-1-

SZIGETKÖZ / ÖSSZEFOGLALÓK

“SZIGETKÖZ ÉS MOSONI-SÍK” KISTÉRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI STARÉGIAI PROGRAMJA

A tanulmány szerzői:
Koltai Gábor TK vezető
Máté Mária
A KAM-KORD Közhasznú Társaság szakértői:
Dénes Tünde
Kovács László
Modok Jenő
Szerkesztette: Dénes Tünde
A tanulmányt a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat megbízásából a KAM-KORD Kht. készítette, Győr, Árpád u.2. Tel/Fax: 96/326-530; 318-977
1999 Szeptember
Minden jog fenntartva. A kötet vagy részének másolása és sokszorosítása csak a megbízó vagy a
szerkesztő engedélyével lehetséges.
KAM-KORD KHT.
9021. Győr, Árpád u. 2.
96/326-530
-2-
TARTALOMJEGYZÉK
1. A térség leírása a vidékfejlesztés szempontjából ................................................................. 4
1.1. A térség általános jellemzése ............................................................................................... 4
1.1.1.   A térség területe, népessége, népsőrősége ............................................................... 4
1.1.2.   Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás ................................ 6
1.1.3.   Településszerkezet, közigazgatási rendszer ............................................................. 10
1.1.4.   Demográfiai helyzet és folyamatok ......................................................................... 16
1.1.5.   Agrárstuktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet ........................... 19
1.1.6.   Mezıgazdasági termelés és értékesítés .................................................................... 23
1.1.7.   Erdısültség és jellemzıinek területi elhelyezkedése. Erdıgazdálkodás ................. 28
1.1.8.   Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszer, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ......................................................................... 30
1.1.9.   A térség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ......................................... 32
1.1.10. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ........................................................... 35
1.1.11. Jóléti, jövedelmi viszonyok ..................................................................................... 45
1.1.12. Idegenforgalom, turizmus ........................................................................................ 47
1.1.13. Kulturális örökség, civil társadalom ........................................................................ 52
1.2. A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a
legjelentısebb környezeti problémák áttekintése ......................................................... 54
1.3. Összehasonlítás és viszonyítás ............................................................................................. 57
1.3.1. Eltérések ......................................................................................................................... 57
1.3..1.1. Infrastruktúra összehasonlítása ............................................................................ 57
1.3..1.2. Emberi erıforrás összehasonlítása ....................................................................... 62
1.3..1.3. Termelı szektor összehasonlítása ........................................................................ 63
1.4. A térség erıssége és gyengesége (SWOT analízis) ............................................................. 64
1.5.  A korábbi intézkedésék, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén ............ 74
1.5.1. Az EU segítségével megvalósított vidékfejlesztési intézkedések
1995 január 1-tıl ....................................................................................................... 74
1.5.2. EU támogatás nélkül megvalósult vidékfejlesztési intézkedések .............................. 75
1.5.3. A fenti intézkedések fıbb eredményei és rövid értékelés .......................................... 79
Mellékletek ................................................................................................................................... 80
1.   melléklet ............... A kistérség területe
2.   melléklet ............... A kistérség lakónépessége
3.   melléklet ................ A kistérség talaja (fizikai féleség)
4.   melléklet ................ A kistérség talaja (genetikai talajtípus)
5.   melléklet ................ Korstruktúra alakulása a kistérségben
6.   melléklet ................ Mőködı vállalkozások megoszlása
7.   melléklet ................ Mővelési ág megoszlása
8.   melléklet ................ Erdıterület aránya
9.melléklet ................... Munkanélküliségi mutatók alakulása
10. melléklet ................ Szigetközi tájvédelmi körzet
11. melléklet ................ Szigetközi és Mosni-sík mőemlékei
12. melléklet ................ Kistérség infrastrukturális ellátottsága
13. melléklet ................ Kérdıív
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-3-
14. melléklet ................ Kötelezı és ajánlott mutatók
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-4-
1.A kistérség leírása a vidékfejlesztés szempontjából - helyzetfeltárás
1.1. A kistérség általános jellemzése
1.1.1. A térség területe, népessége, népsőrősége
Területe:
A kistérség Gyır-Moson-Sopron megyében a Szigetköz és a Mosoni-sík területén fekvı 31 települést foglalja magába. A települések földrajzilag összefüggı területet alkotnának, de Ásványráró nem csatlakozott a kistérségi programhoz. A kistérség települései a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társuláshoz, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetséghez, az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásához, a Felsı-Mosoni Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Tájrehabilitációs Társuláshoz, és a Felsı Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társuláshoz tartóznak. A 31 település közül többen nem csak egy Térségfejlesztési Társuláshoz tartóznak.
A 31 település a következı:
Bezenye
Halászi
Mosonmagyaróvár
Darnózseli
Hegyeshalom
Mosonszolnok
Dunakiliti
Hédervár
Nagybajcs
Dunaremete
Jánossomorja
Püski
Dunaszeg
Kimle
Rajka
Dunaszentpál
Kisbajcs
Újrónafı
Dunasziget
Kisbodak
Vámossszabadi
Feketeerdı
Levél
Várbalog
Gyırladamér
Lipót
Vének
Gyırújfalu
Máriakálnok
Gyırzámoly
Mecsér
A kistérség területe: 894,38 km2, Gyır-Moson-Sopron megye területének 22%-a. A legnagyobb kiterjedéső Mosonmagyaróvár és Jánossomorja, a legkisebb Feketeerdı és Dunaremete.(1. melléklet)
Népessége:
A kistérség területén 74.253 fı él. Gyır-Moson-Sopron megye hat városának egyike -Mosonmagyaróvár ebben a kistérségben található, a kistérség lakosságának közel fele itt él. A kistérség településeinek 38,71 %-án 1500 fınél magasabb a lakónépesség, 500 fı alatti települések aránya 12,90 %. A lakónépesség 50,10%-a férfi, 49,90%-a nı.(2. melléklet).
Népsőrőség:
A kistérség népsőrősége 73,30 fı/km2 . Gyır-Moson-Sopron megye népsőrőségénél (105fı/km2) alacsonyabb. Tét és Csorna környéki kistérségekben azonban lényegesen alacsonyabb a népsőrőség (55-60fı/km2). Mosonmagyaróvár népsőrősége jelentısen magasabb a térség átlagánál, de a kistérség településeinek 58,06%-án 60 fı/km2 a népsőrőség. A kistérségen belül legalacsonyabb a népsőrőség Újrónafın, Véneken, Várbalogon és Mecséren. A nemenkénti megoszlás kistérségi átlaga a következıképpen alakul: az állandó lakósságból a férfiak aránya 50,10%, a nıké 49,90%. (A 31 településre vonatkozó kiértékelt adatokat a következı táblázat tartalmazza.)
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-5-
A kistérség területe, népessége, népsőrősége, 1999. január 01.
TELEPÜLÉS
TERÜLET
2 KM
LAKÓ­NÉPESSÉG Fİ
NÉP-SŐRŐSÉG
2 Fİ/KM
LAKÓ -NÉP. -BİL FÉRFI Fİ
LAKÓ -
NÉP.-BİL
Nİ Fİ
LAKÓ -
NÉP. -BİL
FÉRFI %
LAKÓ -
NÉP.-BİL
Nİ %
Bezenye
30,04
1641
54,63
806
835
49,10
50,90
Darnózseli
19,61
1612
82,20
791
821
49,10
50,90
Dunakiliti
33,66
1759
52,26
883
876
50,20
49,80
Dunaremete
4,36
237
54,36
124
113
52,30
47,70
Dunaszeg
17,26
1636
94,79
807
829
49,30
50,70
Dunaszentpál
9,81
586
59,73
295
291
50,30
49,70
Dunasziget
35,89
1464
40,79
724
740
49,50
50,50
Feketeerdı
6,74
379
56,23
195
184
51,50
48,50
Gyırladamér
8,60
1178
136,98
561
617
47,60
52,40
Gyırújfalu
7,20
1054
146,39
513
541
48,70
51,30
Gyırzámoly
26,38
1495
56,67
758
737
50,70
49,30
Halászi
36,45
2946
80,82
1465
1481
49,70
50,30
Hegyeshalom
52,66
3695
70,25
1840
1855
49,80
50,20
Hédervár
14,31
1114
77,85
565
549
50,70
49,30
Jánossomorja
148,98
6118
41,07
3046
3072
49,80
50,20
Kimle
48,52
2836
58,45
1442
1394
50,80
49,20
Kisbajcs
8,74
730
83,52
364
366
49,90
50,10
Kisbodak
9,04
370
40,93
191
179
51,60
48,40
Levél
24,91
1711
68,69
836
875
48,90
51,10
Lipót
16,09
701
43,57
369
332
52,60
47,40
Máriakálnok
15,48
1464
94,57
725
739
49,50
50,50
Mecsér
21,11
660
31,26
335
325
50,80
49,20
M.magyaróvár
85,35
30497
357,32
14953
15544
49,00
51,00
Mosonszolnok
43,93
1635
37,22
813
822
49,70
50,30
Nagybajcs
7,65
872
113,99
419
453
48,10
51,90
Püski
8,39
674
80,33
356
318
52,80
47,20
Rajka
52,63
2721
51,70
1369
1352
50,30
49,70
Újrónafı
48,63
834
17,15
422
412
50,60
49,40
Vámosszabadi
22,37
961
42,96
467
494
48,60
51,40
Várbalog
22,70
516
22,73
265
251
51,40
48,60
Vének
6,89
157
22,79
80
77
51,00
49,00
Összesen
894,38
74253
73,30
36779
37474
50,10
49,90
KSH adat 1999. Év
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-6-
1.1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás
A Szigetköz és a Mosoni-sík területén fekvő 31 település északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával határos, délen a Csorna környéki települések (Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Fejlesztési Társulása), keleten pedig Győr és környéke határolja.
A kistérség területét a földtörténeti harmadkor végén a Pannon-beltenger borította. A korszak végére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, el sekélyesedett, és helyén egy kiédesülő viző tórendszer maradt vissza. Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket elvesztve, lerakódó kavicsos-homokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyásirányuk a maitól még eltért.
2-2,5 millió évvel ezelőtt az Ős-Duna az Alpok és a Kárpátok vonulatát még Bruck környékén törte át, és dél felé folytatta útját.
Később, a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott, a negyedkor kezdetén - kb. 1 millió évvel ezelőtt - a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe, kelet felé építve ki új medrét. Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni.
A kistérség az erdőssztyepp zónába tartozik. Flórája az Alföldéhez hasonlít, az eltéréseket elsősorban sajátos vízrajzi helyzete okozza.
A kistérség szinte teljesen magában foglalja a Szigetközt, és a Mosoni-síkot és a Hanság északi (keleti) területeit. (3. melléklet)
A Kisalföldnek a Duna és a Mosoni-Duna-ág által közrezárt területe a Szigetköz. A Szigetköz hazánk legnagyobb szigete 375 km2. Az 52 km hosszú, 8-10 km széles hatalmas szigetet egykor a Nagy-Duna élő és holtágai, kisebb-nagyobb vízfolyások szelték keresztül-kasul, a Felső- és Alsó Szigetközre osztható. A Felső-Szigetköz tengerszint feletti magassága 125-115 m, az alsó részé 115-110 m, a két rész határvonala Ásványrárónál van. A Szigetköz tökéletes síkság, pár tíz centiméteres felszíni különbség alakult csak ki. A Duna közelében mellékágak, szigetek, zátonyok, teszik változatossá a tájat. Az így kialakult és máig megmaradt hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere. A Szigetközben három jól elkülöníthető szintet, az alacsonyárteret, magasárteret, és a futóhomokfelszínt lehet megkülönböztetni.
Szigetköz talajainak nagyobb része az öntés, a réti és a csernozjom talajok közé tartozik. A fedőréteg vastagsága 20 cm és 8 m között változik, kelet felé vastagodva. (4. melléklet)
A Szigetköz természetes állapotát a századfordulón megépült egységes árvízvédelmi töltés szüntette meg, hullámtérre és mentett oldalra osztva azt. A mentett oldal megmenekült a rendszeres árvizektől, így a települések és a mezőgazdaság is addig nem látott fejlődésnek indultak.
A Mosoni-sík a szigetköz és a Fertő-Hanság vidék között terül el. Szintén a Duna hordalékkúpján alakult ki. Egy-két méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. Az erózió miatt a kavicsos váztalajok egyre nagyobb arányban fordulnak elő.
A Hanság rossz lefolyású síkság. Esőzésekkor, hóolvadáskor vagy a folyók magas vízállásakor a talajvízszint gyorsan emelkedik és csak lassan húzódik vissza. A Hanságot a negyedkorban ide érkező folyók, valamint a Duna felszíni- és talajvizeket visszaduzzasztó hatása alakította ki. Az
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-7-
elhalt növényi maradványokból megindult a tızegképzıdés. Ma a láptalajok és a réti talajok széles választéka figyelhetı meg.
A kistérség vízbıségét a Duna és mellékfolyói biztosítják.
1977-ben kezdıdött meg a Bıs-Nagymaros Vízlépcsırendszer építése. Magyarország és az akkori Csehszlovákia kormánya a szerzıdésben aláírtaknak megfelelıen a dunakiliti duzzasztó, a bısi vízi erımő és a nagymarosi vízi erımő közös beruházásáról döntöttek. A környezetvédık tiltakozásai és ellenvéleményeik hatására 1980 ıszén leállítottak a munkálatokat és 1985-ben indították újra. Az egyre erısödı tiltakozások miatt aztán 1992-ben Magyarország egyoldalúan felmondta a szerzıdést, Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és Dunacsúnynál megépítették a duzzasztómővet. A régi Duna mederbe rendkívül kevés víz jutott, ami a Szigetközben nagy károkat okozott. A Duna elterelése miatt a legfıbb ökológiai tényezı, a víz viszonyai változtak meg.
Azóta a Duna fıágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a fıágat és annak közvetlen parti sávját, hanem - a vízhiány - az ártér mellékágrendszereit, teljes területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentıs mértékben károsította. A közép és Felsı Szigetközben csökkent a talajvíz mélysége, a többletvíz-hatás kisebb területen érvényesül. A vízpótló rendszerek segítségével a mentett oldali egykori Duna-ágak, késıbb belvízlevezetı csatornák ma újra vizet szállítanak, nagyban javítva az öntözés lehetıséget is.
A Duna déli fattyúága a Mosoni-Duna, amely a Szigezközt határolja, medrét a mainál jóval nagyobb víztömeg alakította ki. Dunacsúnynál ágazik ki a Dunából és 125 km-es futás után Véneknél ömlik a Dunába. Középszakasz jellegő, hatalmas medrekben kanyarog Gyırig. A Mosoni-Duna kis mellékfolyója a Lajta, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába.
Az ártéren nagy kiterjedéső mellékág rendszerek vannak – cikola szigeti 29,3 km, bodaki 20,3 km, ásványrárói 35,2 km.
A morotvatavak közül legjellegzetesebb a dunaszegi Holt-Duna (25,6 ha), a mesterséges tavak közül a legnagyobb a hegyeshalmi kavicsbánya.
A kistérség termálvizekben is gazdag, mélyfúrással több helyen: Mosonmagyaróvár, Lipót, melegvizet hoztak felszínre. Lipóton két termálkút is található, az egyik vize ásványvíz minısítéső.
Élıvilág:
A Duna és a Mosoni-Duna mentén ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, főz-nyár ligetek találhatók. A magasabb térszinteken - a medrektıl távolabb - az egykori erdıtársulások maradványai, a tölgy-szil ligeterdık teszik változatossá a növényzetet. Az eredeti állatvilág tekintélyes része kipusztult. A szabályozása elıtt a szigetközi Duna sok-sok vízfolyása valóságos paradicsom volt a halak számára, ez a halbıség megszőnt, de még ma is 65 halfaj (magyarországi fajok 80%-a ) fordul elı. Jelentıs a Szigetköz madárvilága is, az itt élı madárfajok száma több százra tehetı. Az erdı, a nádas, a vízfolyás a fészkelı és táplálkozó helye sok madárnak (pl. szürkegém, réti héja, rétisas, kanalasgém, hegyi réce, fekete réce, gyöngybagoly).
A Lajta-Hanság Rt. területein 1995. óta Phare támogatás segítségével folynak a “Túzok állomány életterének fenntartását” segítı programok (Mosonszolnok, Hegyeshalom és Ausztria területén)
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-8-
Éghajlat:
A kistérség éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhımérséklet 9-11 CO, a januári -1 CO és -2 CO között változik. A hımérséklet ingadozása 20-22 CO. A csapadék éves átlaga 540 mm körül van. A területre az északnyugati szélirány jellemzı. A szélcsendes napok száma 20 körül van.
Természeti kincsek:
A térség egyre jobban felértékelıdı természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található nagy mennyiségő, ma még tiszta és megújuló ivóvíz.A Szigetköz sajátos vízvagyona kiemelkedıen fontos természeti erıforrás, az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa. A talajvíz szintje a Szigetköz nagy részén néhány nap késéssel a Duna fımedrének vízállását követi, mely a másik két területre is kihat. A talajvíz mélysége a terület nagy részén 2-5 m mélység között van, közvetlen dunai táplálású parti szőréső típus. Folyamatosan kitermelhetı mennyisége korlátlan vízbázist jelent, ennek megırzése fontos feladat.
Természeti értékek:
1987-ben a alakult meg a Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9157 ha-on, a kistérség összterületének 10,24%-a (10. melléklet). A tájvédelmi körzet a Duna-menti élıvilág területén alakult meg, feladata az ıstáj maradványának megırzése. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedı egységbıl áll. A hullámtér jelenleg Dunaszigettıl a medvei közúti hídig áll védelem alatt, míg a Mosoni-Duna és a folyót kísérı erdık Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdı, Halászi, Dunasziget, Arak, Lipót, Dunaszeg községek területén. Jellemzı a főz bokorliget, a főz-nyár ligeterdık, éger – és főzláp, láp- és mocsárrétek. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetre vonatkozó adatokat a következı táblázat foglalja össze.
Ezenkívül meg kell említeni a helyi jelentıségő védett értékeket is:
-      Ásványráró (Dunaszeg)      Rárói feketenyárfa
-      Darnószeli                         Zseli erdı
-      Hédervár                           Árpád tölgyfa, Hédervári kastély parkja
-      Mosonmagyaróvár             Óvári Háromtölgy, Wittman Antal liget
-      Vének                               Aranykert (12 kocsányos tölgy)
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-9-
SZIGETKÖZI TÁJVÉDELMI KÖRZET
Alapítva:
1987
Terület: Éghajlat: Talaj:
9157 ha (1325 ha fokozottan védett) 375 km2 a Szigetköz területe
szárazföldi (kontinentális), óceáni hatással
réti öntéstalaj, néhol 410 m vastag kavics hordalékkúp,
Gyertyános-kocsányos tölgy erdı (Querco Főz- és égerláp (Dryopteridi-Alnetum) Mocsárrét (Alopecuterum pratense) védet
- Kosborok
- Kornis tárn
- Szibériai nı
Keskenylev
Folyója a Duna Veszélyek: folyó-szabályozás, töltésrendszer, vízerımővek,
Kavicskotrás, medererózió, eutrofizáció Növényföldrajzilag a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföld flóravidékének (Eupannonicum) kisalföldiflórajárásához (Arrabonicum) tartozik
Növényvilág
Á
Hínártársulások (Lemnetalia, Hydrocharietalia, Potamogetonetalia)
Szürke gém (Ardena cinerea)
Nád- és magassás társulások
Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
Törpekáka iszaptársulás
Barna kánya (Milvus migrans)
Ártéri gyomtársulások (Nanocyperion, Polygogn-Chenopodion)
Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
Bokorfüzesek - csogolyalevelő főz (Salix purpurea)
Fekete gólya (Ciconia nigra)
- mandulalevelő főz (Salix trindra)
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
- nyári tızike (Leucojum aestivum) [Védett]
Halászsas (Pandion haliaetus)
Főz-nyár ligeterdık - Fehér főz (Salix alba)
Rétisas (Haliaeetus albicilla)
- Törékeny főz (Salix fragilis)
Hegyi réce (Aythya marila)
- Fehér nyár (Populus alba)
Jeges réce (Clangula hyemallis)
- Fekete nyár (Pinus nigra)
Füstös réce (Melanitta fusca)
- Mézgás éger (Alnus glutinosa)
Fekete réce (Melanitta nigra)
- Vénic szil (Ulmus laevis)
Sebes pisztráng (Salmo trutta fario)
- Zenice v. májusfa (Prunus padus)
Réti csík (Misgurnus fossilis) [Védett]
- Ligeti szılı (Vitis vinefera)
Lápi póc (Umbra kameri) [Védett]
- Tavaszi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
Márna (Barbus barbus)
Telepítet füzes, nemes nyáras, akác, fekete- és erdeifenyı
Harcsa (Silurus glanis)
Tölgy-kıris-szil ligeterdı - Kocsányos tölgy (Quercus robur)
Kecsege (Acipenser ruthenus)
- Mogyoró (Corylus avellana)
Compó (Tinca tinca)
- Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
Kecskebéka (Rana arvalis)
- Erdei ibolya (Viola sylvestris)
Vöröshasú unka (Bombina bombina)
- Fehér sás (Carex alba)
Leveli béka (Hyla arborea)
- Bogláros szellırózsa (Anemone ranunculoides)
Vízisikló
- Tőzliliom (Lilium bulbiferum)
Hermelin (Mustella erminea) [Védett]
- Légybangó (Ophrys insectifera)
Nyuszt (Martes martes) [Védett]
- Méhbangó (Ophyrs apifera) [Fokozottan védett]
Denevérek [Védettek]
Hód (Castor fiber) [Védett]
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-10-
1.1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer
A helyi önkormányzat a közfeladatok decentralizált módon történı ellátásának alapvetı formája. A helyi közügyek intézését és a helyi közhatalom gyakorlását végzik a lakosság érdekében. A település lakossága a helyi önkormányzáshoz való jogát a választott képviselıtestületen, illetve népszavazáson keresztül gyakorolja.
A helyi önkormányzatok alapvetı jogai közé tartozik az önkormányzati ügyek önálló szabályzásának joga, a bevételhez és állami támogatáshoz való jog, az ezekkel való önálló gazdálkodás joga, a saját szervezet kialakításának és mőködtetésének joga, más helyi önkormányzatokkal való társulás joga, szövetségek létrehozásának joga. Ezek a jogaik alkotmányos védelemben részesülnek.
Az Alkotmány garantálja az önkormányzatok autonómiáját, a jogok s a kötelezettségek meghatározása kizárólagos törvényhozási tárgy, alapjogokat viszont törvénnyel sem lehet elvonni, vagy korlátozni.
Az önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok típusát szabályozza részletesen, vagyis ez a helyi önkormányzatok alaptípusa. Ezzel az a cél, hogy a lakosságot érintı kérdéseket ezek a települési önkormányzatok kezeljék, oldják meg (a szubszidiaritás egyfajta megjelenési formája), csak olyan feladatok kerüljenek magasabb szintre (a megyei önkormányzatokhoz), amelyek több település lakosságát, vagy a megye lakosságának egészét érintik. A települési önkormányzatok között – attól függıen, hogy azok községek, vagy nagyközségi vagy városi címet viselnek – jogállásbeli különbség nincs. Feladatbeli különbség lehet, hisz egy város nagyobb lakossággal rendelkezik, és vonzáskörzetére is hatást gyakorol, ezért bıvebb feladat- és hatásköre lehet.
A feladat- és hatáskörök kiterjednek a helyi közügyek intézésére (a közszolgáltatásokkal való ellátás), valamint a közhatalom helyi gyakorlására (jogalkotási hatáskör), valamint az ezekhez kapcsolódó szervezeti, személyi, anyagi feltételek megteremtésére.
Helyi közügynek törvény nyilváníthat valamely ügyet, vagy azt az önkormányzat szabadon vállalhatja (ha nincs tiltva, vagy más szerv feladat- és határkörébe utalva).
Önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartoznak az állampolgárok alapvetı alkotmányos jogainak érvényesülésének biztosítása (egészségügyi ellátás, közoktatás, szociális ellátás, kisebbségi jogok biztosítása, stb.), valamint az emberi együttélés során nélkülözhetetlen alapvetı lakossági szolgáltatások biztosítása (közvilágítás, közutak, köztemetık, stb. fenntartása). Az önkormányzat ezeket a feladatait köteles ellátni, de a megvalósítás módját szabadon döntheti el. Mivel ezek törvényben szabályozott feladatok, az Országgyőlés köteles a megfelelı anyagi forrásokat is biztosítani ezek ellátásához.
A helyi közhatalmat a képviselı-testület jogalkotási hatásköre jeleníti meg. Az önkormányzat rendeletet hozhat. Ezt teheti törvényi felhatalmazásra, vagy elsıdlegesen (vagyis olyan viszonyokat szabályozva, amire nincs törvény, vagy egyéb jogszabály). A rendelet-alkotási hatáskör korlátja, hogy csak a települési önkormányzat területén kötelezı (illetékesség), valamint a jogforrási hierarchiába illeszkednie kell.
Helyi közhatalmat a hatósági ügyek intézésén keresztül is gyakorol a képviselı-testület. Törvény vagy önkormányzati rendelet nyilváníthat valamely ügyet hatósági üggyé (közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, lakásfenntartási támogatás megállapítása, stb.).
Államigazgatási feladatokat is ellát a települési önkormányzat, melyet nem a képviselı-testület gyakorol, hanem a jegyzı, a polgármester, vagy a képviselı-testület hivatalának ügyintézıje. Ilyen ügyek az építési engedélyek kiadása, a nem állami oktatási intézmények létesítésének engedélyezése, törvényes mőködésének felügyelete, stb.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-11-
A helyi önkormányzatok választópolgárok által választott szerve a képviselı-testület, amit közvetlenül, négy évre választanak. Ennek elnöke a polgármester. A képviselı-testület ülései fı szabály szerint nyilvánosak. Évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartania. Egyes önkormányzati feladat ellátásra bizottságot hozhat létre.
A képviselı-testület elnöke a polgármester, akit szintén közvetlenül választanak. Tagja a képviselı-
testületnek, és alapvetı feladatai a képviselı-testület irányítására terjednek ki.
Tisztségét elláthatja fıállásban, valamint a 3000 lakos alatti településeken társadalmi megbízatásban
is van erre lehetısége.
A jegyzı az önkormányzat szakmai vezetıje, kinevezés útján nyeri el tisztségét.
A települések azon részei, melyek sajátos arculattal rendelkeznek (pl. Moson), alakíthatnak
települési részönkormányzatot, melynek feladat- és hatáskörét a képviselı-testület határozza meg,
valamint hivatali kirendeltséget is létrehozhat.
A helyi önkormányzatoknak különféle lehetıségeik vannak a társulásra, azt szabadon megtehetik, de a társulások nem sérthetik a résztvevı önkormányzatok jogait. Ezek a társulások lehetnek:
-              hatósági igazgatási társulás
-              intézményirányító társulás
-              közös képviselı-testület
-              körjegyzıség.
A kistérség települései kihasználják az önkormányzati törvény által biztosított lehetıséget. A következı táblázat foglalja össze a kistérség teleüléseinek társulásait.
Hatósági igazgatási társulások:
- építésügyi társulás:
-  Kimle (székhely), Darnózseli, Hédervár, Lipót, Püski, Kisbodak, Dunaremete;
(kistérségi programban nem szereplı tag: Ásványráró)
- Gyırzámoly (székhely), Dunaszeg, Gyırladamér, Dunaszentpál
- Halászi (székhely), Máriakálnok, Dunasziget, Újrónafı
- Jánossomorja (székhely), Levél, Újrónafı, Várbalog
-  Kisbajcs (székhely), Nagybajcs, Vének, (kistérségen kívüli tag: Tényı, Felpéc,
Gönyő)
- Mosnmagyaróvár (székhely) Mecsér, Mosonszolnok, Dunakiliti, Feketeerdı
- útfelügyeleti társulás:
- 32 település, melybıl 26 a kistérség tagja
Intézményirányító társulások:
- oktatási társulás:
- Hédervár, Lipót
- Jánossomorja, Rajka
- Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi
- Püski, Kisbodak, Dunaremete
- Dunaszeg, Dunaszentpál
- Mosonmagyaróvár, (Éltes M. általános iskola)
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-12-
- orvosi ellátási társulás (háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védını):
- Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér
- Dunaszeg, Gyırújfalu, Gyırzámoly
- Halászi, Kisbodak, Püski
- Jánossomorja, (kistérségen kívüli tag: Hanságliget)
- Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének
- Hegyeshalom, Levél
- Püski, Kisbodak, Dunaremete, Lipót
- Mosonszolnok, Újrónafı
- Dunakiliti, Feketeerdı
- szociális ellátási társulás (családvédelem, gyermekvédelem, gyermekjólét):
- Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér
- Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének
Ezeken kívül a kistérségben körjegyzıségek is találhatóak: - Dunaszeg, Dunaszentpál
- Hédervár, Lipót
- Kisbajcs, Nagybajcs, Vének
- Dunakiliti, Feketeerdı
- Dunaremete, Kisbodak, Püski
- Újrónafı, Várbalog
- Gyırzámoly, Gyırújfalu
Az önkormányzati mőködés anyagi alapjait a saját bevételek, valamint az állami költségvetésbıl származó bevételek jelentik. Az önkormányzatok rendelkeznek vagyonnal is, mely egy része törzsvagyon (a közfeladatok ellátását szolgálja), másik része vállalkozói vagyon (ezzel szabadon gazdálkodhat). A települési önkormányzatok gazdálkodása felett az Állami Számvevıszék gyakorol felügyeletet, míg a törvényességi felügyeletet a megyei közigazgatási hivatal látja el, mint a Kormány területi államigazgatási szerve.
A kistérség 31 település összefogásával jött létre, összes területe 849,38 km2, a lakosok száma 74253. A települések száma a megyeinek 17,9%-a, a terület 22,0%-a, a lakosoké pedig 17,47%-a.
A településhálózat általános mutatói a következıek:
-    a települések száma 31, ebbıl 1 városi jogállású (Mosonmagyaróvár), 2 nagyközség (Jánossomorja, Hegyeshalom)
-    a kistérség átlagos településnagysága 2395,3 fı/település
-    a várost nem tekintve az átlagos településnagyság 1411,5fı/település
-    Mosonmagyaróvár lakosainak száma 30497 fı, ez a kistérség lakosainak 41,07%-a.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-13-
A kistérség lakónépessége, területe, népsőrősége
TELEPÜLÉS
LAKOS
LAKOS/TELE­PÜLÉS
TERÜLET
Fİ/KM2
Db
%
db
%
1,54
19,26
24,90
4,98
8,24
-41,07
km2
%
500
4
12,90
1143
285,8
27,03
3,02
42,29
501-1500
15
48,39
14303
953,5
273,40
30,57
52,30
1501-3000
9
29,30
18497
2055,2
307,01
34,33
60,25
3001-5000
1
3,23
3695
3695,0
52,66
6,20
70,17
5001-10000
1
3,23
6118
6118,0
148,98
17,54
41,07
10001-30000
-
-
-
-
-
-
-
30001<
1
3,23
30497
30497,0
85,35
10,05
357,32
KSH. adat 1999. év
A kistérségi települések lélekszámai alapján kategorizálva a következıek figyelhetık meg:
-    az 500 lakos alatti települések száma 4 db (12,9%), az ezekben élık száma 1143 fı (1,54 %) az átlagos népességük 285,4 fı/település, a kistérség területének 3,02%-a tartozik ezekhez az önkormányzatokhoz, átlagos népsőrőségük pedig 42,29 fı/km2. Közeliek részben Mosonmagyaróvárhoz, részben Gyırhöz (ami nem része a kistérségi társulásnak). Tehát az aprófalvak közel helyezkednek el a nagyobb központokhoz.
-    az 501-1500 lakosságú települések száma 15 db, az a települések 48,4%-a, 953,5 fı átlagos településmérettel. Ezek átlagos népsőrősége 52,3 fı/km2.
-    a következı mesterséges kategória az 1501-3000 fı. Ez a települések 29,3%-át foglalja magába (9 db), 18497 lakossal (24,9 %), átlagosan 2055,2 lakossal településenként. A kistérség területének 30,57 %-át fedik le az ebbe a csoportba tartozó települések.
- A következı kategóriákba 1-1 település tartozik:
-    Hegyeshalom 3695 lakossal, 70,25 fı/km2 népsőrőséggel
-    Jánossomorja 6118 lakossal, 41,07 fı/km2 népsőrőséggel
-    Mosonmagyaróvár 30497 lakossal, 357,32 fı/km2 népsőrőséggel
Településszerkezeti következtetésekhez célszerő a térképen elhelyezni a településeket, és ezt a “gondolati térképet” a következı táblázat számadataival kiegészíteni.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-14-
A kistérség népessége, területe, népsőrősége 1999.
TELEPÜLÉS
LAKOS
TERÜLET
Fİ/KM2
VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET
Bezenye
1641
30,04
54,63
-15
Darnózseli
1612
19,61
82,20
-42
Dunakiliti
1759
33,66
52,26
3
Dunaremete
237
4,36
54,36
-3
Dunaszeg
1636
17,26
94,79
95
Dunaszentpál
586
9,81
59,73
35
Dunasziget
1464
35,89
40,79
-75
Feketeerdı
379
6,74
56,23
9
Gyırladamér
1178
8,60
136,98
173
Gyırújfalu
1054
7,20
146,39
67
Gyırzámoly
1495
26,38
56,67
67
Halászi
2946
36,45
80,82
94
Hegyeshalom
3695
52,66
70,17
-166
Hédervár
1114
14,31
77,85
10
Jánossomorja
6118
148,98
41,07
-53
Kimle
2836
48,52
58,45
-46
Kisbajcs
730
8,74
83,52
34
Bodak
370
9,04
40,93
29
Levél
1711
24,91
68,69
48
Lipót
701
16,09
43,57
-16
Máriakálnok
1464
15,48
94,57
189
Mecsér
660
21,11
31,26
-30
Mosonmagyaróvár
30497
85,35
357,32
-667
Mosonszolnok
1635
43,93
37,22
21
Nagybajcs
872
7,65
113,99
25
Püski
674
8,39
80,33
-42
Rajka
2721
52,63
51,70
23
Újrónafı
834
48,63
17,15
34
Vámosszabadi
961
22,37
42,96
59
Várbalog
516
22,7
22,73
-21
Vének
157
6,89
22,79
11
KSH. adat 1999. év
A magasabb lakosságú települések Mosonmagyaróvár vonzáskörzetében helyezkednek el, itt változatosabbak a településméretek (hivatkozva az elızı kategorizálásra). A nem Mosonmagyaróvár környékén csoportosuló települések pedig a Mosonmagyaróvárt Gyırrel összekötı ún. “szigetközi” út mentén helyezkednek el, valamint Gyırtıl északra, északkeletre a magyar-szlovák határ irányában.
Mosonmagyaróvárról a határátkelık irányában lévı települések nagyobb lélekszámúak (a 3. kategóriába tartoznak, vagy annál is magasabb a lakosok száma).
Mosonmagyaróvár és Gyır között a települések a 2. kategóriába tartoznak, Halászi, Kimle, Darnózseli és Dunaszeg kivételével. Darnózseli és Dunaszeg alig haladja meg a 3. kategória alsó határát.
A népsőrőséget tekintve nem ez a viszony. A kiugróan magas népsőrőségő települések Gyır vonzáskörzetében helyezkednek el (Gyırladamér, Gyırzámoly, Nagybajcs, Kisbajcs). Az alacsony népsőrőségőek pedig a kistérség fıbb közlekedési útjaitól távolabb. Érdekes Dunaszentpál és
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-15-
Dunaszeg viszonya. A két település között 2 km van, Dunaszeg lakossága 2,8-szorosa, népsőrősége pedig 1,6-szorosa Dunaszentpálénak.
A vándorlási különbözetet tekintve szintén a Gyır környéki falvaké a magasabb érték (Gyırladamér 173), míg a Mosonmagyaróvár környéki viszonylag nagy települések alacsonyabb vándorlási különbözetet tudnak felmutatni, sıt, ez mínuszba is fordul. Ezalól Halászi és Máriakálnok kivétel. Máriakálnoké a legmagasabb érték (189).
Tehát a Gyır környéki települések preferáltabbak, és gyorsabban nınek, mint a Mosonmagyaróvár vonzáskörzetébe tartozóak.
A kistérséget határoló határszakaszon Ausztria felé egy állandó (Hegyeshalom), és két ideiglenes (Jánossomorja, Albertkázmérpuszta), Szlovákia felé két állandó (Rajka, Vámosszabadi) határátkelı van.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-16-
1.1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok
A Szigetköz és Mosoni-Duna mentén található 31 település népessége 74.253 fı, ez Gyır-Moson-Sopron megye összlakosságának 17,5 %-a, Mosonmagyaróváron él a kistérség lakosságának 41,07 %-a.
1990-97. között a 31 település közül 29 település népessége nıtt, 2 településé csökkent (Dunaremete, Kisbodak). A változás mértéke az 1990-es évet 100%-nak véve 7,63%-os. 10%-ot meghaladó népesség növekedés a kistérség településeinek 22,58%-án figyelhetı meg (ez hét település). Jellemzı, hogy a megye két városához (Gyır és Mosonmagyaróvár) közel a legnagyobb arányú a népesség növekedés.
Lakónépesség alakulása 1990 és 1997 között
TELEPÜLÉS
LAKÓNÉPESSÉG 1990
LAKÓNÉPESSÉG 1997.
VÁLTOZÁS MÉRTÉKE
Bezenye
1564
1663
6,33
Darnózseli
1579
1606
1,71
Dunakiliti
1643
1754
6,76
Dunaremete
248
240
-3,23
Dunaszeg
1495
1675
12,00
Dunaszentpál
545
569
4,40
Dunasziget
1479
1510
2,10
Feketeerdı
336
364
8,30
Gyırladamér
989
1138
15,10
Gyırújfalu
923
1047
13,40
Gyırzámoly
1389
1483
6,80
Halászi
2760
2944
6,70
Hegyeshalom
3601
3695
2,60
Hédervár
1077
1124
4,40
Jánossomorja
5834
6151
5,40
Kimle
2744
2862
4,30
Kisbajcs
679
733
7,95
Kisbodak
388
376
-3,10
Levél
1512
1682
11,20
Lipót
662
705
6,50
Máriakálnok
1177
1397
18,70
Mecsér
677
678
0,10
M.magyaróvár
30130
30737
2,00
Mosonszolnok
1584
1659
4,70
Nagybajcs
847
873
3,10
Püski
660
703
6,50
Rajka
2541
2734
7,60
Újrónafı
721
806
11,80
Vámosszabadi
866
902
4,20
Várbalog
514
539
4,90
Vének
140
155
10,70
Összesen
73404
79004
7,63
KSH. adat 1990-1997.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-17-
Ha az 1994. évi és az 1997. évi népességszám változás összetevıt vizsgáljuk, akkor megfigyelhetı, hogy a 31 település közül a természetes szaporulat 1997-ben 17 településen (54,84%) negatívvá vált, ami az élve születések csökkenésébıl adódik, 1994-ben még csak 11 településen (35,45%) figyelhetı meg a negatív természetes szaporulat. 1994-ben 900 csecsemı született, ezzel szemben 1997-ben 760 a születések száma, 1994-et 100%-nak véve 1997-ben 84,4%-os volt az élve születések aránya. A természetes fogyás évrıl évre nagyobb, mivel a születések száma egyre kevesebb. Ez a több éve tartó folyamat azonban országos jelenség. A vándorlási különbözetet vizsgálva tovább erısíthetı az a folyamat, hogy elsısorban a városok környékén nı a lakosság szám.
A kistérség népességszám-változás összetevıi 1994 és 1997 között
TELEPÜLÉS
ÉLVE­SZÜLETÉS 1994.
ÉLVE­SZÜLETÉS 1997.
HALÁLOZÁS 1994.
HALÁLOZÁS 1997.
TERMÉ­SZETES SZAP 1994.
TERMÉ­SZETES SZAP. 1997.
VÁNDORLÁSI
KÜLÖNBÖZET
1990-1997
1000FİRE
Bezenye
16
16
14
17
2
-1
-9,46
Darnózseli
18
13
13
16
5
-3
-26,53
Dunakiliti
24
21
17
17
7
4
1,71
Dunaremete
4
3
2
6
2
-3
-12,66
Dunaszeg
24
14
13
17
11
-3
57,82
Dunaszentpál
10
8
6
6
4
2
60,34
Dunasziget
18
10
21
23
-3
-13
-50,64
Feketeerdı
5
5
4
4
1
1
26,01
Gyırladamér
10
15
11
17
-1
-2
150,70
Gyırújfalu
16
5
12
15
4
-10
66,40
Gyırzámoly
19
16
15
21
4
-5
45,58
Halászi
35
31
35
24
0
7
31,76
Hegyeshalom
41
43
50
35
-9
8
-46,68
Hédervár
18
8
18
15
0
-7
9,17
Jánossomorja
83
56
52
55
31
1
-8,81
Kimle
38
33
33
34
5
-1
-16,32
Kisbajcs
9
7
5
6
4
1
47,49
Kisbodak
3
3
6
3
-3
0
73,98
Levél
21
23
16
17
5
6
29,16
Lipót
6
8
6
6
0
2
-22,99
Máriakálnok
11
15
34
20
-23
-5
137,55
Mecsér
6
5
12
18
-6
-13
-47,54
M.magyaróvár
318
322
351
311
-33
11
-22,32
Mosonszolnok
24
17
23
20
1
-3
-12,80
Nagybajcs
10
4
19
12
-9
-8
29,27
Püski
8
5
6
13
1
-8
-65,02
Rajka
41
25
32
23
9
2
8,53
Újrónafı
9
9
13
8
-4
1
41,82
Vámosszabadi
4
13
14
11
-10
2
66,22
Várbalog
5
6
6
8
-1
-2
-40,31
Vének
0
1
3
2
-3
-1
79,14
Összesen
900
760
888
800
KSH. adat 1994-1997.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-18-
A népesség kormegoszlását a következı táblázat mutatja be. Az öregségi index fejezi ki az elöregedést, ami a száz 60 év felettire jutó 15 éven aluliak arányát fejezi ki. 1,0 feletti öregségi index esetén nevezhetı egy populáció öregnek, Gyır-Moson-Sopron megyében ez az index 1994-ben 0,85, azaz még kedvezı. A kistérségen belül jellemzı, hogy az alacsonyabb lakosságszámú településeken magasabb az öregségi index (Mecsér, Várbalog, Vének), a kistérség átlaga 0,84. 1997-ben a kistérség öregségi indexe 0,90. 1994-hez viszonyítva megállapítható, hogy a 15 év alattiak aránya 1997-ben folyamatosan csökken, ami az születések számának csökkenésébıl adódik elsısorban. A 60 év felettiek aránya 8 településen (25,81%) haladja meg a 20%-ot.
A korstruktúra alakulása a kistérségben 1994-1997. évben
TELEPÜLÉS
15 ÉV ALATT Fİ 1994.
60 ÉV FELETT Fİ 1994.
ÖREG­SÉGI
INDEX 1994.
15 ÉV ALATT % 1994.
60 ÉV FELETT % 1994.
15 ÉV
ALATT
1997.
60 ÉV
FELETT
1997.
ÖREG­SÉGI
INDEX 1997.
15 ÉV
ALATT %
1997.
60 ÉV FELETT % 1997.
Bezenye
348
291
0,84
21,10
17,70
316
282
0,89
19,00
17,00
Darnózseli
306
295
0,96
18,80
18,20
302
277
0,92
18,80
17,20
Dunakiliti
372
293
0,79
21,90
17,20
372
299
0,80
21,20
17,00
Dunaremete
40
64
1,60
17,10
27,40
43
62
1,44
17,90
25,80
Dunaszeg
329
278
0,84
20,50
17,30
338
276
0,82
20,20
16,50
Dunaszentpál
98
121
1,23
17,60
21,70
102
122
1,2
17,90
21,40
Dunasziget
330
314
0,95
20,90
19,90
284
298
1,05
18,80
19,70
Feketeerdı
98
51
0,52
27,90
14,50
90
51
0,57
24,80
14,00
Gyırladamér
201
165
0,82
19,20
15,80
209
174
0,83
18,40
15,30
Gyırújfalu
188
202
1,07
18,50
19,90
180
217
1,21
17,20
20,70
Gyırzámoly
191
279
1,46
20,20
19,40
298
268
0,90
20,10
18,10
Halászi
619
486
0,79
21,40
16,80
607
476
0,78
20,10
16,20
Hegyeshalom
754
594
0,79
19,90
15,70
686
571
0,83
18,60
15,50
Hédervár
197
227
1,15
10,78
20,50
209
214
1,02
18,60
19,00
Jánossomorja
1323
951
0,72
21,50
15,40
1221
989
0,81
19,60
16,10
Kimle
587
392
0,67
20,80
13,90
577
391
0,68
20,00
13,70
Kisbajcs
177
73
0,41
25,40
10,50
175
83
0,47
23,90
11,30
Kisbodak
60
93
1,55
16,60
25,80
64
92
1,44
17,00
24,50
Levél
333
237
0,71
20,50
14,60
351
238
0,68
20,90
14,10
Lipót
126
133
1,06
18,00
19,00
116
134
1,16
16,45
19,00
Máriakálnok
246
205
0,83
18,20
15,20
257
227
0,88
18,40
16,30
Mecsér
101
189
1,87
14,80
27,70
94
189
2,01
13,90
27,90
M.magyaróvár
5754
4848
0,84
18,50
15,60
5152
4973
0,97
16,80
16,20
Mosonszolnok
384
248
0,65
23,20
15,00
378
248
0,66
22,80
14,90
Nagybajcs
154
211
1,37
17,40
23,80
154
208
1,35
17,60
23,80
Püski
150
142
0,95
21,20
20,10
146
146
1,00
20,80
20,80
Rajka
575
318
0,55
21,20
11,70
557
403
0,72
20,40
14,70
Újrónafı
171
115
0,67
22,30
15,00
168
128
0,76
20,80
15,90
Vámosszabadi
161
187
1,16
18,44
21,40
157
177
1,13
17,40
19,60
Várbalog
81
145
1,79
15,60
27,90
93
140
1,51
17,30
25,90
Vének
22
38
1,73
13,90
24,10
21
28
1,33
13,50
18,10
Összesen
14476
12185
0,84
19,20
16,10
13717
12381
0,90
17,40
15,70
KSH. adat 1994-1997.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-19-
A kistérségen belül 1994-ben 19,20% volt a 15 év alattiak aránya, 1997-ben pedig 17,40%. A 60 év felettiek aránya 1994-ben 16,10%, 1997-ben 15,70% volt (5. melléklet). A megye átlagához viszonyítva a 15 év alattiak aránya megegyezik a kistérség átlagával, a 60 év felettiek esetében a megyei átlaghoz viszonyítva (18% körül) kedvezıbb a kistérség átlaga. 1994-tıl 1997-ig a fiatal korosztály száma és aránya számottevıen csökkent, ezzel együtt növekedett az idısebb generációk száma és hányada, de lassúbb ütemben, mint ahogy a fiatalok aránya mérséklıdött.
1.1.5. Agrárstruktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet
A rendszerváltást követıen az átalakulási törvény alapján új gazdálkodási formák jöttek létre (új típusú szövetkezetek, részvénytársaságok, korlátolt felelısségő társaságok, betéti társaságok, egyéni vállalkozók). A kínálat tovább színesedett azzal, hogy 1997-ben megjelent az ıstermelı, mint kategória. A mőködı vállalkozási formákról, a falunkénti létszám megoszlásról ad tájékoztatást a következı táblázat.
A kistérség összesen sorából jól látható, hogy a betéti társaságok kivételével a különbözı gazdálkodási formák száma a vizsgált két év összehasonlításában jelentısen csökkent. Tehát a rendszerváltás utáni nagy cégalapítási kedv kezd alább hagyni. Valamint ha nem is jellemzıen, de néhány társaság összeolvadt másokkal, vagy átalakult és megszőnt. (6. melléklet) A mőködı vállalkozások számát tekintve 1994. évet 100%-nak véve 80,62%-ra csökkent a vállalkozások száma.
1994. és 1997. között jelentısen csökkent a szövetkezetek száma, a kistérségen belül több szövetkezet is felszámolásra került (pl. Gyırzámolyon, Dunaszigeten), illetve a jelenleg is mőködı szövetkezetek közül néhány nehéz körülmények között gazdálkodik Az ıstermelık nagy száma azt jelzi, hogy sokan kiegészítı jövedelemszerzés miatt és az adókedvezményt kihasználva választották tevékenységüknek ezt a formát.
Térségünkben az 1000 lakosra számított mutatók azt jelzik, hogy 1994-tıl 1997-ig mind a mőködı vállalkozások száma mind a mezıgazdasági egyéni vállalkozók száma csökkent.
Az 1000 lakosra számított kistérségi adatok táblázata bemutatja, hogy a kistérségben a különbözı vállalkozási formák hogyan alakultak 1000 lakosra számított adatok alapján. Szembetőnı az eltérés a mezıgazdasági vállalkozások, ıstermelık és a regisztrált gazdaságok számát illetıen. Az, hogy a fenti csoportokból 1000 lakosra csupán 17 regisztrált gazdaságot találunk mindenképpen jelzés értékő a kistérség számára. Megfigyelhetı, hogy 1994-hez viszonyítva csökkent, mint mőködı vállalkozások, mint az egyéni vállalkozók száma. Figyelemre méltó az ıstermelık magas száma, akik elsısorban a kedvezı adózási módok miatt választják ilyen magas arányban ezt a gazdálkodási formát.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-20-
Mőködı vállalkozások száma 1994, 1997
TELEPÜLÉS
MŐKÖDİ VÁLLALKOZÁ­SOK SZÁMA
İSTERME-LİK SZÁMA
KORLÁTOLT
TÁRSASÁG
FELELİSSÉGŐ
SZÖVETKEZET
BETÉTI TÁRSASÁG
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
Vizsgált évek
1994
63
84 130
40 102
19
5
20
65 110 102 154
68 216 387
98
60
30 103
49
80
45 3574
83
60
8 161
26
72
18
15
6047
1997
1997
1994
9 9 25 2 12 1 2 4 5 13 11 16 6 57 65 18 7 4 10 7 5 4 690 3 0 3 31 0 9 3 1
1032
1997
1994
1 3 1 0 2 1 2 0 1 0 1 4 2 1 5 2 1 0 2 1 1 2 35 1 0 1 3 0 1 1 1
76
1997
1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 2 1 0 4 1 1 0 2 1 0 2 16 1 0 1 2 1 0 0 0
43
1994
4
5
8
2 11
1
8
1
3 17 12
8
3 15 27
2
4
0
8
0
0
6 335
1
3
1 14
1
2
0
0
502
1997
5 8 8 1 13 1 8 3 5 15 9 13 3 13 24 5 8 0 9 2 8 5 317 6 2 3 16 2 3 1 0
516
1994
49
67
96
36
77
16
79
15
56
80
78 126
57 143 290
75
48
26
83
41
74
33 2514
78
57
3 113
25
60
14
13
4522
1997
43
65
70
14
58
12
66
13
54
54
78 121
34 110 224 121
40
20
63
37
56
19 1849
57
48
24
98
16
39
12
4
3519
Bezenye
53
321
4
Darnózseli
83
581
9
Dunakiliti
94
443
12
Dunaremete
18
58
2
Dunaszeg
79
260
6
Dunaszentpál
15
130
0
Dunasziget
82
297
4
Feketeerdı
17
47
1
Gyırladamér
64
93
3
Gyırújfalu
83
230
12
Gyırzámoly
98
232
9
Halászi
151
537
12
Hédervár
44
204
5
Hegyeshalom
160
391
33
Jánossomorja
294
822
34
Kimle
136
451
9
Kisbajcs
51
167
2
Kisbodak
24
64
4
Levél
87
153
12
Lipót
43
190
3
Máriakálnok
68
198
4
Mecsér
27
85
1
M.magyaróvár
2738
1048
488
Mosonszolnok
67
542
3
Nagybajcs
53
231
1
Püski
30
141
2
Rajka
126
291
9
Újrónafı
21
220
2
Vámosszabadi
51
249
9
Várbalog
14
130
1
Vének
4
14
0
Összesen:
4875
8820
696
KSH évkönyvek alapján
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-21-
Kistérségi adatok 1000 lakosra számolva
TELEPÜLÉS NEVE
LAKÓ­NÉPESSÉG
MŐKÖDİ
VÁLLALKOZÁSOK
SZÁMA 1000
LAKOSRA
MG.-I EGYÉNI
VÁLLALKOZÓK
SZÁMA 1000
LAKOSRA
REGISZTRÁLT
GAZDASÁGOK
SZÁMA 1000
LAKOSRA
İSTERMELİK
SZÁMA 1000
LAKOSRA
Vizsgált évek
1994.
1997.
1994.
1997.
1994.
2
2
10
30
2
2
5
5
2
2
3
1
2
4
3
2 0,01 0,05
10
1
1
8
1
7
6
3
3
1
2
2
0
2
1997.
1999.
1997.
Bezenye
1611
1663
39
32
5
20
196
Darnózseli
1606
1606
52
52
2
109
360
Dunakiliti
1715
1754
76
54
6
59
252
Dunaremete
244
240
164
75
25
38
245
Dunaszeg
1638
1675
62
47
2
6
159
Dunaszentpál
548
569
35
26
2
19
222
Dunasziget
1567
1510
59
54
12
30
203
Feketeerdı
344
364
52
47
5
37
124
Gyırladamér
1046
1138
59
56
5
10
79
Gyırújfalu
1000
1047
104
79
2
11
218
Gyırzámoly
1437
1483
67
66
6
20
155
Halászi
2876
2944
50
51
1
12
182
Hegyeshalom
3606
3695
52
43
2
6
106
Hédervár
1087
1124
59
39
4
20
183
Jánossomorja
6053
6151
58
48
7
31
134
Kimle
2777
2862
31
47
14
7
159
Kisbajcs
700
733
80
70
0,01
14
229
Kisbodak
372
376
75
64
0,05
8
173
Levél
1587
1682
61
52
1
8
89
Lipót
694
705
65
61
1
30
271
Máriakálnok
1317
1397
58
49
1
44
135
Mecsér
636
678
66
40
8
35
129
M.magyaróvár
30188
30737
106
89
2
8
34
Mosonszolnok
1658
1659
51
40
6
22
331
Nagybajcs
873
873
69
61
5
11
265
Püski
688
703
9
43
3
10
209
Rajka
2687
2734
54
46
3
16
107
Újrónafı
767
806
34
26
5
14
264
Vámosszabadi
838
902
80
56
2
30
259
Várbalog
526
539
30
26
2
72
252
Vének
139
155
101
26
0
19
89
Összesen:
74819
79004
75
62
4
17
119
A táblázat adatai saját adatgyőjtés és számítások alapján
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-22-
1999-ben regisztráltak gazdaságok gazdasági forma szerint
TELEPÜLÉS NEVE
GAZDASÁGI TÁRSASÁG
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
İSTERMELİ
SZÖVETKEZET
EGYÉB
ÖSSZESEN
Bezernye
1
7
24
1
0
33
Darnózseli
2
3
170
1
0
176
Dunakiliti
1
3
98
1
0
103
Dunaremete
0
2
7
0
0
9
Dunaszeg
2
1
7
0
0
10
Dunaszentpál
0
0
10
1
0
11
Dunasziget
1
9
34
0
0
44
Feketeerdı
1
2
11
0
0
14
Gyırladamér
0
4
7
1
0
12
Gyırújfalu
0
0
12
0
0
12
Gyırzámoly
0
5
25
0
0
30
Halászi
0
1
34
1
0
36
Hegyeshalom
0
1
23
0
0
24
Hédervár
0
2
19
1
0
22
Jánossomorja
7
15
162
0
6
190
Kimle
0
5
15
1
0
21
Kisbajcs
0
1
9
0
0
10
Kisbodak
0
0
3
0
0
3
Levél
1
6
6
1
0
13
Lipót
0
0
20
1
0
21
Mecsér
0
2
20
1
0
23
Máriakálnok
1
1
61
0
2
65
Mosonmagyaróvár
17
22
201
1
2
243
Mosonszolnok
2
6
27
1
0
36
Nagybajcs
0
1
9
0
0
10
Püski
0
0
6
1
0
7
Rajka
5
4
34
1
0
44
Újrónafı
0
1
11
0
0
12
Vének
0
0
3
0
0
3
Vámosszabadi
1
0
28
0
0
29
Várbalog
0
1
34
0
2
37
Összesen:
42
105
1130
15
12
1303
Gyır-Moson-Sopron megyei FVM Hivatal adatai alapján
Az 1999. évben regisztrált gazdaságok 86,66%-a ıstermelı, 8, 05%-a egyéni vállalkozó, 3,22%-a gazdasági társaság, és csupán 1,15%-a szövetkezet. A legnagyobb számban Jánossomorján és Mosonmagyaróváron regisztráltatták magukat a termelık.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-23-
1.1.6. Mezıgazdasági termelés és értékesítés
A kistérségen belül mővelési áganként mutatjuk be a terület megoszlását (következı táblázat).
Összegezve a következık állapíthatók meg: a kistérségre jellemzıen magas a használt mezıgazdasági terület aránya az összes területbıl, ami az agrár szereplık dominanciájára mutat. Dunakiliti, Vének, Dunasziget, Mosonmagyaróvár kivételével ez az arány megközelíti, illetve meghaladja a 80%-ot. Dunakilitinél ezt az arányt nagyban befolyásolja, hogy a vízlépcsı építésével a mővelés alól kivett terület megközelíti az 1200 ha-t.
A szántóterület átlagos arany koronaértékét tekintve a legjobb minıségő földek Jánossomorja, Újrónafı, Kimle, Mosonmagyaróvár környékén találhatók. A kistérség átlagos aranykorona értéke 20,29 AK.
Legalacsonyabb az arany korona értéke Dunakilitin, Dunaszigeten, Halásziba, Feketeerdın. Ezeken a területeken 14-16 AK közötti értlkek figyelhetık meg.
A megye szántó területének mintegy 24 %-a a kistérségben található, ez az adat is alátámasztja a mezıgazdálkodás fontosságát.
A termıterület legnagyobb része szántó, és erdı. (7. melléklet). A szántó terület aránya 72,46%, 21,89% erdı. A kistérség szántó területének legmagasabb aránya Jánossomorján található. Legkisebb a szántó terület nagysága Dunaremete és Vének településeken. A mővelési ágak közül a kistérségben a szılı, gyümölcsös területe a legkisebb a használt mezıgazdasági terület 0,18%-a.
Néhány figyelemreméltó adat található az átlagos parcella méretre vonatkozóan. Három településen meghaladja a 4 hektárt, viszont egy hektár alatti település nem található a kistérségben.
KAM-KORD KHT.
9021. Gyır, Árpád u. 2.
96/326-530
-24-
Településenkénti termıterület adatok
HASZNÁLT MG-I TERÜLET ARÁNYA
AZ ÖSSZES TERÜLETBİL (%)
ERDİTERÜLET
ARÁNYA AZ
ÖSSZES
TERÜLETBİL (%)
SZÁNTÓTERÜLET ÁTLAGOS AK ÉRTÉKE
SZÁNTÓ HA
KERT HA
GYÜMÖLCSÖS HA
SZİLİ HA
RÉT HA
12 29 19 53 174 11 77
0 76
7 79
6 11 33 58 47 47 81
9 83
0
0 31
0 58
6
4
0 55
0
84
1150
LEGELİ HA
ERDİ HA
89,98
11,48
20,47
2197
0
53
19
46
345
88,83
6,58
20,89
1492
0
0
0
73
129
63,27
16,39
14,11
1488
0
8
0
61
552
79,12
13,53
19,82
152
0
0
0
66
59
83,08
6,43
23,64
993
0
0
0
107
111
84,51
9,38
22,07
641
0
0
0
85
92
74,03
37,86
15,99
1099
0
2
0
105
1359
87,83
26,26
16,81
393
0
0
0
15
177
82,91
5,23
22,52
491
0
0
0
51
45
79,44
3,61
20,38
501
0
0
0
15
26
79,76
23,81
22,08
1272
0
0
0
20
628
89,25
11,22
16,06
2718
0
0
0
98
409
83,29
13,56
17,68
930
0
0
0
46
194
80,27
16,73
16,56
3166
0
0
0
147