ítéletének kihirdetése után lezajlott tárgyalások............... 77

II.4.1 Az álláspontok különbözősége................................................................................... 78

II.4.2. A vita alapja az ítélet értelmében............................................................................... 81

II.4.3 Az ítélet szlovák kormányküldöttség szerinti értelmezése............................................. 82

II.5 Irodalomjegyzék........................................................................................................... 85

III. TERMÉSZETI VISZONYOK.......................................................................................... 87

IIL 1 Geológiai feltételek.... ............................................................................................... 87

III. 1.1 A térség geológiai meghatározása (DANREG, 1996, 2000)..................................... 88

III. 1.2 A kvarter üledékek rétegvastagsági térképe (DANREG)......................................... 90

111.1.3.    A kvarter időszak területének geológiai felépítése (DANREG - J. PristáS alapján) .. 90

111.1.4.    A térség geológiai viszonyai a felszín alatti vizek áramlása szempontjából.................. 92

III. 1,5. A terület paleogeográfiai viszonyai a felszínalatti vizek áramlása szempontjából

........................................................................................................................................ .94

III. 1.6 A vizes közeg behatárolása a felszín alatti vizek áramlása alapján.............................. 96

III.2. Geomorfológiai viszonyok......................................................................................... 97

IIL3. Klimatikus viszonyok................................................................................................. 98

III.4. Pedológiai viszonyok................................................................................................ 100

111.4.1   Talajfajták............................................................................................................. 101

111.4.2   Talajtípusok........................................................................................................... 101

III.4.3. Klimatikus változások, a felszínalatti vizek és a mezőgazdasági tevékenység.. 103

IIL5. Hidrológiai feltételek és a felszínalatti víz.............................................................. 103

111.5.1. A felszíni és a felszínalatti vizek minősége............................................................... 107

III.6. Flóra és vegetáció.................................................................................................... 112

IIL7. Teresztrikus fauna................................................................................................... 115

IIL7J A zoocönózis állapotának dokumentálása................................................................. 116

111.8. Vízi fauna.................................................................................................................. 121

III.8.1 Az eredeti zooplankton közösségek........................................................................ 122

111.8.2. Az eredeti zoobentosz közösségek........................................................................ 123

IIL8.3. A főmeder, valamint a mellékágrendszer eredeti ichtiocönózisai.............................. 126

111.9. Ökológia................................................................................................................... 126

111.10. Irodalomjegyzék..................................................................................................... 131

IV.  A BŐSI VÍZLÉPCSŐ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ
KÉRDÉSEK..........................................................................................................................
140

2


IV.l Árvízvédelem és hajózás............................................................................................. 142

IV.1.1 Az árvízvédelem alapvető problémái....................................................................... 143

IV.2 Hajózás....................................................................................................................... 146

IV.3 Ökológiai szempontok............................................................................................... 149

IV.3.1 A hullámtér alapvető funkciói.................................................................................. 151

IV.3.2 ABősi Vízlépcső ökológiai funkciói......................................................................... 152

IV.4. Az 1977. évi Szerződés további célkitűzései............................................................ 154

IV.5. A felszínalatti víz minősége...................................................................................... 154

IV.5.1 Az „öntisztító" folyamatok mechanizmusai a folyó vízének elszivárgásakor.... 157

IV.6 A Bősi Vízlépcső és a természeti környezet viszonyával összefüggő, megoldott

kérdések............................................................................................................................. 162

IV. 7. Az Európai Unió és a Bősi Vízlépcső...................................................................... 166

IV.7.1. Az 1977. évi Szerződés szerinti Duna-szakasznak a víztestek közé történő
besorolása........................................................................................................................ 167

IV.8.   A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer projektje és a Vízkeret Irányelv 2000

viszonya.............................................................................................................................. 169

IV.8.1. A Bősi Vízlépcső.................................................................................................. 169

IV.8.2. A Nagymarosi Vízlépcső....................................................................................... 171

IV.8.3. A Nagymarosi Vízlépcső szakaszán elérendő állapot.............................................. 173

IV.9. Irodalomjegyzék........................................................................................................ 175

V. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MONITOROROZÁSA............................................. 177

V.l A vízhozamok, a vízszintek, a felszíni víz minősége, a mederfenék-uledekek.......... 181

V.l.l A vízhozamok és a vízszintek........................ *........................................................... 181

V.l.2 A felszíni vizek minősége........................................................................................... 183

V.1.3 A mederfenék üledékei............................................................................................ 197

V.2 Felszínalatti vizek....................................................................................................... .202

V.2.1 A felszínalatti vizek vízszintje.................................................................................... 203

V.2.2 A felszínalatti víz vízminősége................................................................................... 216

V.3 A flóra, az erdőt is beleértve....................................................................................... 229

V.3.1 A flóra és a vegetáció.............................................................................................. 229

V.3.2 A Bősi Vízlépcső környezete növénytársulásai 1999. és 2003. közötti időszakban

lezajlott változásának fitoindikációs elemzések alapján történő értelmezése.......................... 232

V.3.3 A Bősi Vízlépcső által befolyásolt térségben található erdei növényzet
fejlődésének értékelése...................................................................................................... 246

V.4Afauna........................................................................................................................... 261

VAlADuna........................... :........................................................................................... 262

V.4.2 A dunacsúni (Őunovo) víztározó térsége................................................................... 263

V.4.3 A Duna régi medrével párhuzamos hullámtér térsége................................................. 265

V.4.4 Az üzemvíz-csatorna és a Duna régi medrének torkolata alatti térség......................... 271

V.4.5 A jobboldali mellékágrendszer................................................................................. 273

V.5 Irodalomjegyzék.......................................................................................................... 275

VII. Ábrák és grafikonok jegyzéke....................................................................................... 282

3


Annotáció

A természeti környezet monitorozása információt nyújt a Bősi Vízlépcső, valamint az 1995. évi magyar-szlovák kormányközi Egyezmény [3] alapján foganatosított intézkedéseknek a természeti környezetre gyakorolt hatásairól. A vízgazdálkodási létesítmények, valamint a megvalósított vízgazdálkodási intézkedések hatásai elsősorban a felszíni és a felszínalatti vizek hidrológiai rezsimjének változásában tükröződnek vissza. Ezt követően a változások a felszínalatti vizek vízszintje feletti zónában (aerációs zóna) és a talajszelvény nedvességszintjének alakulásában folytatódik. Ettől függ a flóra és a fauna későbbi változása. A vízlépcső létesítményei több olyan berendezéssel rendelkeznek, amelyek segítségével szabályozni lehet a felszíni és felszínalatti vizek mozgását, és ezáltal lehetőséget teremtenek a természeti környezet pozitív befolyásolására. Ezeket, a vízlépcső által biztosított lehetőségeket a továbbiakban is fel lehet használni, illetve optimalizálni lehet azokat. A vízlépcső üzembe helyezése és a magyar-szlovák „Egyezmény" intézkedéseinek végrehajtása teljesítette a mellékágrendszer magyar részének vízellátásával és a felszín alatti vizek vízszintjének emelkedésével kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokat. Mind a szlovák, mind a magyar oldalon javulás következett be a csallóközi, valamint a szigetközi mezőgazdasági területek felszíni és a felszínalatti vizeinek vízjárásában. A felszíni, valamint a felszínalatti vízjárásí viszonyok minősége megközelítette, vagy meghaladta a Duna elterelése előtti állapotokat. Megszűntek a felszínalatti vizek vízszintjének csökkenésével, valamint a Duna mellékágainak kiszáradásával együtt járó kedvezőtlen folyamatok, amelyek a vízlépcső üzembe helyezése nélkül tovább folytatódtak volna. A vízlépcsőnek a létesítmény által érintett térség természeti környezetére, valamint elsősorban a Duna hullámtere természeti környezetére gyakorolt hatásai közös magyar-szlovák monitorozása nem csak a vízgazdálkodási rend irányításának kialakítását segíti, de segítséget nyújt a felszín alatti vizek minősége alakulásának folyamatával, a bíodiverzitás jellemzésével, az árvízvédelem lehetőségeivel és céljaival, valamint a terület funkciójával és kihasználásával kapcsolatos különböző vélemények kialakításához is. A közös monitoring eredményei segítséget nyújtanak az egyes ellentétes szakértői vélemények tisztázásában, valamint a Nemzetközi Bíróság 1997. évben meghozott ítéletének végrehajtásáról folytatott tárgyalásokon segítséget nyújtanak a tárgyilagos irányvonal kialakításához. A természeti környezet monitorozásának adatai alapot teremtettek a széles területet átölelő (37, tudományos felkészültséggel rendelkező természettudóst magába foglaló) munkacsoport által összeállított, „A Duna Doborgaz és Szap közötti szakasza mellékágai vízjárásának a természeti környezet szempontjából történő optimalizálása" elnevezésű (LISICKY és MUCHA tudományos szerkesztők, 2003) monográfia elkészítéséhez is.

Ennek a kiadványnak a segítségével szeretnénk a széles közvéleményt megismertetni a Bősi Vízlépcső által befolyásolt szlovák és magyar területeken elvégzett környezeti monitoring eredményeivel. Ezzel egy időben szeretnénk rávilágítani a Bős-Nagymarosi Vízlépcső­rendszerrel kapcsolatos - a Nemzetközi Bíróság ítéletével lezárult - vita történelmi hátterére, és az olvasó végül talán arra is választ kap, hogy az ítélet végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások miért is tartanak ilyen hosszú ideig. Végül, de nem utolsó sorban ez a kiadvány elősegítheti a minisztériumok, a helyi, valamint a regionális önkormányzatok, a civil szervezetek, a természetvédelmi szövetségek, a nemzeti parkok és az egyéb közösségek munkáját is.


A kiadvány egyúttal teljesíti azokat a feltételeket is, amelyeket a vízről szóló 2000. évi Vízkeret-Irányelv (DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council, aimed at maintaining and improving the aquatic surface and ground water environment) fogalmaz meg a tudományos és a dokumentációs, valamint az olyan háttéranyagokkal szemben, amelyek célja a közvéleménynek a természeti, és az élő környezetről való tájékoztatása. A kiadvány ugyanakkor alapját képezi az ökoszisztémában bekövetkezett változások összehasonlításának, valamint a környezetvédelmi szempontból megfelelő vízgazdálkodási rend irányítására vonatkozó stratégia kialakításának.

Dominik Kocinger

a Szlovák Köztársaság Kormánya

által  az  1995.  évi  Egyezmény alapján

folytatott      monitorozás      elvégzésével

megbízott konnánymeghatalmazott

5


J


1.1. A Bősi vízlépcső hatásait monitorozó rendszer alapja

A Bősi Vízlépcső befolyási övezetében található térség közös szlovák-magyar monitorozása a következő elemekre épül:

1.              A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről 1977. szeptember 16-án megkötött Szerződésre [2], a hozzá kapcsolódó dokumentumokra, valamint arra a tényre, hogy a Bősi Vízlépcső üzemel.

2.      „Az egyes ideiglenes műszaki intézkedésről, valamint a Duna és a Mosoni-Duna vízutánpótlásáról" megkötött kormányközi egyezményre:

1993. december 1-én az EKB által kinevezet szakemberek különböző ideiglenes intézkedés elfogadását javasolták. Hosszantartó tárgyalásokat követően a felek végül 1995. április 19-én aláírták az „Egyes ideiglenes műszaki intézkedésről, valamint á Duna és a Mosoni-Duna vízutánpótlásáról szóló Egyezményt" [3, 10], (a továbbiakban, mint „Egyezmény-1995").

1997. október 23-án a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma arról tájékoztatta a Magyar Köztársaságot, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság által 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélet végrehajtására vonatkozó megállapodás megkötéséig kész meghosszabbítani az Egyezmény-1995 hatályát. A Magyar Köztársaság ezt a javaslatot az 1997. december 17-én kelt kormányhatározatával elfogadta. - A monitorozás az 1995. május 29-én aláírt „Egyezmény-1995" alapján a Monitoring végzésével megbízott képviselők tevékenységével kapcsolatos alapszabály szerint történik f 10,3].

3.   A hágai Nemzetközi Bíróság által „A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről szóló vita"
ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletére [11].

Az 1995. évi kormányközi Egyezmény [3,10] értelmében a szlovák fél kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1995. évi Egyezmény 1. és 2. Mellékletében meghatározott hidrológiai és műszaki feltételek alapján a Dunacsúni Duzzasztógát alatt éves szinten átlagosan 400 mV3, vízhozamot biztosít a Mosoni-Duna ágba, a jobboldali szivárgó csatornába pedig éves szinten áüagosan 43 mV1 vízhozamot enged át.

A Mosoni-Duna ágba átengedett vízmennyiség elsősorban a Mosoni-Duna ág, valamint a magyar terület árvíz ellen védett térségében található mellékágak - azaz az árvízvédelmi töltések mögötti - a saját hullámterén kívül eső, pl. a Zátonyi mellékág vízellátását biztosítja.

A magyar fél az Egyezmény-1995 alapján 1995. júniusában Dunakilitinél, a Duna közös szakaszának 1.843 fkm szelvényében létesített fenékküszöböt helyezett üzembe. Ez a gát a Duna és a magyar területen lévő árvízvédelmi töltések közötti hullámtérben található dunai mellékágak 250 mV1 vízmennyiséggel történő uránpótlását teszi lehetővé. A hullámtérbe átfolyó vízhozam mennyiségét a Dunakilitii Duzzasztómű a Dunában elhelyezett fenékküszöb feletti szakasza vízszintjének szabályozásával szabályozza.

Pa. 1995. évi egyezmény 4. bekezdése alapján a Felek kötelesek kölcsönösen kicserélni és kiértékelni a Duna két - szlovák és magyar - partja mentén elterülő térségek természeti környezetének monitorozása során megszerzett - a Dunába átengedett magasabb vízhozamok, valamint a magyar oldalon történő vízutánpótlás hatásának kiértékeléséhez szükséges - adatokat. A természeti környezet mindkét oldalon történő monitorozásának technikai részleteit (pl. az érintett terület behatárolása, a mintavétel, valamint a mérési

35


területek meghatározása, a mérések gyakorisága, a kölcsönösen átadott mutatószámok jegyzéke, az adatok kicserélésének gyakorisága, stb.) az Alapszabályzat [10], valamint a kapcsolódó dokumentumok és jelentések tartalmazzák [8,9].

A megfigyelések eredmények, valamint a mért adatokat kiértékelésükkel együtt (táblázatos és grafikus formában) feldolgozott formában az Éves Nemzeti Jelentések tartalmazzák [7,9J. Az 1995. évi Egyezmény 3. bekezdése alapján ezeket az adatokat a felek önállóan dolgozzák fel. A Közös Éves Jelentéseket [8] - amelyek jóváhagyott és kölcsönösen kicserélt éves Nemzeti Jelentéseken alapulnak - a felek minden évben közösen dolgozzák ki.

Ez a kiadvány a Bősi Vízlépcső építése és üzemeltetése által érintett területen természeti­környezetének az 1992 és 2004 közötti időszakban elvégzett monitorozásával kapcsolatos összefoglaló információkról kívánja tájékoztatni az olvasót. A kiadvány nem csak a közös monitoring eredményeit, hanem a monitorozásban résztvevő nagyszámú többi résztvevő eredményeit is összefoglalja, valamint tartalmazza azokat az ismereteket is, amelyekre a „Felszínalatti Víz Konzultációs Csoport" tett szert a vízlépcső természeti környezetre gyakorolt hatásai minimalizálásával összefüggő kérdések megoldására irányuló, a hágai Nemzetközi Bíróság részére összeállított, valamint a Szlovák Köztársaság Kormányküldöttségnek a magyar féllel folytatott tárgyalásaihoz kapcsolódó háttéranyagok előkészítése során tett szert.


1.2 A természeti környezetre gyakorolt hatás monitorozása

A természeti  környezet  monitorozása   az   adatok  megfigyelését,  mérését,   begyűjtését,                                          j

valamint   a   mért   adatok   kiértékelését   és   feldolgozásukat   követően   az   információk                                      ]^

prezentálását, továbbá a kiegészítő megoldások keresését jelenti. A Bősi Vízlépcső esetében

ez nem csak az 1977. évi Szerződés céljainak (energiatermelés, árvízvédelem biztosítása, a                                    __

hajózási  feltételek javítása,  a  természeti  környezet  védelme)  a  teljesítését,  hanem  a                                              |

vízgazdálkodási rend rendezésére és szabályozására vonatkozó javaslatok előterjesztését is

jelenti annak érdekében, hogy a lehető legjobb módon teljesüljenek a fenntartható (ideális)                                      .—.

természeti  környezetre,  valamint  a  tájra  és  a  táj  természeti potenciáljának  optimális                                              I

hasznosítására vonatkozó elképzelések.

A Bősi Vízlépcsőhöz hasonló létesítmények esetében a természeti környezet monitorozása,                                          I

valamint a monitoring során szerzett adatok teljes körű kiértékelése megakadályozza a

"T

"i

tudományos, valamint laikus körökben azoknak az ellentmondásos vitáknak a kialakulást is,

amelyeknek a több mint tíz évvel ezelőtti időszakban fültanúi lehettünk. Krcho professzor űr,

a Komensky Egyetem Természettudományi Karának akkori dékánja abban az időben az

alábbiakat írta (Krcho in [4]) „ ...a bősi projekt a hazai, valamint a nemzetközi politikai, de

egyéb - beleértve tudományos és műszaki -  körökben is komoly vita tárgyát képezte. Nagy

mennyiségű, rendszeresen erős érzelmi töltésű vitákat eredményező ellentétes nézetek jelentek

meg.   Ezek oda vezettek,   hogy minimálissá vált a kölcsönös megegyezés,   valamint a

megbízható közös eredmény kialakításának lehetősége. Amennyiben a laikusok körében

helytelen kifejezéseket használnak, amelyek esetében azonban tudományos eredményekre

hivatkoznak, akkor a következmények rosszak, már-már tragikusak lesznek Az eredmény

helytelen információ lesz, amely még rosszabb lesz abban az esetben, ha negatív érveléssel

kapcsolódik összekötve. Ezeket az eljárásokat esetenként a meggyőző célú kampányoknál,

vagy agymosás esetén kommunikációs kézségként használják "

36


Ennek a tipikus, de nem egyedülálló példája egy széles körben ismert természetvédelmi szervezetnek az európai környezetvédelmi miniszterekhez, azok 1993. áprilisában Luzernben megtartott háromnapos konferenciáján intézett felhívása volt. A szervezet felszólította a minisztereket arra, hogy „akadályozzák meg 1,4 millió ember egészségének veszélyeztetését. Ezt a veszélyt az idézte elő, hogy Bős mellett elterelték a Duna vízét, aminek következtében ivóvízszennyezés következett be. A felszínalatti vizek vízszintváltozása miatt ezekben a vizekben megemelkedett a rákkeltő anyagok koncentrációja. Ez a helyzet egyetlen módon akadályozható meg, ha a folyó vízhozamának 80 %-át visszavezetik régi Duna mederbe" - írta egy szakember, aki pár nappal azelőtt tett látogatást a Bősi Vízlépcsőnél.

A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletében is találhatunk erre példát. „Ennek, a különböző tudományos kutatásokkal alátámasztott prognózisnak az alapján Magyarország arra a következtetésre jutott, hogy 1989-től ténylegesen fennáll „az ökológiai szükségállapot" [11, 40. cikk].

A természeti környezet monitorozása tehát az információk igazságtartalmának, a természet valódi állapotának, valamint az ott zajló folyamatok megítélése szempontjából is fontos. A Bősi Vízlépcső természeti környezetre gyakorolt hatásának monitorozása vonatkozó tipikus példák a „Vízlépcső projekt bősi része - a természeti környezetre gyakorolt hatások áttekintése" [4, 5] elnevezésű szöveggyűjteményekben kerültek bemutatásra. Ezeket a szöveggyűjteményeket a pozsonyi Komensky Egyetem Természettudományi Kara 1995-ben és 1999-ben publikálta, és a Bősi Vízlépcső üzembe helyezését követő két, illetve hat éven át tartó megfigyelésén alapuló monitoring-adatok kiértékelését tartalmazzák. 2003-ban a Természettudományi Kar, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársainak együttműködésében megjelent a természeti környezet monitorozásának eredményeire támaszkodó „A Duna Doborgaz és Szap közötti szakasza mellékágai vízjárásának a természeti környezet szempontjából történő optimalizálása" [12] című kiadvány.

Az 1995. évi Egyezménnyel összhangban 1995-től a természeti környezet szlovák, valamint magyar területen végzett monitorozásáról éves nemzeti jelentések készülnek [9]. A természeti környezet monitorozásáról szóló közös (szlovák - magyar) éves jelentés összesíti az egyes éves nemzeti jelentéseket és bemutatja a monitoring közösen elfogadott eredményeit [10]. Az eljárások, valamint az éves jelentések közös elfogadása elejét veszi a monitoring eredmények eltérő értelmezését, és ezzel egy időben - további feldolgozások számára - azokban szerepelnek a monitoring valódi adatait is.

A monitoring, s mindenek előtt a közös szlovák - magyar monitoring [3], fontos szerepet játszott a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. A ítélet alapján Magyarország cselekedetének indoklása során az „ökológiai szükségállapotra" támaszkodott, amelyet szerinte a Bősi Vízlépcső felépítése és üzembe helyezése okozott. „Magyarország szükségállapotra való hivatkozósa nem győzte meg a Bíróságot", mert, ahogyan azt a Bíróság megállapítja, „még a legkisebb mértékben sem bizonyosodott be, hogy 1989-ben reálisan fennállt a súlyos és közvetlen veszély, és hogy a Magyarország által foganatosított intézkedések jelentették az egyelten lehetséges reakciót" [11, 54. cikk]. Az EU független szakértőkből álló, háromoldalú tényfeltáró bizottságának 1992. október 31-én kelt - a Bíróság által az ítéletében bemutatott -jelentéséből kitűnik, hogy „a vízlépcső kihasználásának elmaradása a pénzügyi veszteségeken kívül súlyos károkat okozhatna a természeti környezetben is " [1]. 1.2.1 A Bősi Vízlépcső hatásterületén végzett monitorozás céljai és hierarchiája

37


A természeti környezet monitorozásának információkat kell nyújtania a különböző tevékenységeknek és a végrehajtott intézkedéseknek a természeti környezetre gyakorolt hatásairól, valamint az előrejelzéseket kell összehasonlítania a valósággal. Nem kerülhetjük meg a természeti környezetre gyakorolt hatások alakulását a vízlépcsővel, valamint a vízlépcső nélkül prognosztizáló tanulmányok összehasonlítását sem. A vízgazdálkodási létesítményeknek, valamint a végrehajtott vízgazdálkodási intézkedéseknek, de bármilyen természeti változásnak a hatása a folyókban és azok vízi rezsimében az alábbiakban tükröződik vissza:

1.                         Elsősorban a felszíni és felszínalatti vizek hidrológiai rendjének változásaiban.

2.                         Ezt követően a növények gyökérrendszerével együtt talajhorizontot is tartalmazó aerációs zónában (a felszín és a felszínalatti víz közötti, levegővel telített rétegben) bekövetkező nedvesség változásokban folytatódik.

3.            Majd tovább folytatódik a flóra és a fauna változásaival.

A kölcsönös adatcsere célja a monitoring eredményeiről, az adatcserébe tartozó mutatószámok alakulásáról, valamint a szlovák és a magyar oldali hatásterületen a természeti környezetben bekövetkezett változásokkal kapcsolatos információcsere. Az adatcsere alapvető feltétele az ugyanolyan, vagy hasonló mérési és elemzési eljárások, valamint egyeztetett értelmezési eljárások használata.

Az 1995. évi Egyezménnyel összefüggő közös szlovák-magyar monitoring elsődleges célja

a végrehajtott intézkedésekkel, valamint a Duna régi medrének, a Mosoni-Duna ágnak és a Duna mindkét partjának hullámterének vízutánpótlásával összefüggésben megfigyelni, feljegyezni, valamint közösen kiértékelni a felszíni és felszínalatti vizek, valamint a víztől függő természeti környezet mennyiségi és minőségi változását. A magyar oldali mellékág-rendszerébe történő vízutánpótlást a Duna régi medre vízszintjének felduzzasztásával és szabályozásával a fenékküszöb, valamint a Dunakiliti Duzzasztómű biztosítja I. 1. ábra. A szükséges vízmennyiség a partfalon létesített nyílásokon keresztül folyik be a magyar mellék­ágrendszerbe I. 2. ábra.

A monitoring nem csak a vízlépcső és a szabályozó berendezések üzembe helyezését követő változások becslésének, hanem elsősorban a vízgazdálkodási rend megfigyelésének, kiértékelésének és oly módon történő szabályozásának a célját szolgálja, hogy a jelenleg zajló folyamatok javítsák a vízlépcsőnek a természeti környezet különböző elemeire gyakorolt hatásait. A vízlépcső létesítményei számos, a felszíni és a felszínalatti vizek rezsimjének szabályozására szolgáló berendezéssel rendelkeznek. A víztest szabályozásán és rendezésén keresztül óriási lehetőségek nyílnak a természeti környezet pozitív befolyásolására. A természeti környezet monitorozása alapján optimálisan meg lehet tervezni, és ki lehet vitelezni egyes további létesítményeket - pl. fenékküszöböket. Ennek az elvnek az alapján folyik jelenleg pl. a Duna Doborgaz (Dobrohosf) és Szap (Sap) közötti szakasza mellékágrendszere vízgazdálkodási rendjének a természeti környezet szempontjából optimalizált változatával összefüggő feladat megoldása [12].

Az 1995. évi Egyezmény szerint a Közös éves jelentés végső célja, hogy rendszeresen, évente az illetékes kormányok elé terjesszék a monitoring eredményeinek közös értékelését, valamint a monitoring tevékenység és az élő - ebben az esetben elsősorban a természeti -környezet javítására vonatkozó közös javaslatokat. A monitoring végső célja nem a „status quo" definíciója (a létező állapot leírása), nem is csak az ún. konzerváló, vagy a korlátozó védő intézkedések végrehajtása (a Z. z. 543/2002 számú törvény), hanem elsősorban az ökoszisztémákról történő gondoskodás, a bármilyen szempontú - beleértve természetes

38


biodíverzitás (életformák sokszínűsége) szempontját is - fejlődés biztosítását szolgáló intézkedések, valamint a legtágabb értelemben vett hosszú távú fejlődés biztosítására szolgáló intézkedések meghozatala. A hosszú távú, „fenntartható fejlődésinek elnevezett fejlődés csak tudásunk elmélyítése, a tudomány fejlődése, a természeti folyamatok tanulmányozása, az eltérő vélemények elfogadása és azok figyelembe vétele, valamint az állampolgárok folyamatos - műszaki tudományokra is kiterjedő - műveltségi szintjének emelése biztosíthatja A mi esetünkben ez az alapja a vízlépcső, valamint és egyéb más emberi tevékenységek hatásai monitorozásának. (Lásd a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének [11], {140} cikkét, valamint a II. fejezetet).

A monitoring a mintavételből, valamint a különböző mutatószámok méréséből tevődik össze. A Bősí Vízlépcső megváltoztatta a felszíni és felszínalatti vizeknek a Duna szabályozásával már korábban jelentősen megváltozott rezsimjét. A monitoring értelmezését a felszíni és a felszínalatti vizek vízszintje között meglévő ok-okozati kapcsolaton keresztül, valamint a bioindikátoros jellemzők módosulása alapján a teljes területre transzformálják. A felszíni és felszínalatti vizek vízszint-változásának értelmezését ezért - mint a vízlépcső üzembe helyezése által előidézet, a természeti környezetet alapvetően befolyásoló tényezőt - besorolták a vízlépcső élő organizmusokra gyakorolt hatásának értelmezése közé.

Az értékelés tartalmazza a felszíni és a felszínalatti vizek hidrológiai rezsimjében bekövetkezett változásokat, a felszíni és felszínalatti vizek minőségének változásait, a talajnedvesség, a talaj, a vegetáció, az erdei növényzet, valamint a fauna változásait is.

A Bősi Vízlépcső nem közvetlenül, hanem a felszíni és felszínalatti vizek rezsimjének változásán keresztül közvetve fejti ki hatását az élő organizmusokra. A hatás azokban a változásokban mutatkozik meg, amelyek az aerációs zónában következnek be a talajnedvesség területén, mégpedig összehasonlítva a hasonló feltételek melletti, de a vízlépcső hatása nélküli állapottal. Amennyiben a vízlépcső a felszínalatti vizek vízszintjének emelkedését okozta, akkor nőtt az aeráció zóna talajnedvessége, esetleg bizonyos mélységekben a nedvességnek nem kellett változnia, de a felszínalatti vizek vízszint emelkedésének hatására sehol sem csőkkent a talaj nedvessége. Az ellentétes állítás is igaz: ott, ahol a vízlépcső hatására csökkent a felszínalatti vizek vízszintje, a talajnedvesség is csökkent, esetleg bizonyos mélységekben nem változott a nedvesség, de a felszínalatti vizek vízszint csőkkenésének hatására sehol sem nőtt a talaj nedvessége. Ezért az aerációs zónában nem következhet be a felszínalatti vizek vízszintjének csökkenése hatására a nedvesség növekedése, sem a felszínalatti vizek vízszintjének emelkedése hatására a nedvesség csökkenése. Ez más vízgazdálkodási intézkedésekre, pl. a mellékágrendszerek vízellátása, az áradások szimulálása stb. esetében is érvényes.

A felszíni vizek vízszintje és áramlása változásának, a felszínalatti vizek vízszintje változásának, a vízfelület kialakulásának és eltűnésének az értelmezése képezi az alapját az élő organizmusok, a bióták - a vízi társulásokat is beleértve - monitorozása eredményei értelmezésének.

A természeti környezetre gyakorolt hatás értelmezése során a felszínalatti vizek vízszintjének csökkenése a szárazságot tűrő társulások irányába történő eltolódást, míg a vízszint emelkedése a nedvesség kedvelő társulások irányába történő eltolódást jelenti.

Ugyanígy az áradások a hullámtéri (inundációs) területekre jellemző nedvesség- és árvíz-tűrő társulások irányába történő eltolódást jelentenek. Amennyiben a nagyobb, de tipikus faji és

39


genetikai biodiverzitással, sokkoldalúsággal rendelkező nedvesség-kedvelő társulásokat, valamint az ártéri területekre jellemző nedvesség-kedvelő társulásokat ezen a területen természetesebbnek, eredetibbnek és értékesebbnek értékeljük, akkor egyértelműen meghatározható, hogy a felszínalatti vizek vízszintjének változásából, valamint a természetes vagy a szimulált áradások megjelenéséből és lefolyásából stb. eredően mely térségekben történtek pozitív, és mely térségekben pedig negatív változások.

A természeti környezetre gyakorolt hatások értelmezése és a természeti környezetre gyakorolt hatások monitorozása hierarchiájának a meghatározása tehát a vízszint, a vízhozam, valamint a felszíni vizek minősége változásának monitorozásával kezdődik. Ezt követi a felszínalatti vizek vízszintjének, áramlási irányának és minőségének a monitorozása. Ez után következik az aretációs zóna talajvíz szintjei feletti nedvessége, valamint a talajnedvesség. A felszínalatti víz, valamint a talajnedvesség rezsimje már közvetlen befolyást gyakorol a biótára - vegetációra, s ezáltal a faunára.

1.2.2A monitoringáttekintése

A.Bősi Vízlépcső térsége természeti környezeti elemeinek monitorozását az 1995. évi Kormányközi Egyezmény [3], valamint a Pozsony-környéki Járási Hivatal Vízjogi határozata, s a legutóbbi időszakban az 1996. április 26-án kelt Vod. 74/103/Am-75/1996-K számú határozata, valamint 2001. december 12-től a Körzeti Hivatal Környezetvédelmi Osztályának új, W/308/2001-ONR számú határozata szabályozza.

Az 1995. évi Egyezmény alapján végzett monitoring megvalósítását a Szlovák Köztársaság Kormányának a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével és üzemeltetésével kapcsolatos ügyek vitelével megbízott kormánymeghatalrnazottja biztosítja, aki egyben az 1995. évi Egyezmény szerint végzett monitorozás esetében a Szlovák Köztársaság Kormányának megbízott képviselője is.

A vízjogi határozat szerint a monitorozást a Bősi Vízlépcső beruházója és üzemeltetője, a Pozsonyi Vízgazdálkodási Építő Állami Vállalat (Vodohospodárska vystavba, s. p. Bratislava) biztosítja. A Pozsonyi Vízgazdálkodási Építő Állami Vállalat (Vodohospodárska vystavba, í. p. Bratislava) a monitorozás során a Felszínalatti Víz Konzultációs Csoporttal (Konzultaőná skupina podzemná voda), a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat - Dunai Vízgyűjtő Fióküzemével (Slovensky vodohospodársky podnik) (2004-től az elnevezés „Szlovák Vízgazdálkodási Állami Vállalat - Pozsonyi Fióküzemre" módosult), a Szlovák Hidrometeorológiai Intézettel (Slovensky hidrometeorologicky ústav), a Nyugat-szlovákiai Vízművekkel (volt ZsVak) (Západoslovenská vodárenská spolocnost), a Pozsonyi Vízművek Társasággal (volt VaK) (Bratislavská vodárenská spölocnosí), a Talajvizsgáló és Talajvédelemi Kutató Intézettel (Vyskumny ústav pődoznalectva a ochrany pődy), az Erdészeti Kutató Intézettel (Lesnicky vyskumny ústav), a Bősi Kutató Állomással (Vyskumná stanica Gabcíkovo), a Komensky Egyetem Természettudományi Karával (Prírodovedecká fakulta Univerzity Komenského), valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Ökoszozológiai Intézetével (Slovenská akadémia vied - Ústav ekosozológie), Zoológiai Intézetével (SAV-Ústav zoológie), a Botanikai Intézetével (SAV - Botanicky ústav), valamint Hidrológiai és Hidraulikai Intézetével (SAV - Ústav hydrológie a hydrauliky) működik együtt. A Magyarországgal megkötött 1995. évi Egyezmény szerint a monitorozásért a kormány által a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével és üzemeltetésével kapcsolatos ügyek vitelével megbízott kormánymeghatalmazottja a felelős.

40


A magyar fél értékelése az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, a vízforrásokat kezelő térségi szervezetektől, az Erdészeti Tudományos Intézettől (ÉRTI), a mosonmagyaróvári Pannon Mezőgazdasági Egyetemtől, a Természettudományi Múzeumtól, a Magyar Tudományos Akadémiától, valamint a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetemtől származó adatokon alapszik. Az adatok cseréjét és azok értékelését a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Környezetvédelmi Főosztályának főosztályvezetője koordinálja, aki az 1995. évi Egyezmény szerint „a Magyar Köztársaság Kormányának a monitoring elvégzésével megbízott képviselője".

A monitorozás során megszerzett adatok értelmezése az egyes szakmai egységek monitoring eredményeiről szóló jelentésekben, valamint a természeti környezetnek az 1995. évi Egyezmény szerint történő monitorozásáról készült Éves Nemzeti Jelentésekben és Éves Közös Jelentésekben [7, 8, 9], valamint a Határvízi Bizottság keretében kidolgozott, a Duna vízminőségéről szóló jelentésben kerül részletesen dokumentálásra.

A monitoring keretében a vízszintről, a felszíni vizek vízhozamára, a felszíni vizek vízminőségére, valamint a folyó üledékeinek minőségére, a felszínalatti vizek vízszintjére és vízminőségére vonatkozó adatok begyűjtését, feldolgozását és értelmezését biztosítják, valamint a vízlépcsőnek a mezőgazdasági talajra, erdei növényzetre és a biótára gyakorolt hatását figyelik meg (I. 3. ábra).

A felszíni vizek vízszintjének és vízhozamának monitorozása. A vízszintek és vízhozamok monitorozásának a célja a Duna Pozsony és Komárom közötti szakasza vízhozam­rezsimjének, a vízlépcső üzemeltetési rendjének, valamint a szivárgó-csatorna és a mellékágrendszer vízszint-rezsimjének dokumentálása. A Bősi Vízlépcső üzemeltetésének, valamint a Duna vízhozam-rezsimjének értékelése során a Duna Pozsony-Dévény (Bratislava-Devtn) szelvényének kulcsfontosságú szerepe van. A szlovák félnek az 1995. évi Egyezmény szerinti szerződési kötelezettségei betartásának elbírálása szempontjából a doborgazi szelvény és a jobb parti mellékágrendszer elején található helenai szelvény, valamint a Mosoni-mellékág vízkivételi létesítménye képezi a kulcsfontosságú helyszíneket. További fontos - a Bősi Vízlépcsőt napi működését jellemző - létesítmények közé tartozik a dunacsúni duzzasztógát, a Doborgaznál (Dobrohost) található, a bal parti mellékágrendszer vízutánpótlását biztosító vízkivételi mű, valamint a Bősi Vízerőmű.

A felszínalatti vizek vízszint-rezsimjével kapcsolatos fontos létesítmények közé tartozik a szivárgó csatorna, valamint a bal parti mellékágrendszer mentén lévő megfigyelő berendezések. Ezekre elsősorban a Csallóköz felső és középső részén található csatornahálózat vízutánpótlásának optimalizálása, valamint - a Duna régi medrének kedvezőtlen drénhatása alatt álló - felszínalatti vízszintek részleges szabályozása szempontjából van szükség.

A monitoring eredményei alapján megállapítható, hogy a szlovák fél teljesíti az 1995. évi Egyezményben vállalt kötelezettségeit. A magyar fél egyetlen hiányosságnak azt tartja, hogy az év néhány napján előfordul, hogy a régi mederbe az 1995. évi Egyezményben megállapított 250 m3/s mértékű minimális vízhozamnál kevesebb víz kerül. Az 1995. évi Egyezmény azonban lehetővé teszi a vízhozamok következő időszakban történő kiegyenlítését.

A felszíni vizek, valamint a folyó üledékei minőségének monitorozása. A felszíni vizek vízminősége monitorozásának célja a Duna Pozsony és Rév-Komárom (Komárno) közötti

41


szakaszának, a víztározó, a Bősi Vízlépcső szivárgó csatornáinak, valamint a mellékágrendszer vízminősége alakulásának a dokumentálása.

A monitoring lényege a Bősi Vízlépcső térségébe belépő és onnan kilépő víz minőségének megfigyelése és összehasonlítása. Ezért ebből a szempontból a pozsonyi Új híd és a medvéi híd kulcsfontosságú helynek minősül. A víztározóban lévő víz minőségének megfigyelése -megőrizve a belépő és a kilépő víz minősége megfigyelésének alapelvét — a monitoring a Bősi Vízlépcső lehetséges - pl., az eutrofizációra, valamint az üledékek minőségére gyakorolt -közvetlen hatásait célozza meg. A Duna régi medre, a mellékágrendszer, a Mosoni-mellékág, valamint a Bősi Vízlépcső szivárgó csatornáinak vízminőségét külön-külön kísérik figyelemmel.

A monitoring eredményeinek kiértékelésébe bekerülnek a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság keretében végzett közös felszíni vízminőség-monitoring, a folyószennyezők megfigyelésének, stb. eredményei is.

A felszíni vizek minősége megfigyelése eredményeinek kiértékelése azt mutatja, hogy a Duna vízminősége 1980 óta fokozatosan javul. Csökken a szerves anyagok általi szennyezés mértéke. A szaprobitás index olyan érték körül ingadozik, amely megfelel a Duna természetes terhelésének. A tápanyagok, valamint a fekália jellegű szennyeződések értékei is enyhe csökkenést mutatnak. A nehézfém tartalom alacsony és régóta az I. vízminőségi osztály keretein belül mozog. A Duna Pozsony és Rév-Komárom (Komárno) közötti szakaszának, valamint a Bősi Vízlépcső víztározójának és szivárgó-csatornájának vízminőségében megfigyelhető ingadozás megfelel a Pozsonynál mért vízminőség ingadozásának, amely ingadozás a vízlépcső által befolyásolt térségbe belépő vízminőséget jellemzi. Az üledékek monitorozásából azt a következtetést lehet levonni, hogy víztározó a vízhozam alakulásától, valamint a vízáramlás gyorsaságától függően fontos szerepet játszik a nem oldott anyagok leülepedésében és a remobílizálásában. Az üledékek minőségét helyileg - a szennyező anyagok akkumulációjánál is fontos szerepet betöltő - granulometrikus összetétel határozza meg (Ez utal a szedimentáció közbeni vízáramlási viszonyokra is). A Duna Védelmének Nemzetközi Bizottsága (ICPDR) 2002. szeptemberében publikált „Joint Danube Survey" című jelentésében [13] a következőket írja: „...javasoljuk, hogy a bősi víztározó üledékében található anyagok (nehéz fémek) megállapított legkisebb koncentrációi a Duna felső szakaszán, legalább az 1.300-ik folyókilométeréig (fkm) (Ilok-Baöka Palanka, kb. 50 kilométerrel Újvidék felett) háttér koncentrációként kerüljenek felhasználásra". Ez más szóval azt jelenti, hogy a víztározó üledéke nehézfémekkel nem szennyezettebb, mint a Duna-meder fenéküledékének természetes nehézfémtartalma. Ugyanezt - a Pozsony feletti Duna szakaszról magas koncentrációban a víztározóba érkező anyagok kivételével - más anyagokról is elmondhatjuk. Azonban - ahogyan azt a későbbi szövegben is megemlítjük -ezeknek az anyagoknak a tartalma (koncentrációja) is jelentősen kisebb annál, mint amilyen mérési eredményeket a Pozsony feletti forrás szakaszon mémek.

A felszínalatti vizek vízszintjének monitorozása. A felszínalatti vizek vízszintje monitorozásának célja a Csallóköz térségében lévő Duna szakasz mindkét partmenti térsége, valamint a Szigetköz térsége felszínalatti vizei vízszint-rezsimjének dokumentálása. A felszínalatti vízszint-változások értelmezése biztosítja az alapot a természeti környezet többi eleméhez kapcsolódó monitoring eredmények értelmezéséhez. A vízszint-rezsim kiértékelésébe a Szlovák Köztársaságban folyó alapvető felszínalatti vízszint megfigyelésekhez használt monitor létesítményeken kívül a más szervezetek által végzett üzemeltetési monitoringhoz igénybe vett létesítmények hozzáférhető adatai is felhasználják.

42


A Csallóköz felső részén található víztározó feltöltését követően jelentősen emelkedett a felszínalatti vizek vízszintje. A víztározó közvetlen környezetében a feltöltést követő időszakban enyhe vízszint csökkenés következik be a víztározó vízszint-rezsimjének szabályozása, valamint a fenék eltömődése miatt (1.4,1.5b ábra). Az I.5a ábra a felszínalatti vizek vízszintjének 2001-es állapotát, valamint a víztározó feltöltése előtti vízszintek közötti különbségeket szemlélteti. A Bősi Vízlépcső üzemeltetésének irányítása, valamint a szivárgó vizek öntözésre történő felhasználása szempontjából a felszínalatti vizek vízszintjének megfigyelése a monitoring alapvető elemét képezi.

A közös szlovák-magyar monitoring eredményéből megállapítható, hogy a jobboldali mellékágrendszer vízutánpótlásának biztosítása - a Duna kis és közepes vízszintjei mellett - a magyar oldalon felszínalatti vizek szintjének jelentős emelkedését eredményezte (I.5b ábra). Általánosságban megállapítható, hogy a mellékágrendszerek vízutánpótlása fontos szerepet játszik a Szigetköz, valamint a szlovák területen található mellékágrendszer felszínalatti vizei vízszint-rezsimjének alakulásában. Szlovák oldalon azt tekinthetjük elégtelenségnek, hogy annak ellenére sem hajtanak végre gyakrabban szimulált áradásokat, hogy vízgazdálkodási szempontból az ilyen elárasztások végrehajtása elő van készítve. A magyar oldalon egyáltalán nem hajtottak végre elárasztásokat és a magyar fél az elárasztásoknak eddig semmilyen jelentőséget sem tulajdonított. A magyar oldalon található hullámtér első kísérleti elárasztása 2004 tavaszán történt meg.

A Duna régi medrével párhuzamos elterülő térségben továbbra is túlságosan alacsony maradt a felszínalatti vizek vízszintje (L5a ábra). A Közös Jelentés [8] szerint ezt a kérdést megnyugtatóan csak a Duna régi medrének - közvetlenül a mederben végrehajtott intézkedések segítségével - vízszintemelésével lehet megoldani. Ezek az intézkedések jelentős mértékben javítanák a hullámtér felszínalatti vizeinek rezsimjét, segíthetnének a hullámtér szimulált elárasztásánál, valamint a mellékágak Dunával való kapcsolata kialakításánál. Az 1977. évi Szerződés értelmében a Duna régi medrével összefüggő intézkedéseket a magyar félnek kell végrehajtania. Ezeket az intézkedéseket az árvízvédelem igényeivel összhangban, valamint a hullámtérbe átengedett árvíz levezetésének biztosításával - beleértve a Duna régi medrével párhuzamos rétek és kaszálók fenntartását is - kell megoldani.

A régi Duna meder drénhatásának csökkentését nagymértékben segítheti a vízszintduzzasztás (pl. fenékküszöbök). A Duna és a mellékágak összekötése, valamint a mellékágrendszer és a víztározó átöblítése jelentősen hozzájárulhat a Csallóköz felszínalatti vizei szintjének emeléséhez. A felszínalatti vizek magasabb vízszintje esetén a jelenleginél nagyobb szerepet játszanak a szivárgó csatornák a felszínalatti vízszintek szabályozásában.

A felszínalatti vizek vízminőségének monitorozása. A felszínalatti vizek vízminősége monitorozásának a célja a Dunából, valamint a Bősi Vízlépcső víztározójából átszűrődő vizek vízminőségének dokumentálása és időbeli megfigyelése annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a Bősi Vízlépcső üzemeltetése következtében bekövetkezett, vagy valószínűsíthetően bekövetkező változásokat.

A felszínalatti vizek vízminőségének megfigyelése során a lakosság ivóvíz ellátását biztosító kutak a kulcsfontosságú létesítmények. A vízlépcsővel párhuzamosan elhelyezett, kiválasztott megfigyelő létesítmények szolgálnak a Bősi Vízlépcső környékéről származó információk kiegészítésére.  A  Szemet   (Kalinkovo)  melletti  hidrogeokémiai  szelvény  a  dunai  víz

43


beszürődésének helyétől a belső területek irányába teszi lehetővé a felszínalatti vizek vízminőségének a megfigyelését. A kutakból vett felszínalatti vízminták minősége monitorozásának eredménye nagymértékben függ a kút kiépítésének minőségétől, a mintavétel módjától, s mindenek előtt attól, hogy rendszeresen használják-e a kutat. A felszínalatti vizek minőségéről azok a kutak nyújtják a legmegbízhatóbb eredményeket, amelyekből vízellátási célból folyamatosan szivattyúzzák a vizet.

A Dunától távolabb lévő megfigyelő objektumok által a felszínalatti vizek minőségéről szolgáltatott adatok a mezőgazdasági eredetű, esetlegesen az állattenyésztéssel összefüggő, illetve a kommunális, vagy az iparvállatoktól származó szennyeződésekről nyújtanak kiegészítő információkat.

A Duna bal partján alig változott a felszínalatti vizek minősége. Általánosságban csökken a nitrát, valamint a szulfát koncentráció. A Duna elterelését kővetően a víztározó jobb oldalán (Oroszvár (Rusovce) és Dunacsún (Cunovo) térségében) történtek jelentősebb változások, ahol a felszínalatti vízáramlás irányváltozásának következtében javult a felszínalatti vizek minősége [4] 1.6 ábra. A területre történő újabb vízutánpótlás során a szennyező anyagok számának növekedése a feltöltött terület felszín alatti részén elsősorban a mezőgazdasági tevékenységgel, valamint a felszínről beszivárgó kommunális és ipari szennyeződéssel hozható összefüggésbe.

A bizonyos koncentrációkra vonatkozó mutatószámokban esetében magyar területen is változások következtek be. Ezek elsősorban a felszínalatti vizek áramlásának változásával, esetleg a lokális szennyeződésekkel állnak összefüggésben. Az ivóvíz ellátásra használt kutak esetében általánosságban megállapítható, hogy mind a szlovák, mind a magyar oldalon magas a felszínalatti vizek vízminősége, és ezek összetétele a felhasználás szempontjából viszonylag stabil.

A mezőgazdasági talajok monitorozása. A mezőgazdasági talajoknak a Bősi Vízlépcső üzemeltetésével összefüggésben végzett monitorozásának célja a talajtulajdonságok, valamint talajfolyamatok fejlődésének dokumentációja. A monitoring eddigi eredményeiből egyértelmű, hogy ez a hatás elsősorban a - talaj vízjárási viszonyaira, s ezáltal a tulajdonságára is befolyással bíró - felszínalatti vizek rezsimjének változásán keresztül jelentkezik. Eközben fő szerepet a felszínalatti vizek szintjének magassága, a talaj jellege, a kavicsos üledékek előfordulásának mélysége, valamint a talaj profilja játssza. Ebből következik a helyszínek kiválasztása, a kiválasztott mutatók meghatározása, valamint a megfigyelések gyakorisága.

Nem bizonyított, hogy a vízlépcső hatást gyakorolna a mezőgazdasági talaj minőségére. Annak a területnek a nagyobb részén, ahol a felszínalatti vizek szintje befolyásolhatta volna a talaj minőségét, (a talajminősége - a fordíró megjegyzése) nem, vagy csak kismértékben változott. A víztározó körüli terület egyes részein megújult a felszínalatti vízszint és a talaj profilja közötti kapcsolat. A hullámtér térségében bonyolultabb a felszínalatti vízszint és a talaj profilja közötti kapcsolat. A folyóágak bizonyos körzetében feltételezni lehet a felszínalatti vizek és a talajprofil közvetlen interakcióját, de a Duna régi medrének környékén a felszínalatti vizek vízszintjét jelentősen befolyásolja a Duna drénhatása. Ezekben a térségekben mind a szlovák, mind a magyar oldalon jelentős mértékben a csapadék mennyiségétől függ a talajhorizont magasabban lévő részeinek talajnedvessége, tekintettel arra, hogy a felszínalatti vizek vízszintje nem teszi lehetővé a talaj profil magasabban fekvő részén azt, hogy a talajt a felszínalatti víz nedvesítse (1.7 ábra). Szlovák oldalon ezt a

44


problémát részben a vegetációs időszakban végrehajtott szimulált áradásokkal oldják meg. A helyzetet javítaná a Duna régi medrében lévő víz vízszintjének duzzasztása.

Az erdei növényzet monitorozása. Az erdei növényzet monitorozásának célja annak dokumentálása, hogy a Bősi Vízlépcső térségében történt hidrológiai rezsimváltozással összefüggésben milyen fejlődés- és egészségi állapotváltozások következtek be az erdei növényzetben, valamint a" kiértékelt monitoring adatok és a megszerzett ismeretek alapján a hidrológiai rezsim - erdei megfigyelőhelyek produkciós képességének optimális kihasználását figyelembe vevő - módosítására vonatkozó javaslatok előkészítése.

Az erdei növényzet hitelesen visszatükrözi a felszínalatti víz és a talajprofil kapcsolatában bekövetkezett változásokat. A víztározó felső részének környezetében megtörtént az erdei növényzet revitalizálása, sőt Oroszvár (Rusovce) és Dunacsűny (Cunovo) térségében kialakultak a lápos társulások életfeltételei is. Az elterelés előtti vízszintcsökkenés fennmaradása esetén az ártéri erdőket a nem kielégítő nedvesség miatt fokozatos megsemmisülés fenyegette volna. A felvíz-csatorna és a régi Duna meder közötti térségben bizonyos jelek arra mutatnak, hogy szükség lenne a régi Duna meder vízszintjének megemelésére. Hasonlóképpen jelentkezik az alvíz-csatorna és a Duna meder közötti térség vízutánpótlása megoldásának szükségessége. Az említett elégtelenségek ellenére a növényzet magassága továbbra is ideális körülményeket jelez, és eléri az I. osztályához tartozó minőséggörbét. Egyes területeken az egyheti kerületi növekmények értéke megerősíti a szimulált áradások pozitív hatását. A régi Duna meder vízszintjének megemelése ebben az esetben is kiküszöbölheti az - elsősorban a vegetációs időszak kezdetére jellemző - elégtelen csapadékmennyiség hatását, valamint a régi mederrel párhuzamosan magyar oldalon lévő erdei növényzet meglévő problémáit. Biztosan segítene még az olyan extrém száraz és meleg évben is, mint amilyen a 2003. év volt. A Duna jobb parti hullámterének fennmaradó részén megmutatkozik az 1995. évi Egyezmény alapján bevezetett vízutánpótlás kedvező hatása, mivel az utóbbi években folyamatosan javul a nyárfa-társulások egészségi állapota. A fűzfa növényzet azonban továbbra is problémás marad. Állomáshelyük - elsősorban Dunasziget és Kisbodak községek felett - a talaj magas kalcium tartalma, valamint - a hiányzó áradások miatt - magas fekvéséből adódóan nem felel meg a fűzfák növekedési feltételeinek. A fűzfák azonban természetes módon megkapaszkodnak az új, eltolt partokon. A különböző közgazdasági érdekekből' adódóan eltérő vélemények alakulnak ki a hullámtér felhasználásával kapcsolatosan.

A bióta monitorozása. A bióta monitorozásának célja a Bősi Vízlépcső térségében található növényi és állati társulásokban bekövetkezett felszíni, valamint felszínalatti vízjárási viszonyok módosulásával összefüggő változások dokumentálása.

A monitoring során megszerzett ismeretek a biológiai társulások fejlődését, valamint létezésük feltételeinek optimalizálását figyelembe vevő rezsim-módosítások alapjait képezik [12].

A vízlépcső térségében feljegyzett hatások azok helye, iránya és intenzitása szempontjából különböznek egymástól. A dunacsúni víztározó térségének magasabb felszínalatti vízszintje a növényi és állati társulások fejlődését a nedvességtűrő társulások irányába tolja el. A fejlődés kedvezőtlen alakulását Doborgaznál (Dobrohost) - a vízkivételi mű feletti kis térségben -valamint a Duna jobb és bal partján a partmenti térségben figyelték meg. A további balparti hullámtér társulásai legtöbbször egyértelmű fejlődési trend nélküli kisebb változásokat mutatnak.   Ráadásul   a  térség  nagy  részén  vízgazdálkodási   intézkedések   segítségével

45


elméletileg befolyásolható a társulások további fejlődése, valamint a táj és a természeti környezet egészének jellege is.

A vízi társulások fejlődését gyakran vízgazdálkodási beavatkozásokkal is befolyásolják. Legtöbbször a társulások fajgazdagságának mérsékelt változását és az eurytop (a különböző biotópokban előforduló) fajok számának növekedését lehet megfigyelni.

A bióta monitorozásának összesített eredménye megerősíti azokat az ismereteket, amelyekre az erdei növényzet monitorozása során tettünk szert, miközben - elsősorban az áradások elégtelen intenzitása és időtartama miatt fokozatosan jelentkező - módosulásokat indikálnak.

A vízi rezsim változásainak folyamata még nem zárult le, és nagymértékben függ a Bősi Vízlépcső építésével összefüggésben megépített berendezések vízi. rezsimjének irányításától is. A vízi rezsim és a bióta monitorozása a vízi rezsim optimalizációját, az áradások szimulálását, valamint a térség vízi rezsimjével kapcsolatos további döntések elbírálását is szolgálja [12].

A Bősi Vízlépcső monitorozásával összefüggő részletesebb információk, szerződések [2, 3], kiadványok [4, 5, 6, 12], valamint az éves értékelő jelentések [7, 8, 9] a www.gabcikovo.gov.sk címen találhatók.

L2.3 A közös monitorozására vonatkozó szlovák-magyar megállapodás

1995. április 19-én Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányai aláírták a szabályozási intézkedések alábbi specifikációját tartalmazó „A Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között egyes műszaki intézkedésekről, valamint a Duna és a Mosoni-Duna vízutánpótlásáról szóló Egyezményt" [3]:

-         A dunacsúni vízkivételi művön keresztül a Mosoni-Duna ág vízhozamának - bizonyos, az „Egyezményben" részletezett hidrológiai és műszaki feltételek mellett - 20-ról 40 m3/s-ra történő növelése.

-         Ennek a vízmennyiségnek magyar területen történő, a jobb oldali mellékágakba, a védett területre, valamint a Mosoni-mellékágba történő elosztása.

-         Az „Egyezményben" meghatározott feltételek mellett a Duna fő medrének vízhozamát dunacsúni víztározó alatt 250-ről 600 m3/s-ra - többéves átlagban 400 m3/s-re - növelik és szabályozzák.

-         A duzzasztó felett vízszint növelése érdekében fenékküszöb építése á Duna fö medrének 1.843. fkm szelvényében, Dunakiliti (Magyarország) térségében. A magyar-oldali mellékágrendszer összekapcsolása a Duna főmedrével a meder partfalában létesített nyílások segítségével, valamint a magyar mellékágrendszer vízellátásának 130 m /s, vagy annál nagyobb vízhozammal történő szabályozása.

-         Az említett intézkedések hatásának vizsgálata a természeti környezet monitorozása segítségével, az adatok összegyűjtése és kicserélése.

-         Éves Nemzeti és Közös Jelentések összeállítása a monitoring adatok alapján.

Az 1995. évi Egyezmény rendelkezései szerint végrehajtott intézkedések az alábbi felszíni víz-rezsimet biztosították:

-    Megnőtt a Mosoni-mellékág vízhozama, a vízhozam szabályozott és egész évben
folyamatosan biztosított. A vizet a Mosoni-mellékág, a Zátonyi mellékág és további
magyar mellékágak között osztják szét.

46


-        A hullámtér magyar mellékágrendszere folyamatosan és elégséges mennyiségben kap vízutánpótlást. A vizek vízszintjét és vízhozamát - hasonlóan, mint a szlovák oldalon, töltések és zsiliprendszerek segítségével - a Dunakiliti Duzzasztóművel, valamint a magyar mellékágrendszeren elhelyezett létesítményekkel szabályozzák.

-        A Dunában a Dunakiliti térségében létesített fenékküszöbtől a dunacsúni víztározóig megemelkedett a vízszint.

-        "Ezek az intézkedések jelentősen megemelték a felszínalatti vizek vízszintjét is.

A Bősi Vízlépcső 1992-ben történt üzembe helyezését követően a szlovák vízgazdálkodási szervek az 1977. évi Szerződés értelmében 20 m3/s vízhozamot engedtek a vízkivételi létesítményen keresztül a Mosoni-mellékágba. 1994. októberétől, a kölcsönös megállapodást követően a Mosoni-mellékágba átengedett vízhozam mértéke 40 m3/s-re nőtt.

A Dunakiliti térségében létesített fenékküszöb, valamint a duzzasztómű által megemelt vízszint 1995. június 23-tól lehetővé tette 40-130 m3/s (de még ennél is lényegesen nagyobb) vízmennyiségnek Dunából történő folyamatos átengedését közvetlenül a hullámtérben található mellékágrendszerbe. A hullámtér fő ágában átlagosan 1 méterrel emelkedett a vízszint, aminek következtében (nem a vízlépcső építése, hanem a régóta tartó „természetes" fejlődés miatt) kiszáradt mellékágak újra vízutánpótláshoz jutottak.

A folyó partfalában létesített nyílások segítségével a fő, valamint mellékágak újra közvetlen összeköttetésben állnak a Duna régi medrével. A fenékküszöb feletti vízszint magassága most körülbelül 123 mBf tengerszint feletti magasságban van, és azt a Dunakiliti Duzzasztómű szabályozza.

A Mosoni-mellékág vízminősége több tényező függvénye. A magyar fél véleménye szerint ezek közül a legfontosabb a Lajta, a Rábca, valamint a Rába mellékfolyók vizének vízminősége [9]. A Mosoni-mellékág vízminősége - elsősorban annak felső részén -jelentősen javult és megközelíti a Duna vízminőségét. A múltban - a Mosoni-mellékág vízutánpótlását biztosító vízkivételi mű megépítését megelőzően - a Mosoni-mellékág felső részén pangott a víz és a hullámtérben található mellékágakban vagy egyáltalán nem volt víz, vagy ha igen, akkor is csak állóvíz volt. Az év nagyobbik részében a Mosoni-mellékág, a Duna fenekének süllyedése következtében, el volt vágva a Duna fő medrétől.

Amennyiben az Egyezmény szerinti szabályozó intézkedések hatását kell értékelnünk, akkor egyértelmű, hogy a természeti környezetre gyakorolt hatások kiértékelése során döntő szerepe van a felszínalatti víznek. Abban az esetben, ha a felszínalatti víz szintje emelkedik, akkor a természet több vizet kap szükségleteinek kielégítéséhez. Amennyiben csökken a felszín alatti víz szintje, akkor kevesebb víz áll a természet rendelkezésére.

A hullámtér talajnedvességének csökkenését általában negatív, a talajnevesség növekedését pedig pozitív jelenségnek tartják. Elsősorban azért, mert a hullámtér területének az elterelés előtti hosszú fejlődésére a felszínalatti vizek vízszintjének fokozatos csökkenése, és ennek következtében a szárazságtűrő biócönózusok irányába történő fokozatos átmenete a volt jellemző.

A Dunakiliti térségében létesített fenékküszöb a Duna régi medrében a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeiig megemelte a vízszintet. A Duna mederparti nyílásain keresztül a magyar oldalon lévő mellékágrendszerbe juttatott vízmennyiség általában 100 m3/s körül alakult. A Dunakiliti Duzzasztómű segítségével végzett vízszint szabályozás hatására a vízhozam 30

47


m /s, vagy annál kevesebb, illetve 130 m /s, vagy több lett. Ez a vízhozam a teljes magyar mellékágrendszerben jelentősen megemelte a felszínalatti vizek vízszintjét, valamint az azt megelőzően száraz folyóágakat is feltöltötte vízzel. A Mosoni-mellékág körülbelül 40 m3/s nagyságú vízhozama az elterelés előtti (1992) állapothoz képest is a megemelte vízszintet, valamint a vízhozamot.

Az 1995. évi Egyezmény [*3] értelmében végrehajtott intézkedések megfigyelhető hatásterülete minimum a Dunához legközelebb fekvő mellékágaktól egészen a Mosoni-mellékágig és Dunacsúntól (Cunovo) folyásirányban lefelé egészen a Mosoni-mellékág -Győr alatt Gönyűnél - Duna fő medrébe beömlő torkolatának térségére*vkiterjedően került meghatározásra. A valóságban a hatásterület övezete a Dunától egészen a Duna Mosoni-mellékágáig terjed. Szlovák oldalon ezek a hatások alacsonyak, és - a Dunacsúntól (Cunovo) Dunakilitiig tartó térség, a jobb parton Dunacsún (Cunovo) alatt, a bal parton a Duna régi medre és a víztározó közötti rész kivételével - általában nem mérhetőek. Az Egyezmény szerinti intézkedések hatásait a teljes magyar oldali hullámtérben, valamint a Szigetköz teljes területén érzékelni lehet.

A magyar adatok alapján megállapítható, hogy elsősorban a vízfelületek nőttek meg, meghosszabbodtak a partok, valamint megemelkedett a Szigetköz felszínalatti vizeinek vízszintje. Ez a terület nagyobb részén a megállapodott intézkedések végrehajtása következtében magasabb az elterelés előtti átlagos vízhozamok idején mért vízszintnél. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben kiépültek volna a fenékküszöbök és az 1977. évi Szerződés eredeti terve alapján a magyaroldali folyóágak a magyar fél felügyelete alá tartozó Dunakiliti Víztározó vízéből kaptak volna vízutánpótlást, akkor a Bősi Vízerőmű üzembe helyezését követően a felszínalatti vizek vízszintje nem csökkent volna. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Dunakiliti Duzzasztómű alatti folyószakaszon a Szigetköz középső és alsó részén - de természetesen a szlovák oldalon is - a hasonló fenékküszöbök kiépítése segítene megemelni a felszínalatti vizek vízszintjét. Ezen kívül, a Dunakilitii Duzzasztómű fölötti területekhez hasonlóan, lehetővé válna a mellékágrendszereknek a régi Duna mederrel történő közvetlen összekapcsolása. Emellett a hullámtér térségében, az árvízvédelmi töltések között kialakulnának a mellékág­rendszerek természetes meanderezéséhez szükséges feltételek. Ezeknek a lehetőségeknek az ezt megelőző - a Duna mederfenekének fokozatos süllyedését okozó - „természetes" fejlődéssel történő összehasonlítása nem kerülheti el a vitákat, tekintettel arra, hogy Dunának az elterelést megelőzően jellemző állapotát gyakran természetesnek minősítették.

48


1.3 Irodalomjegyzék

[I]   COMMISION of the European Communities, Czech and Slovak Federative Republic,
Republic of Hungary, Fact Finding Mission on Variant C of the Gabcikovo-Nagymaros
Project, Mission Report, October 31,1992.

[2] TREATY between the Hungárián People's Republic and Czechoslovak Socialist Republic

concerning the construction and operation of the Gabcikovo-Nagymaros system of locks,

United Nations Treaty Series, Vol. 1109,1.17134,1977.

[3] AGREEMENT between the Governemnt of the Slovak Republic and the Government of

Hungary about the Certain Temporary Measures and Discharges to the Danube and Mosoni

branch of the Danube, signed on April 19, 1995 (A Magyar Köztársaság Kormánya és a

Szlovák Köztársaság Kormány között Budapesten  1995.  április  19-én aláírt, az egyes

ideiglenes  műszaki  megoldásokkal   és  a  Duna  Mosonyi   és  Duna  ági   vízhozamaival

kapcsolatos Egyezmény).

[4] ScEditor I.Mucha, GABCÍKOVO part of the Hydroelctic Power Project - Environmental

Impact Review,Evaluation based on two year monitoring, collective volume, Faculty of

Natural Sciences, Comenius University, Bratislava, 1995, 384s.

[5] ScEditor I.Mucha, GABCÍKOVO part of the Hydroelctic Power Project - Environmental

Impact Review,Evaluation based on six year monitoring, collective volume, Faculty of

Natural Sciences, Comenius University, Bratislava, 1999,399s.

[6] Mucha, I. et. al.,  Visit to the area of the Gabcíkovo hydropower project. A Gabcíkovo-i

Vizierőmű körzetében tett látogatás. A Szlovák Köztársaság Kormányának a Bős-Nagymarosi

Vízlépcsőrendszer építésével  és  üzemeltetésével  összefüggő  ügyei  vitelével  megbízott

kormánymeghatalmazottja - Podzemná Voda Kft. konzultációs csoport, Bratislava, 1999,

103. oldal.

[7]   A   szlovák  területen  az   1995.   április   19-én  aláírt,   az  egyes   ideiglenes  műszaki

megoldásokkal és a Duna Mosonyi és Duna ági vízhozamaival kapcsolatos Egyezmény

szerinti elvégzett környezet monitoring 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002 és

2003 éves adatai vonatkozó NEMZETI ÉVES JELENTÉS, Bratislava.

[8] JOINT ANNUAL REPORT on the environment monitoring in 1995, 1996, 1997, 1998,

1999, 2000 and 2001 according to the „Agreement between the Government of the Slovak

Republic and Government of the Republic of Hungary concerning Certain Temporary

Technical Measures and Discharges in the Danube and Mosoni branch of the Danube", signed

in April 19,1995.

[9] REPORT ON THE ACTIVITY in 1995,1996, 1997, 1998,1999, 2000, 2001, 2002, 2003

of the Hungárián - Slovak Joint Monitoring System Defined in the Intergovernmental

Agreemet, 19 April 1995, submitted by the Hungárián side as the Hungárián National Annual

Report.

[10]  Az egyes ideiglenes műszaki  megoldásokkal és  a Duna Mosonyi  és  Duna  ági

vízhozamaival kapcsolatos Egyezményben felvázolt monitoring Megbízottak 1995. május 29-

én aláírt statútuma.

[II]    INTERNATIONAL COURT OF JUSTICE, Year 1997, 25 September 1997, Case
Concerning the Gabcikovo-Nagymaros Project (Hungary/Slovakia).

[12] LISICKY M.J., MUCHA L, tudományos szerkesztők 2003.: A Duna Doborgaz és Szap közötti szakasza mellékágai vízjárásának a természeti környezet szempontjából történő optimalizálása, A Pozsonyi Komensky Egyetem Természettudományi Kara, Pozsony, 2003. szeptember, 205. oldal.

[13] ICPDR 2002, Joint Danube Survey, Technical Report of the International Commission for the protection of the Danube River, September 2002, 261. oldal.

49


[14]   MÁNAK,  V.  (szerkesztő)   1968:  A  dunai  vízlépcsőkkel kapcsolatos  kerekasztal

beszélgetések, Zivotné prostredie 4. 209-213. oldal.

[15]  PHARE 1995: Danubian Lowland - Ground Water Model, PHARE Project No.

PHARE/EC/WAT/1,   Final   Report,   December   1995,   Ministry   of  Environment,   SR,

Commission of the European Communities, Elaborated by Danish Hydraulic Institute in

Association with:  DHV Consultants BV,  The Netherlands;  TNO - Inst.  Of Applied

Geoscience, The Netherlands; Water Quality Institute, Denmark; I Krüger, Denmark; The

Royal Veterinary and Agricultural Univ. Denmark.

[16] MUCHA, L, 1994: Bős - WWF, Érvek és ellenérvek, Ground Water Consulting Ltd.,

Bratislava, 1994, April

[17] DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council, aimed at

maintaining and improving the aquatic surface and ground water environment.

50


V.12. táblázat. A megfigyelt növények és élőlények csoportjai az egyes magyar monitorozott területeken

 

1

Halászi

Az adatok nem teljesek.

2

Duna, Dunasziget

Makrofiták

3

Duna

Az adatok nem teljesek.

4

Schlisser-mellékág

Makrofiták, ágascsápú rákok, evezőslábú rákok, halak

5

Zátonyi Duna (mentett oldal)

ágascsápú rákok, evezőslábú rákok, halak

6

Lipót, holt-ág - (védett oldal)

Makrofiták, ágascsápú rákok, evezőslábű rákok

7

Duna

Makrofiták

8

Zátonyi Duna (mentett oldal)

Makrofiták

9

Csákányi Duna

Makrofiták, ágascsápú rákok, evezőslábú rákok, halak, kérészek

10

Duna

halak

11

Duna

halak

12

GázfuiDuna

halak

13

Mosoni Duna

tegzesek

14

Cikolasziget, Duna

tegzesek

15

Püski, Zátonyi Duna

tegzesek

16

Ásványráró, Asványi-ág

vízi héjasállatok

17

Arak

Az adatok nem teljesek.

18

Cikolasziget

vízi héjas állatok

19

Ásványráró

Terresztrikus héjas állatok

20

Mosoni Duna - Mosonmagyaróvár

szitakötők

21

Ördög sziget - Rajka

szitakötők

22

Lipóti, Zsejkei csatorna

szitakötők

23

Mosonmagyaróvár, Parti mocsár

szitakötők

24

Duna, Rajka

kérészek

25

Lipót

kérészek

26

Szögye

kérészek

27

Feketeerdő

kérészek

28

Dunasziget

mezofil rét, keményfa ártéri erdő

29

Dunaremete

fűzfa társulás

30

Lipót

nemesített nyárfa

31

Halászi, a Feketeerdő település melletti Derék erdő

tölgy társulás

 

Vámosszabadi, Zátonyi erdő

fűzfa társulás

 

Kisoroszi (Nagymaros település mellett)

mezofil rétek, fűzfa társulás

V.5 Irodalomjegyzék

AMBROS, Z., 1991: Bioindikace zmin prostoedí lesních ekosystémü. Lesnictví, 37, é. 1, s. 7-

13.

275


ARDÓ, J.,  1974: Toxicita Specifickych látok znecist'ujúcich Dunaj, závereéná správa,

VÚVH, Bratislava. BUSH, K.-R, UHLMANN, D., WEISE, G., 1989: Ingenieurökologie, VEB Gustav Fischer

Verlag Jena, 488 s. CAMBEL,   B.,  et  al.,   1993:   Monitoring  prírodného  prostredia  dotknutého  vystavbou

a prevádzkou VD Gabéíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1992. Ústav

zoológie a ekosozológie SAV Bratislava, Rukopis. DOHOD A, 1995: Agreement between the Government of the Slovak Republic and the

Government of Hungary about Certain Temporary Measures and Discharges to the

Danube and Mosoni branch of the Danube, signed on April 19, 1995 (Dohoda medzi

vládou Slovenskej republiky a vládou Mad'arskej republiky o niektorych docasnych

technickych opatreniach a o prietokoch do Dunája a MoSonského ramena Dunája,

podpísaná 19. apríla 1995 v BudapeSti). ELLENBERG, H., 1979: Zeigerwerte der GefáBpflanzen Mitteleuropas. Scripta geobotanica,

9. Göttingen, 122 s. FA§KO, P. akol., 2003: Meteorologické a hydrologické sucho v roku 2003 na Slovensku,

llth International Poster Day - Transport of water, Chemicals and energy in the

system soil-crop canopy-atmosphere, Bratislava. FULAJTÁR, E. akol., 2004: Monitorovanie poFnohospodárskych pőd voblasti vplyvu YD

Gabőíkovo v roku 2003, Závere£ná správa, Vyskumn^ ústav pődoznalectva a ochrany

pődy, Bratislava, január 2004 HALAJ, J., PETRÁS, R.s 1998: Rastové tabul'ky hlavnych drevín. SAP, Bratislava, 325 s. ICPDR 2002: Joint Danube Survey, Technical Report of the International Commission for the

Protection of the Danube River, September 2002, Vienna. JURKO, A., 1958: Pödne ekologické pomery a lesne spolöéenstvá Podunajskej níziny. SAV,

Bratislava, 264s. JURKO, A., 1986: Poznámky k diskusii o uzitoénosti Ellenbergovych indikaénych hodnőt.

Biológia, 41, l,s. 91-100. JURKO, A., 1990: Ekologické a socioekonomické hodnotenie vegetácie. Príroda, Bratislava,

s. 195. KHV 2003: Metodika pre odbery vzoriek, analyzy, vyhodnotenie aprezentácia vysledkov

sledovania kvality vody Dunája a jeho prítokov. Protokol z mimoriadneho rokovania

pracovnej   skupiny  pre  ochranu  kvality  vőd  Slovensko-mad'arskej   komisie  pre

hraniéné vody, Tihany, 19-22. mája 2003. Príloha IV, 19 s. KSPV,  2003:  Koordinácia,  zber,   spracovanie  avymena údajov  z monitorovacích  sieti

prírodného prostredia a ich vyhodnotenie. Dokumentácia vykonanych prác, éasf II.,

December 2003, Konzultaőná skupina Podzemná Voda, s.r.o., Bratislava. KSVP, 2003: Odborné práce na rieáení rozdielov vűdajoch okvalite povrchovych vőd

nameranych slovenskou a mad'arskou stranou, Konzultacná skupina Podzemná Voda,

s.r.o., Bratislava. KÚR, A., 2001: Databázová aplikácia Fytosys. KRAJNÁKOVÁ, M., 2001: Rozdiely medzi fytocenózami prírodného vfbovo-toporového

lesa a lesnych kultúr vybranej őasti inundacného územia Dunája. Rigorózna práca,

PRIF UK, Bratislava, 57 s. LISICKY, M., J., et al. 1991: Správa o vychodiskovom stave prírodného prostredia SVD

Gabéíkovo-Nagymaros, stupefi Gabéíkovo, zhl'adiska biológie akrajinnej ekológie.

Ústav zoológie a ekosozológie SAV, Bratislava, rukopis. LISICKY, M., J., MUCHA, I. (sc.ed)., 2003: Optimalizácia vodného rezimu ramennej

sústavy v úseku Dunája Dobrohosf-Sap z hl'adiska prírodného prostredia. PRIF UK,

276


Splnomocnenec vlády SR pre vystavbu a prevádzku sűstavy VD G-N, Konzultacná

skupina Podzemná Voda, s.r.o., Bratislava, 205 s. MARTINKA, M., CHALUPKA, J., PAEU&OVÁ, Z., VÍTKOVÁ, Z., DOBIÁSOVÁ, M.,

2004: Monitoring hodnotenia vplyvu VDG na prírodné prostredie, Kvantitatívny

a kvalitatívny  reáim povrchovych a podzemnych vőd za rok 2003. Hodnotiaca

vyroőná správa, SHMU. MATEÖNY, I., et al.,  1994:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gaböíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1993. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATECNY,  I., et al,  1995:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gabőíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1994. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATEÖNY, L, et al.,  1996:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gaböíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1995. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATEÖNY, L, et al.,  1997: Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gabőíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1996. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATEÖNY,  I., et al.,  1998:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gaböfkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1997. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATECNY, L, et al.,  1999:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

a prevádzkou VD Gabdíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1998. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATEŐNY,  I., et al.,  2000:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gabőíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1999. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATECNY, I., et al.,  2001:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

a prevádzkou VD Gabéíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 2000. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATEÖNY,  I., et  al.,  2002: Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gabőíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 2001. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATECNY, I., et al.,  2003:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

a prevádzkou VD Gab&kovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 2002. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MATECNY, I., et al.,  2004:  Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou

aprevádzkou VD Gabőíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 2003. PRIF

UK Bratislava, Rukopis. MUCINA, L., 1985: Pouüívaf ői nepouáívaf Ellenbergove indikaőné hodnotyt' Biológia, 40,

5, s. 511-516. MUCHA, L, (se. ed.),   1995:  Gabéíkovo Part of the Hydroelectric Power Project  -

Environmental Impact Review. (Evaluation based on two Year Monitoring) Faculty of

Natural Sciences, Comenius University, Bratislava, 384 s. MUCHA, L, BANSKY, E., HLAVATY, Z., RODÁK, D., (eds.), 2001: Optimalizácia

vodného  reáimu  ramennej  sústavy zhl'adiska prírodného prostredia,  Závereőná

správa. 1/2: Podklady k expertíznemu vyjadreniu k optimalizácii vodného reáimu

v inundácii,   2/2:   Zhrnutie   názorov   prírodovednych   a ekologickych   expertov

k optimalizácii vodného reíimu v inundácii. Konzultaőná skupina Podzemná Voda,

s.r.o., Bratislava, vid\ Optimalizácia 2001.

277


MUCHA I, RODÁK D., BANSKY E„ HLAVATY Z., KUCÁROVÁ K, LAKATOSOVÁ E., 2003: Monitorovanie prírodného prostredia v oblasti vplyvu VD Gaböíkovo, súhmná správa za rok 2002. Konzultacná skupina Podzemná Voda, s.r.o., Bratislava.

MUCHA L, RODÁK D., BANSKY L., HLAVATY Z., KUCÁROVÁ K., LAKATOSOVÁ E., 2004: Monitorovanie prírodného prostredia v oblasti vplyvu VD Gaböíkovo, súhmná správa za rok 2003. Konzultaéná skupina Podzemná Voda, s.r.o., Bratislava.

MUCHA, I., RODÁK, D., HLAVATY, Z., BANSKY, L., 2002: Groundwater Quality Processes after Bank Infiltration from the Danube at éunovo. In C. Ray (ed.) Riverbank Filtration: Understanding Contaminant Biochemistry and Pathogen Removal, Kluver Academic Publishers, The Netherlands, s. 177-219.

MZP SR, 1998: Metodicky pokyn £.549/98-2 na hodnotenie rizík zo zneéistenych sedimentov tokov a vodnych nádrzí.

NARIADENIE VLÁDY c. 491/2001 „Kvalitatívne ciele povrchovych vőd alimitné hodnoty ukazovatel'ov zneőistenia odpadovych vőd a osobitnych vőd", júl 2002.

NÁRODNÁ ROCNÁ SPRÁVA (Mad'arská): Report on the Activity in 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003 of the Hungárián - Slovak Joint Monitoring System Defined in the Intergovernmental Agreement, 19 April 1995, submitted by the Hungárián side as the Hungárián National Annual Report.

NÁRODNÁ ROCNÁ SPRAVA (Slovenská) z monitorovania prírodného prostredia na slovenskom území za roky 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, podl'a „Dohody medzi vládou Slovenskej republiky a vládou Mad'arskej republiky o niektorych doőasnych technickych opatreniach a o prietokoch do Dunája a MoSonského ramena Dunája" podpísanej dna 19.apríla 1995.

NE§T1CKY, et al., 1996: Monitorovanie vplyvu VD Gaböíkovo na lesne ekosystémy. Závereéná správa LVÚ Zvolen, Rukopis.

NESTieKY, §;, VARGA, L., 2001: Optimalizácia vodného rezimu ramennej sústavy z hl'adiska lesného hospodárstva. Expertízne vyjadrenie k optimalizácii vodného rezimu v inundácii. In Optimalizácia 2001.

RODÁK, D., MUCHA L, 1995: Current Activities in the Ground Water Quality Monitoring -Monitoring Wells, Methods of Sampling, in Situ Measurements. In: Mucha, L, (se. ed.) 1995: Gaböíkovo Part of the Hydroelectric Power Project - Environmental Impact Review. (Evaluation based on two Year Monitoring) Faculty of Natural Sciences, Comenius University, Bratislava, s. 71-77.

ROVNY, B., et al., 1992: Monitoring prírodného prostredia dotknutého vystavbou aprevádzkou VD Gaböíkovo - odborná skupina „biota". Správa za rok 1991. Ústav zoológie a ekosozológie SAV, Bratislava, Rukopis.

RYCHNOVSKÁ, M., 1987: Metody Studia travinnych ekosystémű. Academia, Praha, 269 s.

SPOLOCNÉ VYROŐNÉ SPRÁVY z monitorovania zivotného prostredia za roky 1995-2003, podl'a „Dohody medzi vládou Slovenskej republiky a vládou Mad'arskej republiky o niektorych doöasnych technickych opatreniach a o prietokoch do Dunája a Moáonského ramena Dunája" podpísanej dna 19.apríla 1995.

SOMSAK, L., 1998: Flóra a fauna v rastlinn^ch spoloéenstvách Strednej Európy. PRIF UK -Tempus, Bratislava, 308 s.

SOMSAK, L., 1999: Flóra and vegetation conditions of floodplain ecosystems. In Mucha I. (ed.): Gaböíkovo Part of the Hydroelectric Power Project - Environmental Impact Review. Faculty of Natural Sciences, Comenius University, Bratislava, s. 241-245.

§OM§ÁK, L., 2001: Optimalizácia vodného rezimu ramennej sústavy z hl'adiska prírodného prostredia - expertízne vyjadrenie. In Optimalizácia 2001, (Bratislava), Vol. 2. ő. 1/2003, s. 59-98.

278


SOMSAK, L., BALKOVIC, J., SlMONOVlC, V., KOLLÁR, J., 2001: Fytocenologická

mapa inundaőného územia Dunája, őiastkové poznatky. Katedra Pedológie PRIF UK,

Bratislava, rukopis. SOMSAK, L., SlMONOVIC, V., KOLLÁR, J., LAKATOSOVÁ, E., 2002: Správa ku

fytocenologickej mape űzemia Dunája v űseku DobrohoSf - Sap (1:25000), správa,

Konzultaőná skupina Podzemná Voda, s.r.o., Bratislava, 37 s. STIPÁNEK, M., CERVENKA, R., 1974: Problémy eutrofízace v praxi, AVICENUM, 231 s. TREINDL, 'A, 1990: Chemická kinetika, SPN, Bratislava, 347 s. UHERÖÍKOVÁ, E., 1995: Fytocenologické a ekologické pomery Iesov inundácie Dunája.

Kand. diz. práca, Ms. depón, in PriFUK a ÚZ SAV, Bratislava, 221 s. UHERÖÍKOVÁ, E., 1998: Transformation changes in the association Salici-Populetum in the

inundation area of the Danube river (Slovakia). - Biológia (Bratislava), 53, s. 53-63. UHERÖÍKOVÁ, E., 2001: Expertízne vyjadrenie k optimalizácii vodného rezimu v inundácii

Dunája, őasf: Lesne fytocenózy v inundácii. In Optimalizácia 2001. UHERCÍKOVÁ, E., PlSÜT, P., HAJDÚK, J.,  1999: Permanent monitoring plots and

vegetation succession on the Gabőíkovo structure dikes, p. 281-322. In: Mucha, I.

(ed.): Gabőíkovo Part of the Hydroelectric Power Project -Environmental Impact

Rewiew. Faculty of Natural Sciences, Comenius University, Bratislava. VALÚCHOVÁ, M., KOBELOVÁ, M., HUCKOVÁ, A., SÍPOS, P., NAGY, §., 2003:

Monitoring   kvality   povrchov^ch   vód   a sedimentov,   kanálov   azdrze   v oblasti

ovplyvnenej   Vodnym   dielom   Gabőíkovo.   Závereőná   správa   za   obdobie   do

31.12.2002. VALÚCHOVÁ, M., KOBELOVÁ, M., HUCKOVÁ, A., TARABOVÁ, M., NAGY, S.,

2004: Monitoring kvality povrchovych vőd a sedimentov, kanálov azdráe v oblasti

ovplyvnenej   Vodnym   dielom   Gabőíkovo.   Závereőná   správa   za   obdobie   do

31,12.2003. VALÚCHOVÁ, M., KUÖÁROVÁ, K., SÍPOS, P., MUCHA, L, 2002: Nadmern^ rozvoj

makrofyt, rias a siníc v zdrii VD Gabőíkovo, správa z terénnej obhliadky. SVP, OZ

Povodie  Dunája,  S.p.  Bratislava,  Konzultaőná skupina Podzemná Voda,  s.r.o.,

Bratislava. VARGA, L., NESTICKY §., 1997: RozSírenie stanoviStnych typov v záujmovej oblasti VD

Gabőíkovo, Mapa 1:25000. LVÚ Gabőíkovo, rukopis. VODOPRÁVNE NARIADENIE Krajského úradu áivotného prostredia ő.W/308/2001 -ONR. VYHLÁ§KA MZ Ő.29/2002, Zz. "Poáiadavky na pitnú vodu a kontrolu kvality pitnej vody",

Bratislava, január 2002. VYHLÁSKA MZ ő. 151/2004, Zz. "Pofcadavky na pitnú vodu a kontrolu kvality pitnej

vody", Bratislava, január 2004. ZÓLYOMI, B., et al., 1967: Einreihung von 1400 Arten der ungarischen Flóra in ökologische

Gruppén nach TWR-Zahlen. Fragm. Bot. Musei Hist.-Nat. Hung., 4, s. 101-142. ÉENlSOVA, Z., HYÁNKOVÁ, K., 1997:   Hydrochémia, Cviőenia, skriptá, PRIF UK,

Bratislava,134 s.

279


VI. NÉHÁNY SZÓ BEFEJEZÉSÜL

A természeti környezet monitorozása, a mintavétel, valamint a különböző, egymástól is rendkívül eltérő származási helyről, eltérő mérési mód segítségével szerzett és eltérő tartalmú minták elemzése, a megismert adatok megfelelő és érthető formába történő összeállítása, az ezek közötti összefüggések feltárása rendkívül bonyolult folyamat. Ezek ábrázolásra is kerülhetnek, de közben nem biztos, hogy minden összefüggés értelmet nyer. Ezen okok miatt grafikus formában is úgy próbáltuk bemutatni az olvasónak az értékeket, hogy önállóan is feltárhasson összefüggéseket, összehasonlíthassa az egyes helyszíneket, elgondolkozzon a természeti környezetre gyakorolt különböző befolyások és ezek megjelenési formái felett. A grafikonok leírásánál és értelmezésénél megjelöltük a kölcsönös összefüggéseket, de aligha tudtuk minden szemszögből átfogni ezeket az összefüggéseket. Az olvasótól függ, hogy további összefüggéseket fedezzen fel, esetleg az ábrázolt adatokat felhasználja a természeti környezettel összefüggő konkrét feladatok megoldásához kapcsolódó mérlegelések során.

A kiadványban a vízlépcső által közvetlenül befolyásolt térség természeti környezetre gyakorolt hatásait tárgyaljuk. Kihangsúlyozunk egyes prioritásokat, mint például az árvízvédelmet, a hullámtér és annak mellékágrendszere alapvető funkcióját, az emberi és a természeti környezet prioritásainak kapcsolatát, és azokat a célokat is, amelyek megvalósultak, esetleg még mindig megvalósításra várnak.

Az egész kiadványban arra igyekeztünk rámutatni, milyen módon gyakorol hatást a vízlépcső a természeti környezet egyes elemeire, valamint igyekeztünk rámutatni azokra a folyamatokra, amelyekre a vízlépcső közvetlenül, vagy közvetve befolyást gyakorol és azokra a folyamatokra is, melyekre a vízlépcsőnek nincs befolyása. A kiadványban csak a monitoring eredményeire támaszkodunk. Az olvasó számára elmagyarázunk néhány - például a felszínalatti vizek minőségét érintő - folyamatot. Egyes véleményekkel nem vitatkozunk. Ebben a kiadványban az olvasó ezekhez a mérlegelésekhez megtalálja a természeti környezet monitorozása segítségével megszerzett eredményeket és kialakíthatja a saját véleményét. Nem kerüljük meg a megismert kedvezőtlen jelenségeket sem. Ezek a monitoring eredményeiben is megjelennek. Nem mindig egyértelmű, kinek és minek mi a kedvező és mi a kedvezőtlen hatás. Természetesen mindig van mit javítani. Pont a monitoring eredményei alapján került kiadásra 2003-ban a tudományosan felkészült természettudósok széles körének tanulmányait tartalmazó „A Duna Doborgaz és Szap közötti szakasza mellékágai vízjárásának a természeti környezet szempontjából történő optimalizálása" (LISICKY, MUCHA, (se. ed.), 2003) című monográfia, amelyre gyakran hivatkozunk ebben a publikációban is. Ez főleg azért van így, mert egyik oldalon a vízlépcső befolyt gyakorol a vízjárásra, a másik oldalon viszont éppen a vízlépcső berendezései rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a vízjárás befolyására és a vízjárás javítására, nem csak az árvízvédelem, hanem a természeteshez közeli funkcionális ártér és mellékágrendszer szempontjából is.

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel összefüggő elgondolás, a vízlépcső tervezése, megépítése és jelenlegi részleges üzemeltetése már nagy múlttal rendelkezik. Az vízlépcsőrendszer első, bősi része hihetetlen fordulatok után üzemel. Működik és megújuló energiát termel szennyező anyagok és emissziók kibocsátása nélkül. Villamos áramfogyasztásunk 10 - 12 %-át állítja elő. Sok más előnye is van. Mindezekről rendkívül pozitívan vélekednek, például a Vízkeret-irányelv 2000-ben is. A megújuló energiaforrások több, az EU által finanszírozott program célterületét jelentik (például a 2004 - 2006 évek INTERREG programnak a „Magyarország/Szlovákia/Ukrajna Szomszédság Programja"). Emlékeztetőül a kiadvány elején elhelyeztük az „Egy vízlépcső története" című összefoglalót.

280


Többnyire tényekkel alátámasztott adatokra szorítkoztunk, amelyeket a történések adekvát módon monitoroztak. E nélkül a szöveg nélkül az olvasó nehezen érthetné meg az egyes tényeket. Az Európai Unióba történő belépés után változni kezdtek a vélemények. A vízlépcső hirtelen érdekes lett a „beruházók" számára is. Érdeklődés van a Duna és mellékfolyói (Vág) hajózhatóságának javítása és a már említett megújuló energiaforrások iránt is. Természetesen érdeklődés nyilvánul meg a természeti környezet, vízfolyások, a felszínalatti vizek, stb. védelmének javítása iránt is, mégpedig a vízjárás irányításának módszerével, vagy komplex módon, amelyet „modern" elnevezéssel „a természeti környezet integrált menedzsmentjének" neveznek.

 

 

 

 

 


InterStat.hu

 

281